Versek
„Hogy az emberek mindenfélék: / Terapion örül neki. / Kár, hogy a mások mindenféleségét / nem mindenféle ember szereti…” Halmai Tamás versei a Bárkából.
„Oda érek ma, ahonnan tegnap elindultam, /anyám csak egy szendvicset pakolt fel, / nem tudta, hogy túl gyorsan távolodik a cél, / ami miatt elfordulok a szülőháztól” - Dezső Kata versei a...
„lebont, nem veszed észre, mégy, / s nemhogy végül nincs rajtad semmi, / belőled sem marad, az vagy, ami a semmi.” Géczi János versei a legutóbbi Bárkából.
„Fütyörészni a Paradicsomban, / vagy dudálni a pokolban. / Dudorászni az éléskamrában.” Marno János versei a friss Bárkában jelentek meg, közülük a Dudorászva című a szerző kézírásában.
„Csak a lélek, mi hű marad: / a matéria puszta póz. / Szájöblödben a műanyag, / fogaid közt a cellulóz.” A ma elhunyt Csontos Jánostól a friss Bárkában olvasható verseivel búcsúzunk.
„A költő öltönyben, / nyakkendőben nem költő, / csak olyan díjakat / lenyúló hurkatöltő, //beszéde homályos,
hatvan felett már hájas, / hajkurászna nőket, / hév van még, de nem állat.” Zalán Tibor...
hatvan felett már hájas, / hajkurászna nőket, / hév van még, de nem állat.” Zalán Tibor...
„Utálom, hogy bármennyit iszol belőle, / a méregpohár neked mindig félig teli, / ami nem csoda: odabent a húsod még / mindig ugyanaz a régi füves tréningeli”. Csider István Zoltán slamjei.
„Volt egy úr, lakhelye Siena. / A nője mart, mint egy hiéna. / Nem voltak haragba′, / S tőből leharapta. / Csak később tűnt fel a hiánya.” Kiss Judit Ágnes humoros-pajzán limerickjei a Bárkából.
„Kerítést raknod / mandulafád köré minek? / Hajnalban elröpül a rigókkal. / Termését szabadon hozza meg.” Kodolányi Gyula japános versei a Bárkából.
„de könnyű lesz bronzból a fátyol, / a csipke, a faág, a hegedű, / s egy bronzba vésett madárszárnyon / fel-felfénylik a mennyei derű” - Markó Béla verse Gyarmathy János műveihez, melyekből ma nyílik...
