Dér Adrienn
Kalandok, tea és édes scone
Báró Orczy Emmáról – valószínűleg a magyarok többségéhez hasonlóan – korábban én sem hallottam. Persze aki otthonosabban mozog a Marvel-szuperhősök világában, vagy nyomon követte Stan Lee életét és munkásságát, annak talán ismerősen csenghet a Vörös Pimpernel név, aki az első, úgymond, „szuperhős” volt, és aki Stan Leet a saját elmondása szerint inspirálta. Orczy Emma írónő alkotása főleg Angliában/angol nyelvterületen mindmáig népszerű. Nos, Ruff Orsolyát pedig ő ihlette meg, belőle alkotott egy, ha nem is szuperhőst, de egy izgalmas karaktert, akinek lételeme a kaland és a nyomozás. Az Orczy Mimi kalandjai sorozat első kötete, A londoni gyémántrablás a viktoriánus Londonba vezet el minket, ahol a még gyerek Orczy Mimi életébe csöppenünk.
A várost éppen izgalomban tartják Hasfelmetsző Jack esetei, emellett a társasági élet kavalkádja, ami nem torpan meg egy pillanatra sem, mint például egy operabemutató vagy az első gramofonok egyikének fülcsodálása, és mint ilyeneken, hol máshol történhetnének bűnesetek? Ugyanis egy galád tolvaj épp a színházban bekövetkezett tűzesetet használja ki arra, hogy ellopjon egy (már amúgy is lopott – de ez régi eset) felbecsülhetetlen értékű drágakövet. Mimi pedig hűséges cselédlányával, egyben barátnőjével és egy újdonsült, gyanús(ított) ismerőssel a Francia Kékség nyomába ered, ami persze rengeteg bonyodalmat és váratlan fordulatot tartogat számukra.
És ha már a rablás a színház világában történt, miért is ne élvezhetnénk a színházat végig a történet során: álruhák, trükkök – mert szereplőink előszeretettel bújnak álruhába, ha ez szükséges ahhoz, hogy egy-egy információ birtokába jussanak –, rejtélyes strófák, ír kopogós, drágakövek és kavicsok, lófutamok és elúszó hajók meg nyomok, és hát senki és semmi nem az, aminek látszik. Ja, és el ne feledkezzünk a könyvekről! Hogyan is maradhatnának ki egy leendő írónő gyerekkorából – képet kapunk arról, miket olvastak akkoriban.
A karakterek egytől egyig remek kidolgozásúak, mindenkinek megvan a maga sajátos jellemvonása, és a mozdulataikban mintha valóban megelevenednének, olykor komikusak, kellően elnagyoltak, akár rajzfilmbe, filmbe illőnek is mondhatnám, mint ahogyan az egész történet: olyan igazi mesés, varázslatos, ugyanakkor izgalmas, amibe élvezettel merülünk bele, és lerágjuk mind a húsz körmünket, miközben várjunk, sőt, izgulunk, ugyan mi fog következni a továbbiakban. És a nevek! Már a szereplők elnevezése is tartogat pár meglepetést (a szerző utószava többre is rávilágít), de a létesítmények megnevezése valami egészen frenetikus! Már csak emiatt is megéri elolvasni a könyvet.
Mimiék életén keresztül bepillanthatunk a kor mindennapjaiba, velük együtt szippanthatunk bele a közelgő változások szelébe. Ruff Orsolya érezhetően sok kutatómunkát végzett, és ha máshogyan nem is, a kötetet olvasva mi is beülhetünk ebbe az időgépbe. A történet, a nyelvezet vetekszik bármelyik angol szerző által írt, angol helyszínen játszódó kalandregénnyel. Felnőtt fejjel is élveztem, gyerekként pedig egyenesen egy álom lett volna ez a könyv – mellé persze tea és édes scone dukál, úgy lesz még tökéletesebb az élmény.
Pusztai Ilona
„Egy ifjú bárónő a rejtélyek nyomában”
De ki is volt báró Orczy Emma, az angolok Emmuskája? Sok helyen a világ legismertebb magyar írójaként tartják számon, de itthon könyvei sokáig indexen voltak, személye is szinte ismeretlen.
Orczy Emma (1865–1947) tizenöt évesen került Londonba, mikor apja, báró Orczy Bódog Félix ott kapott karmesteri, színházi intendánsi állást. Emmának a zenéhez, szülei bánatára, nincs tehetsége, az íráshoz viszont annál inkább. Több detektívregény után 1905-ben születik meg A vörös Pimpernel kalandregény. Főhőse Sir Percy Blakeney, aki a francia forradalom idején élete kockáztatásával menti ki az ártatlan arisztokrata nőket és gyerekeket „Madame Guillotine” kezei közül. A könyv nem aratott nagy sikert, ám a belőle készült színpadi változat meghozta a világhírt írójának. Főleg, hogy azóta számos filmváltozatban, tévésorozatban dolgozták fel a történetet. Sőt az angol lord lett olyan későbbi szuperhősök előképe, mint Zorró vagy Batman.
