Mengyán András Többszólamú dimenziók című kiállítása
2024.08.23. – 2024.09.13.
Kieselbach Galéria és Aukciósház
1055 Budapest, Szent István körút 5.
Kurátor: Mengyán András és Rieder Gábor
Mengyán András és Rieder Gábor
Abafáy-Deák Csillag
Kettős látás
Mottó: A tudomány a legmagasabb rendű költészet ihletője. Richard Dawkins
A kettős látás vagy diplopia, egy gyakran előforduló szemészeti probléma. Ez a tünet akkor jelentkezik, amikor a két szem képe nem illeszkedik tökéletesen, eredményezve ezzel azt, hogy az egyén kettősen lát egyetlen tárgyat. Mengyán András esetében nem erről van szó. Az alkotó a négy- és több dimenziós térviszonyok érzékeltetésére félreérthetetlenül a geometria expresszív torzulásait használja komponálási elemként.
Semmi-valami formázása I_a, 2024
A Kieselbach Galériában a geometrikus absztrakt festészet, a konstruktivizmus örökségét hordozó tárgyalkotás és a multimédiás installációk karakteres kortárs képviselőjének munkáit láthatjuk. Miként pályatársainál (Gáyor Tibor, Haász István, Maurer Dóra), úgy Mengyán esetében is felfedezhetjük a 20. század első évtizedeiben születő geometrikus irányzatok, pl. Kassák Lajos és a Bauhaus hatását.
Megszakított folytonosság I., III., IV., 2024
Mengyán is az új avantgárd nemzedék ún. Iparterv-generációjának képviselője. Művészetét az arányok, a számok, a matematikai és geometriai formák, valamint a – természeti és képzőművészeti – terek határozzák meg. Alkotásai között találunk számítógép-vezérelteket, fényinstallációkat, programozható LED lézerplasztikákat; valamint olyanokat, amelyek a polifonikus vizuális teret ábrázolják.
A neoavantgárd második nemzedékének tagjaként több rangos díj birtokosa, de tanári működése is jelentős, itthon és Norvégiában egyaránt. Szeriális műveiben – ahogy Nagy Ildikó művészettörténész megállapította – a ...ráció öröme, a logikának téren és időn, a mindennapi élet esetlegességein felül álló igazsága és szépsége válik vizuális élményünkké.
Megszakított folytonosság I-2, 2024
Az 1984-es székesfehérvári kiállításán bemutatott első multimédiás environmentje, a számítógéppel vezérelt, programozható installáció nemzetközi áttörést hozó sorozatot indított el. Analitikus szemléletű, geometrikus világában a nyolcvanas évektől kezdve dominánssá vált a posztmodern játékosság, és felértékelődött a fény (lámpa, lézer, UV) szerepe. Mengyán András az elmúlt évtizedekben készült geometrikus festményei a korábbi térinstallációk formai problémáit ültetik át két dimenzióba, majd az UV-fény hatásával megidézi a harmadik dimenziót.
Programozható 3D lézer plasztika, 2010
A fotolumineszcens pigmentnek köszönhetően az akrilképek – a megvilágítástól függően – megduplázódnak, az ábrázolt geometrikus idomok dimenziói váratlanul megtörnek, a síkból a térbe lépnek át, játékos formavegyülést eredményezve, un. polifonikus vizuális teret hozva létre. Az élénk színekkel körvonalazott geometrikus idomok rendszerint fekete alapok előtt lebegnek, a civilizáció technofil utópiáit elemezve.
Semmi formázása I-A., 2024
1971-től kiállító művész, első tárlata a Fáklya Klubban nyílt meg. Gáyor Tibornak és Mauer Dórának köszönhetően alkotásait külföldi kiállításokon is bemutatták. A hetvenes években kapcsolatban állt német alkotókkal, nemzetközi szimpóziumokon vett részt. Alkotott grazi, berlini, jereváni, békéscsabai és keszthelyi művésztelepeken is.
Bak Imre, Fajó János és Nádler István 1973-ban a Benczúr utcában egy szitanyomó műhelyt hozott létre. Itt már nemcsak alkotócsoportként működtek, hanem kiadóként is. Csatlakozott hozzájuk több alkotó, köztük Mengyán András, Hencze Tamás, Keserü Ilona.
