1956-ban született Mezőberényben. Az ELTE Bölcsészkarán végzett 1980-ban, azóta a Békés Megyei Levéltár történész-levéltáros munkatársa. 2006-tól az intézmény igazgatója. Kutatási területe elsősorban a gazdaság- és társadalomtörténet. A Bárka munkatársaként a társadalomtudományi rovatot gondozza.
Írásai a BárkaOnline-on
Publikációs jegyzék
Monográfiák, tanulmányok, cikkek, szerkesztések
1. A Békés Megyei Levéltár Táncsics Mihályra és korára vonatkozó gyűjteménye. Békési Élet, 1982. 3. sz. p. 287-298.
2. Karácsonyi János történetírói munkássága. Életrajz és bibliográfia. Gyula, 1983. 35 p.
3. A mezőhegyesi ménesbirtok megítélése a két világháború között. Békési Élet, 1985. 3. sz. p. 340-352.
4. A mezőhegyesi ménesbirtok igazgatása, 1920-1944. Levéltári Szemle, 1986. 2. sz. p. 37-51.
5. Kovács Imre pályaképéhez. Levelek, 1936-1937. Levéltári Szemle, 1986. 3. sz. p. 49-67.
6. A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között. Gyula, 1987. 245 p. (Közlemények Békés megye ér környéke történetéből, 1.)
7. Mezőhegyes mozgalmas évei. Az októberi forradalomtól a románok kivonulásáig. In: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba, 1988. p. 303-333.
8. A néma forradalom. Új Aurora, 1988. 3. sz. p. 66-80.
9. A „Viharsarok" fogadtatása Békés megyében. Körösök Vidéke, 1988. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1988. p. 82-87.
10. Fél évszázad mezsgyéjén. Kner Izidor ismert és ismeretlen emlékezései. Új Aurora, 1988. 2. sz. p. 137-141.
11. „Ami sérelem ér, az mint magyart ér!". [Dokumentumok a zsidótörvények fogadtatásáról.] Körösök Vidéke, 1988. Szerk. Erdmann Gyula, Gyula, 1988. p. 70-80.
12. Társadalomkutatás, modernizáció, politika. Kovács Imre magyarországi pályája. Látóhatár, 1989. 5. sz. p. 190-210.
13. Kovács Imre: A néma forradalom. Bp., 1989. 314 p. [A kötet tartalmazza A néma forradalom perének dokumentumait és az azt követő parlamenti interpelláció anyagát, valamint a könyv és a per korabeli sajtóvisszhangját - vál., szerk., utószó.]
14. Realitások és hamis realitások. Tildy Zoltán. Körösök Vidéke, 1989. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1989. p. 125-137.
15. Apor Vilmos. Hitel, 1989. 11. sz. p. 22-23.
16. Apa és fia. In: Kner Imre emléke. Szerk. Haiman György. Békéscsaba - Gyomaendrőd, 1990. p. 79-108.
17. „Unio mystica ipar és lélek között". Magyar Grafika, 1990. 6. sz. p. 42-52.
18. Szétváló utak. Kner-levelek Gyomáról és Chicagóból. Körösök Vidéke, 1990. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1990. p. 98-124.
19. Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Gyula, 1990. 291 p. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 17.) [Szerk.]
20. Békés megye és Kossuth Pesti Hírlapja. Körösök Vidéke, 1991. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1991. p. 42-73.
21. Tervező, kutató, tanító. Haiman György munkásságáról. Designer, researcher, teacher. The work of György Haiman. Békéscsaba - Gyomaendrőd, 1992. 140 p.
22. Ifjúság és falukutatás. Válogatás a Magyar Szemle köteteiből. Békéscsaba, 1993. 220 p. [vál., szerk., utószó.]
23. „Valóságos közigazgatási intézménnyé fejlődtünk". A Kner-nyomda a magyar közigazgatásban. Magyar Közigazgatás, 1993. 9. sz. p. 569-576.
24. Városi mozgalom nagyközségi szervezetért. In: Paraszti kiszolgáltatottság - paraszti érdekvédelem - önigazgatás. Rendi társadalom - polgári társadalom. A Hajnal István Kör 1991. évi konferenciája. Gyula, 1994. p. 94-101.
