Versek

 

 P__ter_Erika.jpg

 

Péter Erika

 

tetovált katonák

 

robbanásra ébredek
nem akarok háborút
kiáltok mint egy kisgyerek
katonákra gondolok
akik a halál emblémáit
idáig csupán bőrükre
tetoválva hordták
videojátékokra
pazarolták az időt
s félelmet keltő szavaik
harsány diszkók
díszletei közt vibráltak

most kölcsönvett bátorsággal
fogják meg a fegyvert
gyilkolnak testvért és rokont
srácok akik bénult nyelvvel
keresik anyjuk tegnapi
dajkahangjait
s talán apjuk haragját is
ma szerelem helyett rémület
pumpál adrenalint ereikbe

 

dráma

 

ugye rémálom csak
élethű mű csupán
a háború barbár
színpadán
színészek játszanak
a dráma végén
megszűnnek
a halálosztó
dörrenések

felhangzik a taps
felállnak a holtak
meghajolnak

s a közönség
már pezsgőzik
a színház
büféjében

 

borzong a föld

 

borzong a föld
az ég felüvölt
meglapulnak a kutyák
emlékektől terhes
házak dőlnek össze

borzong a föld
megrémült gyerekek
kimerülve roskadnak a porba

borzong a föld
sztrókot kapott a világ
a háború folyik tovább

 

Megjelent a Bárka 2023/3-as számában. 


Főoldal

2023. június 27.
Háy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png