Ruff Orsolya regényének hőse, Orczy Mimi, akit – mint az utószóban említi – Orczy Emmáról mintázott: felhasználta életrajzának bizonyos elemeit, élete szereplőit, ám mint a Mimi név is jelzi, az írói szabadság jegyében egyben el is szakította hősnőjét a valóságos alaktól. Orczy Mimi ugyanis egy művészeteket, zenét, színházat, irodalmat kedvelő kamaszlány, aki egy véletlen folytán szövevényes bűnügy közepébe cseppen. Méghozzá nem is egy, hanem két gyémántrablási ügybe. Először a Francia kékség tűnik el, amelynek első tulajdonosa XIV. Lajos volt. Később az ékkő a francia forradalom zűrzavarát kihasználva külföldre került, és azóta többször is gazdát cserélt. Majd a brit koronaékszerek egyik legértékesebb darabját, a Koh-i-Noort akarja megszerezni egy mestertolvaj. De emellett egy zug bukmékeriroda tevékenysége, a hírhedt Hasfelmetsző Jack gyilkosságai, egy kikötői dohánycsempészbanda üzelmei tartják lázban az olvasót. Végül számos humoros és torokszorítóan izgalmas kalandba bonyolódva Miminek sikerül kibogoznia a szálakat, ebben az Aranynyúl könyvesboltban megismert kamasz fiú, Alexander York és hűséges barátnője, a szlovák parasztlány, Anka segít neki. Természetesen a rendőrség sem tétlenkedik: a Scotland Yard felügyelője, Horace King és barátja, a belga-francia magándetektív, Monsieur Barrett is mindvégig forró nyomon van.
Izgalmas, fordulatos, mindvégig lebilincselő kaland- és detektívregény Ruff Orsolya új könyve, amely bevezeti olvasóit a századforduló Londonjának életébe, mindennapjaiba. Az angol birodalom központja ekkor kezdett modern nagyvárossá fejlődni: a ló vontatta konflisok, hintók mellett már megjelennek az automobilok, a biciklik és az emeletes buszok. De a modernizációt jelzi, hogy olyan technikai újdonságok is tért hódítanak, mint a telefon vagy a gramofon. A női szerepek is változás előtt állnak: a regénybeli Mimi szemtanúja lesz egy szavazati jogot követelő szüfrazsett-tüntetésnek, és maga is már független, önálló nőként képzeli el életét, íróként vagy detektívként.
Ruff Orsolya nemcsak a századforduló hangulatát tudja hűen megidézni, de nyelvezetében is jól imitálja a 19. századi irodalmi művek stílusát. Sőt számos, a korban népszerű és azóta is sokat olvasott regényt megidéz: A klastrom titka, Büszkeség és balítélet, Szép remények, A boldog herceg, Nyomorultak, Frankenstein, Jane Eyre, A sátán kutyája, Egy hölgy arcképe, Alice Csodaországban – bőséges az irodalmi kínálat. Remélhető, hogy azok a kamaszok, akik olvassák Orczy Mimi történetét, kedvet kapnak, hogy ezeket a mára már klasszikusnak számító műveket is kezükbe vegyék.
Szellemes ötlet még, hogy a regényt Ruff Orsolya korabeli újság-, színházi plakát-, hirdetések mellékleteivel színesítette, tette valósághűbbé. Ezek a lapok ötletszerűen vannak belehelyezve a könyvbe, így a meglepetés erejével hatnak, mikor rájuk bukkanunk olvasás közben. Nem céljuk, hogy a szöveghez kapcsolódjanak, nem az interaktivitást szolgálják. Inkább azt az érzetet próbálják sugallni, mintha Orczy Mimi diáriumát olvasgatnánk, aki a kamaszlányok szokása szerint a számára fontos események emlékeit naplója lapjai közé csúsztatva őrzi meg. A naplóregény érzetet erősíti a narratíva is. Bár Ruff Orsolya a klasszikus egyes szám harmadik személyű írói elbeszélésmódot használja, mégis gyakran vált át az egyes szereplők, leginkább Mimi nézőpontjára. Ez a többsíkú, váltakozó nézőpontú narráció a 19. századi angol regények jellemzője, amelynek aztán Dickens fejlesztett a regényeiben mesterfokra.
Külön érdemes megemlíteni a könyv borítójának és grafikai megoldásainak tervezőjét, Magyari-Esik Zsófiát, aki nagy korhűséggel idézi meg a 19. századvég nyomdatermékeinek képi világát, ezáltal is növelve a regény századfordulós hangulatának érzetét.
Ruff Orsolya és a Manó Kiadó sorozatnak szánja Orczy Mimi kalandjait, a regény olvasása során megtudhatjuk a folytatás címét is. De addig is, ha valaki szeretne többet megtudni a valódi báró Orczy Emmáról, az megteheti. Nemrég jelent meg ugyanis magyarul az írónő életrajzi regénye, Az élet láncszemei (1947) a Woman Press Kiadónál. De akik A vörös Pimpernelre kíváncsiak, azok a filmes változatok mellett megismerkedhetnek a 2018-ban az Atlantic Press Kiadónál megjelent könyvvel is, Borbás Mária új fordításában.
(Ruff Orsolya: Orczy Mimi kalandjai. A londoni gyémántrablás, Manó Könyvek, Budapest, 2023, 240 oldal, 3990 Ft)
