Álmodozós könyvet adni az olvasóknakBeszélgetés Wéber Anikóval
–Hogyan született meg az ötlet, hogy egy nyári szünidő alatt játszódó ifjúsági regényt írj? – A nyár az egyik legszebb évszak számomra. Szeretem, hogy ilyenkor mezítláb lehet rohanni, a szabadban lehet enni és úszni. Már tavasztól „kiköltözöm” a kertünkbe. Kint étkezünk, itt írom a regényeket, és nézem, ahogy az ágak és levelek között átsüt a nap. A bárányfelhők pedig olyanok a végtelennek tűnő égbolton, mintha kis szigetek volnának, amiken megpihenhet egy álmodozó vándor. Tavaly épp nyáron kezdtem bele az új regényembe, és úgy éreztem, hogy szeretném a nyár minden szépségét beleírni a történetembe. Ez volt az egyik fő célom: egy igazi nyári, álmodozós könyvet adni az olvasóknak. – Ki a kedvenc karaktered a könyvből? – Nagyon sok kedvenc karakterem van. Nehéz lenne egyetlen személyt kiemelni. Nagyon szeretem Kitti édesanyját, aki átérzi Kitti minden búját-baját, és akivel a lánya mindent titkot megoszthat. Szeretem Ákos bácsit, Kitti nagybátyját, aki folyton viccelődik, állandóan a kertje miatt sopánkodik, és a kedvenc mondása: járt utat járatlanért el ne hagyj! Úgy tűnik, hogy nem lehet igazán komolyan venni, de amikor valóban baj van, Kitti nagyon is számíthat a megértésére és a segítségére. Jó volt kitalálni és megírni az ikreket is: Biankát és Barnabást, akik egykorúak Kittivel, és épp egymás ellentétei. Bár látszólag folyton vitatkoznak, valójában nagyon összetartó testvérek. Róza néni is a kedvenceim közé tartozik, ő a kortalan szereplő: nehéz megmondani, hány éves, és mindig titokzatosság lengi körül. – Melyik részét volt nehéz megírnod? – Amikor Kitti Cseresznyeligetre ér. Ez volt a legnehezebb rész, hiszen itt lépett be egyszerre – egy-két fejezeten belül – a legtöbb fontos szereplő: Kitti házigazdái és szomszédai, az új barátai és a titokzatos idegenek is, akiket mind be kellett mutatni, hogy aztán Kittivel nyomozzanak a történet végéig.
– És melyik részét imádtad írni? – Amikor Kitti és Barnabás mindenre elszántan próbálják leleplezni a tolvajt. Nem riadnak vissza betöréstől, bujkálástól, semmilyen akadálytól. – Inkább reggel vagy nappal vagy inkább éjszaka írsz? – Legjobban a reggeli és a délelőtti órákban tudok írni. Akkor vagyok a legfrissebb, akkor megy a legjobban a munka. Az időjárás is szokott befolyásolni. Esős, borongós napokon nekem jobban jön az ihlet, gyorsabban ráhangolódom a munkára. De a zenehallgatás is mindig segít. Minden regényemhez választok egy-két számot, és ha írni kezdek, mindig ezeket játszom le. Így könnyebben térek vissza néhány nap kihagyás után is a regény világába. – Szerinted miért különleges ez a könyv? – Én legjobban azért szeretem, mert Kitti nagyon pozitív hős. Vannak gondjai, vannak félelmei, mint mindannyiunknak, de sosem adja fel, és mindig meglátja a szépet, az izgalmasat és a titokzatosat a világban. Felfedezi a varázslatot, a csodát, és nekünk, olvasóknak is segít megmutatni azt. Nyitott, kíváncsi, benne van minden kalandban, és hisz az álmaiban, az ábrándjaiban és a képzelet hatalmában. Mindig arra törekszem, hogy a regényeim egyszerre legyenek izgalmas, kalandos olvasmányok, amik lehetőleg beszippantják az olvasót, és nem is engedik szabadon a történet végéig, másrészt adjanak valami pluszt: egy probléma új megközelítését, egy új gondolatot, válaszokat a kérdésekre vagy újabb kérdéseket, vagy csak lehetőséget arra, hogy a diákok problémáiról elinduljon egy párbeszéd szülő-tanár-tanuló között. – Mi volt ezzel a kötettel a célod? – Szerettem volna bemutatni a barátkozás nehézségeit, és azt a boldogságot, amit egy igaz barátnő adhat. Emellett arra törekedtem, hogy olyan világot teremtsek, amelybe jó visszatérni, jó megpihenni, és amelyben nagyon vékony a határ képzelet és valóság, álmodozás és igazmondás között. Hihetetlenül örültem, amikor a megjelenés után jöttek a visszajelzések, és kiderült: a gyerekeket és felnőtteket is sikerült elvarázsolnom. Sok édesanya mesélt arról, hogy a regény felidézte bennük a gyerekkorukat. – Kiknek ajánlod a Cseresznyeliget titkát? – Kicsiknek és nagyoknak, akik szeretik a nyarat, a kalandokat, a nyomozást, a régi pöttyös könyveket, vagy akik magányosak, és szeretnének barátokat szerezni, de azoknak is, akik szeretnek ábrándozni, álmodozni. – Milyen könyves terveid vannak még idén? – Hamarosan meg fog jelenni a Visszhangország című regényem, melynek főhősei szintén kiskamaszok lesznek. Cinke és Gréta elindul az elveszett tárgyak birodalmába. Mindketten kíváncsiak és nyitottak az újra, a varázslatra és a világ furcsaságaira, ezért képesek meglátni valamit, ami a többség számára láthatatlan. Útjuk során pedig olyan emberekkel és állatokkal találkoznak, akik magányosak, és szeretetre vágynak. Mindeközben készül egy kicsiknek szánt mese is, a Most én olvasok sorozat utolsó része, ahol a másodikos kisdiákok Marci vezetésével egy várkastélyban keresik a kincseket. A következő művem pedig egy történelmi ifjúsági regény lesz, mely a fővárosban, a XIX. század közepén, a kiegyezés és koronázás napjaiban fog játszódni. Szintén lesz benne nyomozós szál, de az olvasók bepillanthatnak a pest-budai gazdagok és szegények életébe és problémáiba is.
