Ők kapják a 2022-es Déry-díjakat
Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Sallai Katalin Krisztina és Schein Gábor kapják idén az irodalmi kitüntetést.
A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesül Deczki Sarolta, Krusovszky Dénes, Sallai Katalin Krisztina és Schein Gábor. A Déry Tibor özvegyének végakarata alapján létrehozott díjat a Déry Tibor Alapítvány évente ítéli oda az irodalmi élet kimagasló alkotóinak. A kitüntetést november 4-én adják át a díjazottaknak.
A díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. Az pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén ünnepeltük 128. születési évfordulóját.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia, Ilia Mihály, Keresztesi József. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor. Legutóbb 2021-ben Gács Anna, Solymosi Bálint és Zádor Éva vehette át a kitüntetést.
„A Déry Tibor-díj azért különleges, mert ez a legelső nem-állami díj – kis híján négy évtizede, még a rendszerváltás előtt alapították. A kuratórium tagjain kívül senki nem szólhatott bele, hogy kik kaphatják. Az első években érezhetően olyan írók felé fordult a kuratórium figyelme, akik nem tartoztak a Kádár-rendszer kegyeltjei közé, noha megérdemelték volna a legmagasabb kitüntetéseket is. Különlegessége még az is, hogy nemcsak írói-költői életműveket jutalmazunk, hanem az irodalomtörténeti-elméleti és kritikai munkásságokat is, valamint a magyar irodalom külföldi népszerűsítőit, vagyis idegen nyelvekre fordítóit – de a magyar nyelv ápolása terén elért eredményeket ugyancsak igyekszünk elismerni” – mondta el Závada Pál, a Déry Tibor Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A kuratórium 2022-ben a következő szerzőket részesíti jutalomban kiemelkedő irodalmi munkásságukért:
Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus
Krusovszky Dénes költő, író, kritikus
Sallai Katalin Krisztina magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár
Schein Gábor költő, író, műfordító, esszéista
A 2022. évben a magyar irodalomtudomány művelésében elért kimagasló eredményeiért Déry Tibor-díjban részesül Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus. Debrecenben született, és ott érettségizett az Ady Endre Gimnáziumban. A Szegedi Egyetemen szerzett magyar és filozófia szakos diplomát, majd a Debreceni Egyetemen doktorált filozófiából. Több ösztöndíjat is elnyert, melyek segítségével német nyelvterületen kutatott filozófiát és irodalmat (Tübingen, Graz, Freiburg, Berlin, Bécs). Majd 2006-ban egy váratlan fordulat következtében az MTA Irodalomtudományi Intézetében kapott állást. Szakterületei: a német irodalom magyar recepciója; a magyar szellemtörténeti iskola és a német szellemtudomány; a kortárs magyar próza, különösen Tar Sándor prózája. Rendszeresen ír kritikákat a kortárs magyar irodalomról, és több száz publikációja jelent már meg szakmai lapokban. Könyvei: Az érzékiség dicsérete (2013), Meredek sziklagerincen: Husserl és a válság problémája (2014), Fordított világ (2016), A jereváni rádió (2021), Tar Sándor (2022).
A magyar irodalom művelésében elért kitűnő eredményeiért Déry Tibor-díjat kap Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő, író, kritikus. 1982-ben született Debrecenben, egyetemi tanulmányait Budapesten, az ELTE-n folytatta magyar, összehasonlító irodalomtudomány és esztétika szakon. Alapítója volt a Telep-csoport nevű, fiatal költőkből álló csoportnak 2005-ben. A Versum (versumonline.hu) nemzetközi online költészeti oldal szerkesztője. Első kötete 2006-ban jelent meg, Az összes nevem címmel – azóta különböző műfajokban összesen tizenegy kötete látott napvilágot. Tevékenységét többek között Junior Prima-, Zelk Zoltán-, és Szépíró-díjjal is elismerték. Verseit és prózáját mások mellett angol, német, svéd, román, szerb, horvát és lengyel nyelvre fordították. Regénye, az Akik már nem leszünk sosem 2019-ben elnyerte a Libri-díj közönségdíját. Legutóbbi kötetei: Azóta őzike (gyerekversek, 2021), Áttetsző viszonyok (versek, 2020), Hemingway szalvétája (esszék-kritikák, 2019).
A magyar nyelv művelése és az egyetemes irodalom tanítása jegyében betöltött hivatásának kimagasló gyakorlásáért Déry Tibor-díjban részesül Sallai Katalin Krisztina magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-portugál szakán végezte. 1984 és 1988 között a budapesti Katona József Ipari Szakközépiskolában tanított, 1998-től pedig egészen 2022 szeptemberéig a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára volt. A tantárgy tanítása mellett 16 éven keresztül volt osztályfőnök, és számos külön tevékenységet vállalt, így például szerevezett versfelolvasó délutánokat és interaktív múzeumi foglalkozásokat, érzékenyítő színházi programokat a Baltazár Színházzal együttműködésben, hagyományos színházi előadások látogatását és osztályterem-színházi előadásokat. Szervezett még többfordulós iskolai helyesírási versenyeket, felkészítést az OKTV-re és részt vett az országos szónokverseny iskolai fordulójának lebonyolításában. Az oktatás ügyéért kiállva öntudatos állampolgárként is példát mutat.
A magyar költészet, széppróza és irodalomtudomány terén elért kimagasló eredményeiért Déry Tibor-díjat kap Schein Gábor József Attila-, Radnóti-, Füst Milán-díjas költő, író, műfordító, esszéista. 1969-ban Budapesten született, és a budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett. 1993-ban magyar szakos, 1994-ben német szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1995-ben kezdett az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén oktatni, ahol ma is dolgozik, 2020-tól professzorként. Vendégprofesszorként oktatott a Bécsi Egyetem Összehasonlító Európai Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében és a Sorbonne IV. Szláv Tanulmányok Intézetében. 1997-ben PhD fokozatot szerzett, 2006-ban habilitált, 2019-ben megkapta az MTA doktora címet. Az évek során több irodalmi folyóirat szerkesztőjeként is dolgozott. 1994-től 1998-ig a Határ, 1995-től 2005-ig a Pannonhalmi Szemle szerkesztőségének tagja, 2003-tól 2008-ig az Irodalomtörténet főszerkesztője volt. Jelenleg is tagja a Jerusalem Review és a Pannonhalmi Szemle szerkesztőbizottságának, valamint kurátora a Magyar Műfordítóház Alapítványnak. Versei, regényei, esszéi és tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben. Tíz verseskötete, hat regénye jelent meg a Jelenkor, a Kalligram és a Magvető Kiadónál. Írt gyerekkönyveket, színdarabokat, operalibrettót, elbeszélséseket. Könyvei angolul, németül, franciául, spanyolul, bolgárul, szerbül, szlovénül és románul jelentek meg. Ő maga németből és angolból fordít.
