Tóba dobált kavicsok
Neset Adrienn-nel Schütz Gabriella beszélgetett
– Mesterséged címere?
– Neset Adrienn vagyok, újságíró, műfordító és nyelvtanár. Angol- és kommunikáció szakon végeztem a Szegedi Tudományegyetemen, majd a diploma megszerzése után a Marquard Mediánál helyezkedtem el, és dolgoztam, a teljesség igénye nélkül a Joy, a Shape, a Fitt Mama és a Nők Lapja Évszakok magazinoknak is. A műfordítói karrierem 2009-ben kezdődött, amikor a férjemmel és a kislányommal Vietnámba költöztünk, és otthonról végezhető munkát kerestem. Azóta összesen körülbelül negyven regényt, főleg gyerek- és ifjúsági irodalmat fordítottam. A fordítási és újságírói munkák mellett jelenleg angolt tanítok egy középiskolában és törököt egy nyelviskolában.
– Mit szóltál az ötlethez, hogy kutassátok fel és mutassátok be azokat a magyar nőket, akikre büszkék lehetünk?
– Az ötlet a (Fodor) Marcsié és az enyém volt. Mindkettőnk gyerekei jártak/járnak külföldön iskolába, ahol már az alsó tagozaton foglalkoznak emberi jogokkal, női jogokkal, a szüfrazsett mozgalommal, feminizmussal. Angol nyelven soha nem okozott gondot, hogy ezzel kapcsolatos könyveket adjunk a kezükbe, de mindig fájó pont volt, hogy a magyar nőkről nincs gyerekeknek szóló írás. Addig beszélgettünk erről, amíg szinte egyszerre azt nem mondtuk, hogy ha nincs, akkor csinálni kell. Szerencsére a Kolibri Kiadó és a Bookline Könyvek is láttak benne fantáziát, azonnal munkához láthattunk.
– Avass be a kulisszatitkokba, hol és hogyan kutattatok Marcsival?
– Mindketten újságírók vagyunk, tudtuk, hol, merre keresgéljünk. Körülnéztünk a Magyar Elektronikus Könyvtárban, folyóiratok korabeli számait bújtuk, cikkeket, szakdolgozatokat olvastunk, igyekeztünk minél több forrást felkutatni.
– Mindent megbeszéltetek?
– Kettéosztottuk az anyagot, Marcsi is és én is 25–25 lány, asszony anyagát dolgoztuk fel. Elolvastuk egymás írásait, ha kellett, tanácsot adtunk. Gyakorlatilag reggeltől estig a messengeren lógtunk.
– Emlékszel, melyik volt a leginkább nehéz anyag, a kutatás, feltérképezés szempontjából?
– Számomra Ungár Margit, az első ügyvédnő jelentette a legnagyobb kihívást. Bosszantóan kevés információ áll róla rendelkezésre, még a születési és halálozási évét is csak egy PhD- dolgozat lábjegyzetében találtam meg. A Jogtudományi Közlöny 1920 és 1930 között megjelent számait olvasgattam hozzá, ami nagyon izgalmas volt, de végig szurkolnom kellett, nehogy információhiány miatt kimaradjon.
– Utána már „csak" írni kellett. Ez már könnyedén ment?
– A terjedelmi korlátok jelentettek néha akadályt. A kiadó megadott egy maximális karakterszámot, amit a tördelés miatt nem léphettünk át, pedig néhány történetet a végtelenségig lehetett volna írni. Ilyenkor vérző szívvel húztunk.
– Szerinted a kötetben szereplő nők közül kinek a legizgalmasabb az életútja?
– Számomra Sass Flóra felfedezőnő életútja a legizgalmasabb. Az 1848-as forradalomban felbőszült románok megölték a szüleit, egy örmény család vette magához, akik Törökországba költöztek. A kislány ott egy piacon eltűnt, elrabolták, és eladták rabszolgának. Tíz év múlva egy angol mérnök, Samuel White Baker megvásárolta, és feleségül vette. Az esküvő után Afrikába indultak, és a Nílus forrását kutatták. Naplója az egyik leghitelesebb forrás Afrika akkori mindennapjairól.
– Mit taníthat meg ez a könyv a fiatalabb generációknak?
– Azt, hogy kellő kitartással, elszántsággal minden célt el lehet érni. Azt, hogy a „Neked nem való, mert lány vagy”, „Neked úgysem megy, mert lány vagy” és a „Te ehhez, lányként buta vagy” érvek nem állják meg a helyüket. Senkitől sem szabad elvitatni az álmait.
– Milyennek találod az illusztrációkat?
– Imádom. Rátkai Kornél nagyon szépet álmodott nekünk, izgalmas, mozgalmas, színes könyvet vehetnek kézbe az olvasók. Bertóthy Ági kiegészítő illusztrációi pedig külön értéket képviselnek.
– A Móra Kiadó gondozásában is jelent meg egy hasonló kötet. A tiétek miben más?
– A Móra Kiadó az Esti mesék lázadó lányoknak vonalát gondolta tovább, mesésebb, mesélősebb könyvet raktak össze, míg mi az ismeretterjesztésre fordítottunk nagyobb gondot. A két könyv között mindössze kilenc nő az átfedés, elférünk egymás mellett a piacon. Sőt, azt mondom, minél több ilyen kiadványra lenne szükség, maradjon a téma napirenden. A tóba dobált sok-sok kavics egyszer csak szétzilálja a víz felszínét.
– Mit gondolsz, lehetne folytatni?
– Persze. Amikor ehhez a könyvhöz szedtük össze a neveket, egy majdnem százas listával indítottunk, amit a Kolibri Kiadó munkatársaival együtt kurtítottunk meg ötvenre. Az elsőket és a történelmi személyiségek nagy részét ellőttük ebben a kötetben, de számtalan más, érdekes történettel, különös, példamutató életpályával találkoztunk, amiket fájó szívvel tettünk félre – pontosan ezzel a gondolattal: talán lesz alkalmunk róluk is írni.
(Neset Adrienn fotóját Kenan Nashat készítette.)