(A szerzővel Schütz Gabriella beszélgetett, a szerző portréját Vörös Dóra Rebeka készítette.)
2019. szeptember 14. |
Papírhajó - Mentőöv Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet! A regisztrációhoz kattintson ide! A bejelentkezéshez kattintson ide! Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan. |
Hírek
Erős Kingát választották a Magyar Írószövetség elnökénekMától újra kikötőváros Kolozsvár Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba könyvbemutatója Békéscsabán Szerkesztőségi információ - címváltozás Több száz program a 25. Marosvásárhelyi Nemzetközi KönyvvásáronDarvasi László és a Magyar sellő BékéscsabánKonferenciával emlékeznek Oláh Jánosra a PIM-benBodor Ádám és Czakó Gábor részesült a Nemzet Művésze díjbanFehér Boldizsár kapta az idei Margó-díjat Két irodalmi Nobel-díjat jelentettek beMa kezdődik a Margó FesztiválSzabó T. Anna díjátadós estje BékéscsabánIsmét megrendezik Szegeden a Magyar Könyvkiadók NapjátMegyei Prima Díjat kapott a BárkaÖsszes
Versek
Prózák
Egressy Zoltán: ÖtvenSzabó T. Anna: AlagsorsKontra Ferenc: A faun és a feketerigóSántha Attila: Agyafúrt detektív nyomoz Szil Ágnes: Egyforma, ugyanolyanTóth László: A fiatalember csúcsformábanDragomán György: Vulkánvizes lágytojásZombimedvék támadtak a migráns selyemfiúkraTemesi Ferenc: Méretségi vizslaKötter Tamás: BosszúvágyTóth Erzsébet: Én lettem volnaSzilasi László: Kései házasságHaász János: Apa csak egy voltCsabai László: HármanÖsszes
Kritikák
Maradunk a FöldönAz azsagonjáróKínlódás és elragadtatás - Szabó T. Anna: HatárRendszerújra Hideg bűnök - Székely Csaba: IdegenekA tömeg- és a bolytársadalom veszélyeiLevelek a magyar hétköznapokrólMúlt(kút)ba merülés - Oláh András verseskötetéről Kárpátalja, a halott földTúl a teljességen - a 361°-rólNyelvek, világok, határok - Tóth László Wittgenstein szóvivőjérőlAz árulás testi kényszereRóni a kilométerek mondataitZsánertetoválások kontinense - Horváth Benji: A dicsőséges Európa Összes
Esszék, tanulmányok
A kétfejű fenevad ősbemutatója a TérszínházbanMese és filozófia Weöres Sándor drámáibanKép és identitás Weöres Sándor Le journal című versébenOrpheusztól Próteuszig Kong a gong - Napmetaforák Kassák Lajos kötetébenGyóni Géza költészetérőlAz önelvesztés és önkiteljesítés formái Ady Endre szerelmi lírájábanA költői beszédmód és szereptudat új formája: a Végvári versekVallásos motívumok Krúdy Gyula ifjúkori elbeszéléseiben„Ami belőlem az írás szűrőjén áthatol” „Beszéld át velem” - Három emblematikus szöveg a közelmúlt istenes irodalmábólZalán Tibor Papírvárosai Térey János verses regényei és az irodalmi hagyományFerdinandy György: Könyvheti megnyitóÖsszes
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészekPotozky László: SztrodzsegonSzil Ágnes: MindenáronZalán Tibor: A fáklya kialszikVörös István jeleneteiHáy János drámájaÖsszes
A jó tanuló felel
Falvai Mátyás Karinthy Frigyesről Miklya Anna Mikszáth KálmánrólBene Zoltán Tömörkény IstvánrólSopotnik Zoltán Nagy LajosrólPotozky László Franz KafkárólCsepregi János Csáth GézárólDemény Péter Mikszáth KálmánrólKrusovszky Dénes NovalisrólBabiczky Tibor Krúdy GyulárólMaros András Gelléri Andor EndrérőlÖsszes
Tündérkert
Kiss Tibor Noé: Tovább és továbbSopotnik Zoltán: Megismerni a metafizikátHorváth László Imre: Kedvenc olvasmányaimMaros András: Pisti és VerneTallér Edina: BowieÁfra János: Nem érteni és megszeretniTóth Kinga: TülkölniFerdinandy György: A művészet a sérültekéSzilasi László: Nem tudom...Csabai László: Hitetlenül hinniÖsszes
Bejelentkezés
|