25. Teljesítményethosz és munkakultúra a Kner-nyomdában. Műhely [Magyarország Európában tematikus szám], 1996. 4. sz. p. 11-17.
26. Kner Erzsébet. Egy huszadik századi könyvkötő pályája. Gyomaendrőd, 1997. 105 p.
27. A századik évében járó Kner Erzsébet. Magyar Iparművészet, 1997. 3. sz. p. 8-11. [Füzesné Hudák Juliannával]
28. Kisvárosi polgárok. Bárka, 1997. 2. sz. p. 55-60.
29. Ünnep és politika. In: A hétköznapok historikuma. Szerk. Dusnoki-Draskovich József - Erdész Ádám. Gyula, 1997. p. 109-144. (Körösök vidéke, 5.)
30. A kolozsvári „felekezetközi magyar egyetem", 1920-1921. Történelmi Szemle, 1998. 3-4. sz. p. 257-276.
31. Választás 1848-ban - Az első népképviseleti választás Gyulán. Bárka, 1998. 2. sz. p. 43-51.
32. Kner Erzsébet. Magyar Könyvszemle, 1998. 4. sz. p. 419-421.
33. A 48-as kultusz a dualizmus korában. In: Világostól Aradig. Szerk. Kereskényi Miklós. Gyula, 1999. p. 48-82.
34. Polgári mentalitás és hivatásetika a 19-20. században. In: Az Alföld a XXI. század küszöbén. Szerk. Baukó Tamás. Békéscsaba, 1999. p. 334-338.
35. Kner Albert. Könyvművészet, reklám, látványtervezés. Gyomaendrőd, 1999. 105 p.
36. Kner Albert. Magyar Iparművészet, 1999. p. 71-73. [Füzesné Hudák Juliannával]
37. Félelem és remény az összeomlás árnyékában - Márki Sándor kolozsvári naplóiról. In: Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. Szerk. Sasfi Csaba. Esztergom, 2000. p. 124-134. (Rendi társadalom - polgári társadalom, 11.)
38. Békés megye ezer éve. Bárka, 2000. 4. sz. p. 5-15.
39. Az „igaz" történet és a fikció közötti határvonal bizonytalanná vált. Beszélgetés Gyáni Gábor történésszel. Bárka, 2001. 3. sz. p. 80-85.
40. Településfejlesztés - érdekérvényesítés - tudomány. Beszélgetés Tóth Józseffel, a Pécsi Tudományegyetem rektorával. Bárka, 2001. 4. sz. p. 63-70.
41. A dualizmus kora. In: Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula - Havassy Péter. Békéscsaba, 2001. p. 205-256.
42. A 48-as kultusz a dualizmus korában. In: Ünnep - hétköznap - emlékezet. Szerk. Pásztor Cecília. Salgótarján 2002. p. 259-270. (Rendi társadalom - polgári társadalom, 14.)
43. Emberek és folyamatok a történelemben. Írások Békés megye történetéről . Békéscsaba, 2003. 127 p.
44. Békés megye. Európai múlt - európai jövő. [Kilenc kisesszé]. Ua. Európai múlt - Európai jövő. Békés megye hozománya. Szerk. Kucsera Lajos. Békéscsaba, 2003.
45. Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Gyula, 2004. 285 p. (Gyulai füzetek, 14.) [vál., szerk., bevezető tanulmány]
46. Kner Izidor. A taposó sajtótól a könyvüzemig. In: Sokszínű kapitalizmus. Szerk. Sebők Marcell. Bp., 2004. p. 132-153.
47. A siker változó formái. Várossiker alföldi nézőpontból. Bárka, 2004. 3. sz. p. 92-95.
48. Kner Endre. Gyomaendrőd, 2005. 40 p. [Füzesné Hudák Juliannával közösen]
49. Történelmi örökség - történelmi kötöttség. In: Az Európai Unió bővítésének kihívásai - régiók a keleti periférián. Szerk. Nagy Erika, Nagy Gábor. Békéscsaba, 2005. p. 198-203.
