Dér Adrienn
„Ennyire egyszerű az egész.”
A Manó Könyvek Új kedvencek sorozatában már megszokhattuk, hogy az egyes regényekben a jelenbeli események keverednek a múlttal, vagyis inkább kapcsolatban állnak egymással, akár Ruff Orsolya Volt egy ház vagy Maros Edit Szívemben titokban című művében, hogy csak kettőt emeljek ki. Ezzel szemben Király Anikó A balatoni sellő ifjúsági regénye kilóg a sorból, ugyanis a vegyes szál helyett a teljes cselekmény a múltban játszódik, és ezt a „játszódik” szót egyből ki is ragadnám, mivel valóban igen játékos a történet.
A gróf Kassay család a férj játékszenvedélye miatt anyagi gondokkal küzd, amire idősebbik lányuktól várják a megoldást, mégpedig – egy 19. századi nemesi családhoz illően – előnyös férjhezmenetel formájában. A budapesti villájukat már nem bírják fenntartani, ezért ideiglenesen a nagyszülők egykori balatonfüredi házába, a Rózsalakba költöznek, ott várják az Anna-bált, ahol Aliz bizonyára kifog egy kapós jelöltet. És hogyha már „kifogásról” és „kapásról” van szó, a kisebbik lány, Szofi sem unatkozik, hiszen felröppennek a pletykák egy, a Balatonban élő sellőről. A helyi mindenes lap, a Csütörtöki Csuka persze nem a legmegbízhatóbb hírforrás, mégis mindenkit felpezsdít a sellő esetleges létezése és az általa elkövetett garázdaságok – mert itt bizony egy garázda sellőről van szó, aki csónakokat borogat fel, és rettegésben tartja az embereket. Szofi persze mindent megtesz, hogy egy pillantást vethessen a sellőre, és lerajzolhassa, és ennek során veszélyes és mókás kalandokba keveredik, szert tesz egy barátra, találkozik egy híres emberrel (na, kinek volt nyaralója Füreden?), és ha akaratlanul is, de belegabalyodnak az évszázad bűntettébe. Persze, hogy éhen se maradjon az olvasó, akad még itt további Csuka (nem kizárólag csütörtöki), Kuglóf és alföldi gulyás is, mindez megfűszerezve egy kis cirkusszal és muzsikaszóval, hogy tökéletes legyen a kompozíció. A végeredmény pedig egy rendkívül izgalmas, olykor szerelmetes, varázslatosan mesei történet, amely közben beleshetünk egy grófi család mindennapjaiba, és megtudhatjuk, miféle elvárásokat is varrtak egy leánygyermek nyakába a habos-piperkőc ruhák mellett, amelyekben még fára mászni sem lehetett rendesen. Ebben segítségünkre van a két, teljesen ellentétes nőalak, Szofi és Aliz. Különbözőségük nemcsak a korukban, hanem mind a viselkedésükben, mind a külsejükben megmutatkozik: míg egyikük „lányos” és beletörődő, akitől elvárnak mindent, addig a másik „fiús” és szabad, akitől nem várnak el semmit – amit mégis, azt sem teljesíti –, ezzel is bemutatva és lázadva a kor sztereotípiái ellen. De mindketten, és a mellettük felbukkanó többi karakter is igazi egyéniségek, tőlük válik ennyire játékossá és szórakoztatóvá ez a nyomozásba forduló „nyaralás”.
A történések fő mozgatórugója, a grófi család és barátaik mellett, az Anna-bál szépének egy évre felajánlott díj, a csodálatos gyémánt, a Balaton Jégszíve, amely az igaz szerelem megtalálását ígéri az arra érdemesnek – és persze senkit sem hagy hidegen. (Olvasás közben rá is kerestem, valóban létezik-e, annyira hihetően lett elmesélve.) A regény végére pedig ezzel kapcsolatban is fény derül sok mindenre, amiket aztán tanulságként is levonhatunk. Ahogy a szerző fogalmazta: „A történeteknek, legyenek azok kitaláltak vagy valódiak, hatalmas erejük van, hatásukra képesek lehetünk legyűrni minden elénk gördülő akadályt, és ha ezzel tisztában vagyunk, akkor csiribí-csiribá, varázsolunk. Ennyire egyszerű az egész.”
(Király Anikó: A balatoni sellő, Manó Könyvek, 2023, 384 oldal, 3990 Ft)