Zöld színoszlop, 1968
Fő gondolatuk az volt, hogy a művészeknek ki kell lépniük a műtermek falai közül és meg kell ismertetniük a közönséggel a neoavantgárd stílusú alkotásokat, sőt a művészeknek oda kell hatniuk, hogy az emberek teljes vizuális környezete (a design) megváltozzon, ezért előtérbe helyezték az iparművészeti termékeket, az alkalmazott művészeti műfajokat, de leginkább a sokszorosítást, hogy minél több emberhez eljussanak a művészeti alkotások reprodukciói.
Mengyán András 1973-ban művésztársaival Békéscsabán megalapította a Grafikai Műhelyt. 1973-tól az Iparművészeti Főiskolán formatant tanított. 1974-ben Bak Imrével, Fajó Jánossal, Hencze Tamással, Keserü Ilonával, valamint Nádler Istvánnal létrehozta a Pesti Műhelyt. Békésen képzőművészeti alkotótábort vezetett festők, grafikusok és filmesek számára. Bohus Zoltánnal közösen tervezték meg az 1979. március 20-án felavatott békéscsabai Tanácsköztársasági emlékművet.
Formák logikája 1-6., 1976-2010
1982-ben megalapította a Magyar Iparművészeti Főiskola Alapképzési Intézetét, amelynek docense és igazgatója is volt. Több cég számára is készített terveket, valamint modelleket. 1981 és 1982 között az Egyesült Államokban járt tanulmányúton. Az ösztöndíjat követően többször is visszatért New Yorkba. 1986 és 1987 között a Pratt Institute tanácsadójaként alkalmazták. Részt vett a Center for Design Excellence (CDE) formatervezési program megalkotásában. 1990-től a Bergeni Képző- és Iparművészeti Főiskola professzoraként dolgozott. 2006-ig vezette az egyetem iparművészeti alapképzését. 2010-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktatott.
Formák logikája, 1973
Művei magángyűjtemények mellett hazai és külföldi közgyűjteményekben tekinthetők meg (pl. a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában).
Mengyán műveiben kísérletet tesz a 3+n dimenzió megjelenítésére. A sorozatokban (vizuális egységekben) megfigyelhetjük a determinisztikus ismétlést, eltolást, forgatást, szín- vagy formafordítást, szimmetrikus vagy aszimmetrikus tükrözést, lefedést, léptékátmenetet és/vagy fraktál viselkedést, az ultraibolya fényre érzékeny felületet és élénk színek alkalmazását. Sorozataiban a dimenzióváltás köztes fázisait érzékelteti, így az átmenetek által is kiterjed a tér, tört dimenziók jönnek létre. Szimultán térszemlélete a térben zajló, gyakran egymástól független események egyidejű és egymást követő összehangolását jelenti.
A művész ezzel az átfogó, sokoldalú munkásságát bemutató kiállításával a látogatók vizuális élményét gazdagítja, biztatva a több nézőpontból való látásmód befogadására. Ez már nem kettős látás…
Kölüs Lajos
Dimenziók és véletlenek
Mottó: A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülő
dobbanása.
Ancsel Éva
A tárlatot látva vetődött fel bennem a szépség mint fenség gondolata. Modellek (hús-vér bábok) világában élünk, a test és a tárgyak szépségkultuszában, míg a modern művészetek sok esetben azzal az igénnyel léptek fel, hogy feldúlják, szétrombolják a hagyományos (antik, reneszánsz, a romantika világához kötődő stb.) harmonikus szépségeszményt.
Mengyán András absztrakt alkotásaiban Heidegger szépségfogalma jelenik meg, mely szerint a szépség nem mást, mint a létező igazságának működésbe lépésének a módja, ami által… az elrejtőző lét megvilágosodott. E fény felragyog a művön. Ez a ragyogás a művön maga a szép. A szépség annak módja, ahogy az igazság el-nem-rejtettségként jelen van. (Martin Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, Budapest, 1988)
Mengyán András munkásságát a létező igazságának (szépségének) keresése, az interdiszciplináris, koncentrált, filozófikus-kombinatorikus gondolkodás, a produktivitás, a precizitás és a konzekvensen alkalmazott, önálló alkotói stratégia jellemzi. A rend és rendezetlenség viszonyát világítja át, miközben műveiben a művészet találkozik a tudománnyal, a rend törvénye a rend illúziójával, szimmetria az asszimetriával (Semmi-Valami kölcsönhatása 3., 2024).
