Gnandt János, Cs. Tóth János, Varga Tamás
Cs. Tóth János
Békéstáji tavasz
Újratervezés, újraindulás
Sokan vallják azt, hogy felületes világban élünk, amelyben a mélység iránti vágy kezd lassan megszűnni. Pedig a valóság sokkal komplexebb, mint első látásra tűnik. A művészet az ember voltát erősiti bennünk és segít elmélyülni az univerzum számtalan láthatatlan rejtélyében. Elmúlt szerencsére a világjárvány, amit remélhetőleg jó időre magunk mögött hagytunk. Mindezen túl az utóbbi télen számos intézmény zárva volt a látogatók előtt. Újrakezdődött a kiállítási élet Békéscsabán is, ahol a Békéstáji Művészeti Társaság rendezett tavaszi tárlatot. Ez egy olyan kiállítás, ahol az állandó tagok kapnak lehetőséget a megmutatkozásra. Nincs zsűrizés, mindenki a maga által ide illőnek gondolt munkájával jelentkezhet. A szomszédos megyékben is vannak március, április táján tavaszi tárlatok. Ott szélesebb a merítés, viszont a bíráló bizottság munkája után igen sok a sértődött alkotó, akik manapság a közösségi oldalakhoz mennek panaszra. Közzéteszik a kizsűrizett művet és kérik a publikum lájkos tetszését. Erről itt szó sincs, sőt, ebben a Csabagyöngye Kulturális Központban rendezett tárlat első pozitívumaként elismerést kapott (megyén kívülről jött képzőművészektől) Bende Attila meghívó- és plakátterve.
Különös és örvendetes, hogy a Békéstáji közösség alkotói, az alapszabályuknak eleget téve, népszerűsítik a kortárs képzőművészetet. Már több alkalommal reagáltak az év színére, még akkor is, amikor mindezt virtuális térben lehetett csak megtenni. Az egyes kiállítások anyagának jellege, az azokban bemutatott alkotások, különböző stílusirányzatokat képviselnek. Aki rendszeres kiállításlátogató, elég megbízható képet alkothat arról, milyen szakmai problémák izgatják manapság Békés vármegye ebbe a társaságba tömörült tagjait, az itteni képzőművész-társadalmat. Az itt élő és ide kötődő képzőművészek bemutatása bizonyosan új lehetőséget nyit a régión túli megismerhetőség tekintetében is. Ugyanis a kommunikációt lehetővé tévő online felületek eddig nem ismert, nem létezett lehetőségeket kínálnak. Több mint három évtized óta példaszerű munkáról tesz tanúbizonyságot a társaság, amikor a kortárs kulturális nyilvánosság egész szerkezetébe az aktuális művészeti trendeket beilleszti. A vizuális hatás kedvéért művészi üzenetüket változatos technikával, különféle anyagokkal történő, kreatív megoldással tették erőteljesebbé. Tudnunk kell, hogy a Békéstáji Tavasz hívószó tizennyolc alkotót aktivizált, és néhány kivétellel mindegyik kiállító két munkával jelentkezett. Bár nem volt tematikai megkötés, mégis a legtöbben a tavaszra kívántak reflektálni.
Széri-Varga Géza, E. Szabó Zoltán,
Szemenyei Sándor, Banner Zoltán
Barabás Ferenc a számítógépes grafikák jeles alkotója. Ecsetként használja a számítógépet már évtizedek óta. Most egy növényi ornamentikát munkált meg, rafinált összefüggéseket láttatva a befogadóval. A szín és egy áttetsző női büszt megidézésével a viszonylatok lehetséges játékát, valamint mindenkori kreatív énjét mutatja meg textiljén Csuba Anita. E. Szabó Zoltán gyakori szereplője alkotásaival a közösségi médiának. A tárlaton két táblaképe szerepel, amelyeken a tavasz elevenségét megigéző lobogó színek pazar együttese látható. Fazekas Attila tárgyinstallációkkal küld művészi üzenetet a publikumnak. A különféle használati tárgyak kontextusba helyezése elindítja gondolkodásunkat és megmozgatja fantáziánkat. Fodorean Pásztor Gyöngyi két textilképe egyértelműen spirituális énünket mozgósítja, lelkiségünket juttatja eszünkbe. A kompozíciók címe: Harc a lelkekért, A szeretet sugarai.
