Horváth Florencia
A kései debüttől többet vár az ember
Nagy Gerzson első – műfajilag talán nehezen behatárolható – könyve, a Délután apámmal a tavalyi év második felében jelent meg. Az első oldalon található definíció szerint regény, közökkel. Azt gondolom, az olvasó benyomása mégis körülbelül a mű feléig az, hogy novelláskötetet olvas. A szerző elég kései pályakezdése miatt sokkal kidolgozottabb, sokkal pontosabb szöveget vártam, de összességében a történettel, a témával kapcsolatban sem arra számítottam, amit kaptam.
A nyolcvanas évek elején a főszereplő édesanyja telefonál a gimnáziumi kollégiumba fiáért, hogy tudassa vele, apja agyvérzést szenvedett, a városi kórházba került. A fiú látogatásával végtelen kaland indul, egymást követik az akciók és események, ám sokszor csak a főszereplő gondolataiban. Az ápolónőt valamiért le kell ütni, a vizitelő orvost ki kell iktatni, az apát mindenáron egy erdei bunkerbe kell menekíteni. Nem tudjuk meg, miért, és először az is eldönthetetlen számunkra, hogy mindez tényleg megtörténik-e, vagy csak az elbeszélő fantáziája túl élénk. Még ha nagy nehezen is, de ez legalább kiderül. Az alapötlet izgalmas, párhuzamosan látjuk egyfelől a kamaszfiú kollégiumi életét és nevelőtanára rejtélyes cselekedeteinek erre gyakorolt hatását, a többi fiúval való viszonyát, másfelől az alkoholista, primitív, lelkületében a fiúétól nagyon eltérő apjával való kapcsolatát. A kollégiumi jelenetek már-már közhelybe csapnak át, ezerszer olvastunk az elsősök beavatásáról, az éjjeli szökésekről, a lányok részlegébe való átjárásról, a történések leginkább Háy János A bogyósgyümölcskertész fia című novelláskötetének hangulatára, képi világára emlékeztetnek.
Az egyébként néha a Garaczi-féle prózára – folytonos előreutalások, majd visszaugrások a jelenbe: „Az eredményeket, tabellákat, a góllövő lista állását folyamatosan vezetem egy nagyalakú, négyzetrácsos spirálfüzetben. A füzet később szőrén-szálán eltűnik.” – hasonlító szöveg nyelvileg jól megformált, bár helyenként indokolatlanul trágár. A mondatok szépen folynak egymás után, emiatt könnyen, gyorsan olvashatóvá válik a könyv, ám a szerző tudatosan rájátszik a megakasztásra, gyakran készteti visszalapozásra, újraértelmezésre az olvasót. Ennek a megakasztásnak a legjobban sikerült húzása az álomjelenetekben rejlik, ugyanis ezek beleolvadnak a történetbe, annak részeként olvassuk őket, aztán egy ponton megszakadnak, és a következő mondatban már ugyanezt olvassuk az elejéről, ám ez már tényleg a valóság. A főszereplő tehát előre megálmodja a történetet, de ezek az idilli képek valahol kisiklanak, és a tényleges eseménysorban sokkal valóságosabbak, és sokkal szomorúbban, elkeserítőbben alakulnak. Izgalmasak az elbeszélő mondatokba épített párbeszédek is, hogy egyáltalán nincsenek kiemelt megszólalások, például amit más szereplők mondanak, azt is a fiú meséli el. Minden egybefügg, folyamatosan, az egyik téma által generálva kerül szóba a másik.
A cím alapján valami sokkal mélyebbet, szívszorítóbbat vártam, érdekes lett volna végigkövetni egyetlen délutánt, esetleg azt, hogy miket mesél, mik jutnak eszébe a fiúnak, míg apja ágya mellett ül, és bár részben erről van szó, a történet szétszakad, aprózódik, az olvasás során már nem kapcsoljuk vissza az elmesélteket az elejéhez, széttartóvá, talán még rendszerezetlenné is válik a szöveg.
Egyértelműen korrajzról beszélünk, az idő múlását, azt, hogy a történet körülbelül tíz évet ölel fel, a folyamatosan – mintegy háttérzajként – szóló rádió által játszott slágerekből tudjuk meg. A regény elején 1981-et írunk, a Depeche Mode Photographic című számát játsszák állandóan, a vége felé pedig 1991 van, ekkor a Nirvana Smells Like Teen Spirit és a Metallica Wherever I May Roam című dalai hallhatók mindenütt. Kicsit ezt a dalszövegekre alapozott időmeghatározást is közhelyesnek, elhasználtnak érzem, de talán még pont jólesően az, hiszen aki akkor volt fiatal, annak nosztalgikus, aki pedig később született, annak újszerű élmény lehet belemerülni ebbe a regénybe.
Nagy Gerzson: Délután apámmal, Kalligram, Bp., 2020., 208 oldal, 3500 Ft