Semmi-Valami kölcsönhatása 3., 2024
Közhely, hogy a világban nincsenek véletlenek és minden mindennel összefügg. A geometria és a dimenziók révén jut arra a felismerésre, hogy az univerzum egy értelmes információs rendszer, egyfajta háló, mátrix, ahol minden üzen, jelent, mond valamit. Főként a vonal és a szín. És az általuk való játék. Műveinek közös jellemzője az átlátszóság, miközben az átlátás különböző mértékét és jelenségeit alkalmazza és dolgozza fel.(Látható és láthatatlan formák, 2024).
Látható és láthatatlan formák, 2024
A megfontolás nyugalmával egyszerre követi és egyszerre meg is szegi a szabályokat, keresi a kis elmozdulások, a véletlenszerű folyamatok mögötti fordulópont-áttöréseket (Húrszakadás, 2024).
Húrszakadás, 2024
Sorozatokban, bonyolult mintázatokban, egyedi perspektívákban gondolkodik, a szekvenciális munkák esztétikai jelentést generálnak algoritmusokon/kódokon keresztül.
Konceptuális, geometrikus, szeriális, a térbeli-időbeli mozgás fázisait, fragmentumait több síkban és több nézőpontból elemző, a dimenziókat kitágító munkái matematikai számításokra, a geometrikus szerkesztés szigorú struktúraira épülnek. Festményeinek alkotóelemei színek, egyenes és görbe vonalak, amelyeknek kombinációi különböző permutációs sorokat hoznak létre. A dimenziók költészetét, szépségét hozza létre. A néző is belép dimenzióiba, magába a térbe, miközben az alkotás két dimenziója a három és több dimenzió transzponálásával jön létre (Párhuzamos folyamatok IV., 2022).
Párhuzamos folyamatok IV., 2022
Mengyán kozmikus magánya a ma élő emberek magánya is, akik számára eltűnt az idő, csak a jelen káosza van, létezik, és paradox módon a folytonos változás nyomán összemosódik a múlt a jövővel. Mengyán a csillagközi térben mozog és repül, a semmi világában, egy polifonikus térben. Nincs fogódzója, lebeg, tart valahová, nem tudni, hogy hová. Mengyán űrodisszeáját látjuk festményekben elbeszélve. Háromdimenziós ember. Meghaladta a klasszikus művészi perspektívát, nem követ semmiféle izmust vagy népszerű irányzatot, hanem sajátos alkotóképességét és tehetségét űzi.
A Kieselbach kiállítótere – kívülről láthatatlan, belül sötét, homály borong, UV-fény világít, nem foszforeszkál, hanem fluoreszkál. A matematika és a geometria szabályai mentén létrehozott képek a valóság eddig kevésbé ismert, eddig láthatatlan részletét tárják a néző elé (Kint-Bent, 2024).
Kint-Bent, 2024
Függőleges vonalak, hálók, mozgássorok, folytonosságukban megszakítottak. Új és újabb változatokkal szembesülünk. Tükörben tükör. Kép a képben. Eltűnő árnyékok, ránk sugárzó színek. Se lent, se fent, valahol vagyunk, egy köztes világban.
Önkéntelenül adódik a kérdés, milyen a minket körülvevő világ? A valóságban nem léteznek színek. Se fekete, se fehér, se semmi. Csak fény van vagy sötétség. Heisenberg és Göddel tézisei nyomán megszűnt a szubjektív és objektív megkülönböztetése (Kettősség, 2021), ahogyan meggyengült az ember tudományos tények és ismeretek felsőbbrendűségébe vetett hite is.
Kettősség, 2021
Mengyán András alkotásaival kilép az euklideszi ember zárt, statikus, tételes rendszeréből, egységben érzékeli a világot, amely folyamatosan változik.
Mengyán számára a világ formák és struktúrák (rácsszerkezetek) metamorfózisaival írható le. Számára nincs fix nézőpont, a formák nincsenek hierarchikus viszonyban egymással. Vagyis a törvény szövete mindig fölfeslik valahol. Emberközpontú világunknak új mítoszok, új látomások, emberi illúziók kellenek. (Függőség 3., 2022).
Függőség 3., 2022