Az optikai festészet friss, lüktető hatású két darabját láthattuk Gnandt Jánostól. Geometrikus rendben, a sárga-fekete-szürke összhatására épülő harmónia és dinamizmus viszi el nézőt a látvány mozgalmas világába. Görgényi Éva pasztelljein megjelenik a virág motívum, mint napraforgó, de valójában a fény és árnyék problematikájával foglalkozik képein. Görgényi Tamás a Békési Galériában egy nagyhatású éltműről szóló anyagot mutatott be 2021-ben. Egy meditatív képpel és a tavaszt szimbolizáló virággal jelentkezett ezennel. Mintha szándékolt lenne, pedig csupán a tárlatot rendező Gnandt János elgondolása, hogy Holó Hóbel László Szárnyaszegett című műve a fő falon, két Lonovics-alkotás közé került. Képein az amorf alakzatok mozgalmas egységben alkotnak befejezettséget, kiegyensúlyozott hatást. Az említett Lonovics László-munkákon a vörösből induló és okkerré változó sáv a tavaszi föld és fű érzetét kelti. Szimmetrikus alkotásokról van szó, amelyeken a mozgás, a lendület teremt harmóniát.
Megyeri Horváth Gábor a reális és a szürreális ábrázolás határmezsgyéjén mozog. Mindkét munkája a tavasz ihletésében került megfogalmazásra: kerékpározó figurái, illetve napsütéses arcok vallanak erről. Mészáros Sándor festményein, mintha egy lágyan elomló fátyol mögött lennének, olyan finoman sejtelmesek a női figurák. Valóban harmónia sugárzik a műveiről, amint ezt az egyik képnek a címével jelzi is. Sallai Lajos a Tavaszi szél vizet áraszt megnevezésű alkotásán az évszaknak megfelelő hangoltságú az ábrázolás. A Petőfi 200 évfordulóra emlékeztet másik munkájával. Meglepett bennünket Szereday Ilona. Virágszirmokat festett meg, de többszörös nagyításban és ennek következtében egy különös metamorfózison esnek át a motívumok: már nem szirmok, hanem képi elemek. Gazdag anyaghasználatról ismeretes Széri-Varga Géza. Most bronzból készült alkotást hozott a tárlatra, ami cirkuszi sorozatának része. Marionett a mű címe, mellyel a figurák egymáshoz való viszonyát ábrázolja.
A jelenvalóság és a túlvilág közötti kapcsolat emberi ábrázolásának lehetséges mikéntjét keresi, kutatja Szeverényi Mihály. Az ég és föld-viszonylat ez esetben is megfesteni valót kínált számára. Látszólag nyírfaágakat fest élethű módon Szilágyi Péter. A szellemi izgalmat azonban ezeknek a faformáknak az elrendezése, sajátos komponálása adja számára. Várkonyi János magas fokon műveli a pasztelltechnikát. A megismert groteszk felfogás híveként most is nosztalgikus és ironikus jelneteket komponál. Eleven zöld színekkel ő is a tavasz hangulatát idézi meg.
A művek között járva az eklektikusság mellett a szemlélő izgalmas variálását tapasztalhatja a jelenkori műveknek. A komplexitás mellett majdnem minden alkotáson van olyan támpont, amely megérinti a nézőt és felfedezni valót kínál számára. Így aztán titkok megfejtésére, vizuális együtt gondolkodásra nyílik lehetőség. A gondolati mélység utáni vágy beteljesülhet.
Fotó: Barabás Ferenc