50. A felejtés stációi - 1956 emlékezete. Levéltári Szemle, 2007. 1. sz. p. 52-59.
51. Egy nyomdaműhely titkaiból. Bp., 2007. 223 p. [Füzesné Hudák Juliannával]
52. A Kner-nyomda norvég sorozatáról. In: Hat norvég író magyarul. Szerk. Erdész Ádám. Békéscsaba, 2007. p. 5-12.
53. Gyula történeti fejlődése = Die geschichtliche Entwicklung von Gyula. In: A nyitott ajtók és DÜRER und die offenen Türen. Szerk. Erdész Ádám Gyula, 2008. p. 11-28.
54. A Békés megyei cigányság történetéről. In: Források a Békés megyei cigányság történetéhez. Gyula, 2008. p. 11-23.
Recenziók
1. Lencsés Ferenc: Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években. Békési Élet, 1983. 3. sz. p. 406-408.
2. Pusztainé Madar Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békési Élet, 1983. 4. sz. p. 523-525.
3. Für Lajos: Kertes tanyák a futóhomokon. Békési Élet, 1986. 2. sz. p. 247-249.
4. Gunst Péter: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. Agrártörténeti Szemle, 1988. 3-4. sz. p. 538-540.
5. Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Békési Élet, 1988. 3. sz. p. 401-403.
6. Túlélők. [Csalog Zsolt M. Lajos, 42 éves és Börtön volt a hazám c. könyveiről]. Jászkunság, 1989. 5. sz. p. 47-52.
7. Für Lajos: Hol vannak a katonák...? Életünk, 1990. 1-2. sz. p. 182-185.
8. Lélektani napló a vereségről: Berkeszi István első világháborús naplója. Napóra, 1990. 3. sz. p. 45-46.
9. Betűk az ábécéből [„A zsidókérdésről" címen kiadott velemi tanulmányokról.] Életünk, 1990. 9. sz. p. 792-795.
10. Vági Gábor: Mezőhegyes. BUKSZ, 1995 nyár, p. 228-229.
11. Tóth Károly Antal: Hova-tovább? Életünk, 1996. 4. sz. p. 407-409.
12. Aczél és távolodó kora. Révész Sándor Aczél-életrajzáról és fogadtatásáról. Bárka, 1998. 1. sz. p. 89-99.
13. A szabadság kísértése. Kis Gy. Csaba „politikai lecke-szövegeiről". Bárka, 1999. 4. sz. p. 80-84.
14. Magyarország XX. századi története. Romsics Ignác: Magyarország a XX. században. Bárka, 2000. 1. sz. p. 107-110.
15. Az MSZP-SZDSZ koalíció hatalomgyakorlásának kritikája. Tellér Gyula: hatalomgyakorlás az MSZP-SZDSZ-koalíció idején. Bárka, 2000. 3. sz. p. 96-100.
16. Nemzetről, hazáról, összetartozásról. Szabó Zoltán a diaszpóranemzet. Bárka, 2001. 1. sz. p. 91-96.
17. A párt ökle. Kiszely Gábor: Az ÁVH. Magyar Szemle, 2001. 5-6. sz. p. 184-190.
18. Túl a szövegen. Ács Margit: A hely hívása. Magyar Szemle, 2001. 1-2. p. 164-169.
19. Ahogy a lugasból látszik. Ambrus Lajos: Lugas. Bárka, 2003. 6. p. 139-141.
20. Az Alföld az Európai Unió kapujában. Az EU és az Alföld. Bárka, 2002. 3. sz. p. 69-72.
21. Jávor Kata: Életmód és életmód-stratégia a pécsi Zsolnay család történetében. BUKSZ, 2002. tél, p. 384-387.
22. A támogatástól a tiltásig. Németh György: A Mozgó Világ története. Magyar Szemle, 2003. 5-6. sz. p. 173-180.
23. A Gyulai Várszínház jubileumi évadáról. Bárka, 2003. 5. sz. p. 112-119.
24. A kontinuitás újrateremtése. A Magyar Szemle válogatott kötetéről. Bárka, 2005. 2. sz. p. 107-111.
25. Pygmalión az iskolában. Szabó Tibor: A ciprusi király. Bárka, 2005. 4. sz. p. 153-155.
