Cs. Tóth János
Az ólombetűtől a számítógépig
Barabás Ferenc fényharcai
Nem tartozik a sűrűn megmutatkozó alkotók közé Barabás Ferenc. Különleges alkalom, hogy ilyen attraktív tárlat keretében tekinthetjük meg munkáit a Csabagyöngye Kulturális Központban, a Békéstáji Galéria kiállítási sorozatában. Persze, ha azt vesszük, hogy számos könyv, kiadvány tervezése okán évtizedek óta jelen van a magyar könyvkiadásban, akkor bizonyára mindenkinek volt már olyan írásos dokumentum a kezében, amit ő álmodott meg. Dolgozott a fővárosi Móra, a Corvina és a csabai Tevan Könyvkiadónak. Tanult Lipcsében tipográfiát, könyvtervezést, közben képzőművészeti tanulmányokat folytatott Kaposváron, szülővárosában. Művészeti tevékenységének eredményeként tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Grafikai munkásságán kívül a társművészetet jelentő fotózásban is sokra jutott, amit kiállítások jeleznek. A MAOE mellett tagja a Békéstáji Művészeti Társaságnak és a Márvány Fotóklubnak. 1987-től jelen volt a békéscsabai Alkalmazott Grafikai Művésztelepeken. Ennek keretében ő is készített változatokat Magyarország logójára. Az 1990-es évek elején megalapította saját cégét a Typografika Kft-t. Ennek alaptevékenysége a grafikai tervezést, könyvkiadást, nyomdai szolgáltatásokat foglal magában. Számos reprezentatív hazai és főleg erdélyi tematikájú kötet tervezése kötődik a nevéhez. Nincsenek véletlenek, ugyanis apai ágon gyergyószárhegyi gyökerekkel rendelkezik. Könyvtervezői stílusában méltó folytatója a kneri, tevani, klasszikus felfogású hagyománynak. Ezt a tevékenységét ismerték el kétezerben Tevan-díjjal.
Computergrafikai kiállításai voltak 1996-tól határon innen és túl. Például Békéscsabán, Kaposváron Csíkszeredában és a görögországi Delphiben, hogy csak néhányat említsünk. Rendszeres résztvevője az országos csoportos kiállításoknak. Jelenleg is van Szegeden, a MAOE Dimenziók tárlatán egy computeres munkája. A számítógép adta alkotói lehetőségeket az elsők közt fedezte fel művészi üzenete megfogalmazásához. A betű, mint képi elem már kéziszedő korában meghatározta gondolkodását. A számítógép ezernyi vizuális változatot kínál fel használójának. A kérdés az, miként íródik át, telítődik művészi tartalommal és miként változik a közvetlen élmény hatására grafikává a képernyőn megjelenő szín- és formaegyüttes. Az élmény az előkészület esetében a tapasztalat, a hosszú évek munkája. Ezután az alkotófolyamat betetőződésének aktusán át megjelenik a kész mű. A megvastagodó vagy elvékonyodó, finom vagy erőteljes formák emlékeztethetnek növényi eredetű fonatokra, szabálytalan alakú vagy geometrikus megjelenésű formákra hajazó testekre, mélységet, magasságot jelző terekre. Az organikus képelemek kavargó, burjánzó világának hatására bontja ki Barabás Ferenc az egyes tematikákra, sorozatokra vonatkozó elgondolásait. Először a gondolatvázlatokat, előképeket munkálja meg a számítógépen, majd mikor a folyamatot befejezettnek ítéli, kinyomtatja azokat.
