Kiváló látásmódról és nagykorú, korrekt eszközhasználatról árulkodó látkép,
amelyen mind a növényeket, mind pedig a hegy tömegét
érzékletesen ábrázolta Zsilinszky Mihály
(Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 2015. 3.1.)

 

Gyarmati Gabriella

 

A sokoldalú Zsilinszky Mihály: a rajzoló

 

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Zsilinszky Mihály halálának centenáriumához kapcsolódóan 2025. október 3-án egy kamarakiállítást mutat be közönségének, amelynek rendezője az intézmény történésze, Forrainé Kovács Márta.

Érdekes tárgyak sora meséli el a tudós politikus életét, azonban van egy különleges darab, amely talán a legnagyobb meglepetést okozza nekünk, a kíváncsi utókornak.

Egy vázlatfüzetről van szó, amely 1855 és 1863 között készült grafitrajzok sorát tartalmazza. Az első lapokra még a – Munkácsy nagybátyja, Reök István által szervezett műkedvelő színjátszó társulat előadásainak jövedelmével is támogatott – Szarvasi Ágostai Hitvallású Evangélikus Gimnáziumban töltött évek idején rajzolt. A gimnáziumban ekkor – az Entwurf követelményeihez igazodva – 12 szaktanár alkalmaztak, azonban Zsilinszky Mihály Szarvason folytatott tanulmányai idején rajztanár nem dolgozott az intézményben. 1858-ban a csupán három évvel korábban alapított Pesti Református Teológiai hallgatója lett. 1860-ban a hallei Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg képzésére iratkozott be, majd Berlinben a Friedrich Wilhelm Egyetemen találjuk. Mindkét egyetemen a teológiai fakultás hallgatója volt. Még Berlinben kapta a hírt, hogy alma matere, a szarvasi gimnázium pedagógusainak sorába fogadta. 1861 őszén kezdett tanítani történelmet és irodalmat.

 

Finoman kidolgozott virágtanulmány
klemátiszra emlékeztető virággal és orvosi zsályával
(Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 2015. 3.1.)

 

Sok érdekességet olvashatunk Zsilinszky Mihály életéről, mintaszerűen kibontakozó politikai pályájának alakulásáról, a szülővárosát érintő többszöri államtitkári segítségről és Munkácsy Mihályhoz fűződő kapcsolatáról. Azonban titok rejti, miképpen fejlesztette kiváló rajztudását. Édesapja lelkésznek szánta, Csabán maga tanította, így kizárhatjuk annak lehetőségét, hogy rajzolni taníttatta volna. De kit is lehetett volna akkor megkérni Békés vármegyében, hogy foglalkozzon az ifjú Zsilinszky Mihállyal? Csaba első festője, Haan Antal nem volt itthon, csupán 1862-ben költözött vissza Itáliából szülővárosába. A mezőberényi születésű Orlai Petrics Soma pedig már mint befutott festő, 1855-ben tért vissza Bécsből Pestre. Az ezekben az években Gyulán működő rajztanárról, a Németországban született Karl Fischerről azonban tudjuk, hogy fogadott magántanítványokat. Ugyanaz a tanár tanította volna az ifjú, 17 esztendős Zsilinszkyt 1855-ben, mint rokonát, az akkor szintén 17 éves Munkácsy Mihályt Gyulán 1861-ben? Ha így történt volna, biztosan tudnánk róla. Zsilinszky jelentős segítséget nyújtott Malonyay Dezsőnek, Munkácsy Mihály titkárának, amikor a festő életrajzának megírására készült. Elképzelhetetlen, hogy nem említette, ha mindketten Fischernél tanultak volna.

Bár tanárt nem tudunk Zsilinszky Mihályhoz kapcsolni, annyi bizonyos, hogy az ifjú tehetséges volt a rajzolásban. Egy olyan képességről van szó, amelyet Zsilinszky szívesen fejlesztett, érdekelték a körülötte élők, a természet és az épített környezet egyaránt. A közeg azonban más irányba fordította figyelmét, így öt év elteltével, bár még maradtak üres lapok a vázlatfüzetben, nem rajzolt többet.

Zsilinszky Mihály füzetét érdemes összehasonlítanunk Lieb Mihály Leó, azaz a fiatal Munkácsy 1861 tavaszán készült rajzaival, amelyetek egybekötve Gyulai vázlatkönyv néven ismerünk. Mindkét fiú 17 évesen készített rajzmunkáiról van szó. Munkácsy számára a legfőbb motiváció az alkotópálya iránti elköteleződés, az asztalosműhelyből való szabadulás vágya, a rajzolni tanulás, a fejlődés volt. A már a gimnáziumi évei idején is okos és érdeklődő tanulónak számító Zsilinszky számára azonban csupán kellemes időtöltés lehetett a rajzolás. Munkáival talán csak dokumentálni akarta életének eseményeit, ahogyan ekkor még rajzban, úgy később útleírásaiban. Emlékeket örökített meg, mint tesszük azt mi magunk is, csak nem több órás rajzolással, hanem egy pillanat alatt a telefonunkkal…

A Zsilinszky-vázlatfüzetből bemutatott lapok egyike Fetter Tóbiást ábrázolja, akit az alkotó barátjának nevez a lap alján. De ki Fetter Tóbiás? A választ a Szarvasi Ágostai Hitvallású Főtanoda 1856-ban megjelent Tudósítványában találjuk. A tanulók névsora szerint a fiatalember a IV. osztály tanulója volt, származása szerint: „Franczfeld, Határörvidéki”. Tóbiás tehát a Vajdaságból, a mai Szerbia területén lévő Ferenchalomról származott, amely még az első világháború után is több mint 97 százalékban németek lakta település volt. Ugyanebben a névsorban olvashatjuk Zsilinszky Mihály nevét is, aki azonban nem osztálytársa volt Tóbiásnak, ugyanis a VI. osztályba járt.[1]

 

Fetter Tóbiás fiatalúr Zsilinszky Mihály vázlatfüzetében
(Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 2015. 3.1.)

 

A bemutatott műtárgy, Zsilinszky Mihály rajzfüzete felhívja a figyelmet arra a felbecsülhetetlen értékű kincsanyagra, amelyet a magyar múzeumok őriznek. A tárgyak számtalan talányt és rejtvényt vetnek fel, amelyek ma is megfejtésre várnak…