Világra hozza azokat a grafikákat, amit szavakkal nem tudunk kimondani, ecsettel nem tudnánk megfesteni. Fogalmilag meghatározhatatlan belső reflexiókat, a reálison túlmutató, de bennünk élő hangulatokat, érzelmeket sugall, amelyek átszövik életünket. Barabás Ferenc azonban fogódzókat ad, mert címmel látja el munkáit. A Gótika két kép címe is, amelyeken látni véljük a csúcsos boltíveket, illetve Főnix születése megjelöléssel indítja útra gondolkodásunkat sziporkázóan mozgalmas másik alkotásán. A művész kitárulkozik és vezetésével láthatjuk a meghatározhatatlan, a behatárolhatatlan térből mit akar nekünk megmutatni. Kiemel vagy elsimít, jelentéktelenné vagy hangsúlyossá tesz képi elemeket a fantáziájának sugallata alapján. Ám, de fantázia ide, formai elevenség oda, a kiállító síkszerű és plasztikus produkcióit egyaránt a szerkesztettség jellemzi. Átgondolt, tiszta, racionális, ellenben szenvedélyes munkákat tár a néző elé a békéscsabai kiállításon. A viszonylatok mestere Barabás Ferenc, amit a könyvtervezés során ezerszer figyelembe vett és a grafikák esetében szisztematikusan alkalmaz is.
Az egyik sorozatának a Tükörszoba variációk címet adta. A képek állandó alapmotívumból építkeznek, gyermekkorunk kaleidoszkópjának, illetve a vidám parkok játékos tükreinek variációival találkozunk. Ezzel teremti meg a mozgalmasságot, benne a mélység a forgás váltakozó elevenségét. Az említett Dimenziók kiállításra szánt grafika több változatával találkozunk, amelyeken a festőiség hatását érhetjük tetten. A művészi szabadság, az autonóm alkotói kifejezés jellemzi a sorozatot. Nem figuratív, nem nonfiguratív, nem organikus vagy geometrikus, nem kemény vagy lágy ezeknek a munkáknak a sora. Igaz, sokan a madarak csőrét vélik felfedezni a kavargó képeken. Ez nem baj, hiszen a néző így újra alkotja a látványt. A Fény harca színgazdag felületén a fényt hozó harcos figurája tűnik fel, bizonyítva Barabás Ferenc nyitottságát mindenféle stílus iránt. Ugyanez mondható el a madáchi Ember tragédiájához készült illusztrációk esetében (Kiűzetés a Paradicsomból). Az irodalmi műben szüntelen a forrongás, ám a végén harmóniában oldódik fel minden. Ezt olvashatjuk le a grafikákról. Sejtek címet visel az a sorozat, amelyen az életet örökösen megújító anyaméh formáját sokszoros színverziókkal ábrázolja. A Fény és élet című kompozíciók azt a szemléletet hivatottak demonstrálni, miszerint az idő múlása látszat csupán. Nem az idő halad, hanem mi változunk folytonosan. Minden képe a metamorfózisról vall, az átváltozás örökös jelenlétéről tanúskodik. Tizenhat képeslapon találjuk meg a görög és az őskeresztény időkből származó motívumokat. Bejárta Európa több országát a Victor Vasarely pályázatra készült munkája, amelyet Pécsről indítottak útra a Mester 110. születési évfordulójára emlékezve. Brüsszel, Budapest, Párizs, Stuttgart művészetkedvelő közönsége láthatta ezt az alkotást. Most sem fotorealista megoldásra kell gondolni, hanem átírt absztrakcióra. Hosszabb és rövidebb hullámok láthatók, amelyek ritkábban vagy sűrűbben rendeződnek a vasarelys alapforma köré. Unikális a szemműtétje kapcsán készült művek sora. Orvosa kérésére megidézi a műtétje során érzékelt látványt. A kép centrumában lévő pont a fókusz és ebből ágaznak szerte sávosan a hol hidegen, hol melegen hullámzó fénynyalábok (Szem).
Bárhogyan is nézzük, valami irigylésre méltó alkotói szabadság navigálja Barabás Ferenc termékeny, színvonalas pályáját. Mindenki meggyőződhet erről a január közepéig tartó kiállítását meglátogatva.
