Megkérdeztük Vámos Miklóst
Új regénye, a Legközelebb majd sikerül az Athenaeum Kiadó gondozásában látott napvilágot. Beszéljünk először a címről, mely egy zenetörténeti anekdotát idéz fel. Elmesélné?
Eredetileg a regény mottója volt ez. Beethoven, ha a zenekar hamisan játszott, nem ismételtetett (csak a nagy ívek érdekelték), hanem így szólt: Legközelebb majd sikerül. Ugyanis a zenekarok amatőrökből álltak, s igen gyakran játszottak hamisan. Olykor a Mestert szponzoráló nemes urak is benne ültek, őket aligha hordhatta le. Főleg a B-betűs zeneszerzőket szeretem: Bach, Beethoven, Bozart. Fiatalabb koromban Mozart volt a kedvencem, az évtizedek múlásával Bach tört az élre, s végül a nagy Ludwig van Bé. De eszembe se jutott, hogy őt prózai munkámban szerepeltessem. Sajátságos, hogy eddig Gabriel García Márquez (Márkez meg én) és Johann Wolfgang Goethe (Ki a franc az a Goethe?) vált valamilyen szinten főhősömmé. Gabóért rajongok, a német költőfejedelemtől viszont minden elismerésem mellett hideglelést kapok. Én a szenvedélyes, forró irodalmat szeretem. Annak megfelelője a zenében elsősorban Beethoven. Esetleg még Wagner. A Legközelebb majd sikerül eredeti alapötlete egyébként az volt, hogy legelső (kis)regényem főhősével, Najn Ivánnal vajon mi minden történhetett, amióta tizenkilenc évesen odahagytuk, a Borgisz végén.
Miért volt rá kíváncsi ennyi év után?
Kit ne érdekelne, hogyan alakul réges-régi ismerőseinek élete? Egyébként se volna érdektelen a korai műveket kézbe venni, s esetleg tovább írni, ez néha megkísért, aztán mégse. Mert talán olyasféle ötlet ez, mint amikor a filmesek folytatják a bevált sémát, s lehúznak egy sikeres produkcióról még egy bőrt. Ettől még lehet, hogy egyszer kipróbálom. Mikor a Borgiszt írtam, még nem voltam húsz, és abban a szövegben minden a kilences szám köré szerveződik, például 9 hónap története, 9 fejezetben. Logikus volt, hogy most viszont 9 évben meséljem el az ő időskorát, értelemszerűen 9 fejezetben. Ehhez adódott, szinte természetesen, hogy minden rész egy-egy Beethoven-szimfónia szerkezetét, hangulatát, íveit és érzelmi hullámzását kövesse.
Vagyis Beethoven nemcsak a cím ötletét adta, hanem a szerkezet kialakításában is „segített”. Hogyan jött létre a kilenc fejezet?
Bár a történet két botcsinálta párkapcsolati tanácsadó barátságát követi kilenc éven át, a fejezeteket Beethoven kilenc szimfóniájának szerkezetét és hangulatát követve írtam meg. Ezért a részek tételekből állnak. Erős ambícióm volt, hogy a zenét valamennyire utánozzam, kifejezzem. Például a gyors tételekben az én szövegem is igyekszik tempót diktálni, a lassúakban inkább andalog. Ez pompás játék volt, pláne hogy írás közben a megfelelő szimfóniákat hallgattam vég nélkül. De azért valljuk meg, a zenét nem képes kifejezni a nyelv, az ilyen különleges zenét még kevésbé. Tudtam én ezt, amikor belefogtam, de az ember néha megpróbálja a lehetetlent. És ennek a szónak az én életemben van némi hátországa.
A zene egyébként is végigkíséri életét.
Igen. Rockzenésznek indultam, s mániákus zenefogyasztó voltam mindig. A nyugdíjkorhatár táján elkezdtem újra gyakorolni, néhányszor koncerteztem is Bornai Tiborral, aztán Karácsony Jánossal is. Ez izgalmas volt – de már megvolt. Mostanában csak otthon játszom, és tervezem, hogy kicsit megtanulnék zongorázni is. Hangszert már vettem.
A Borgisz főhőséből, Najn Ivánból Nagy Iván lett. Mennyit változott ez a figura? Hogyan került mellé még egy Iván?
Tizenkilenc éves önmagunk csak nyomokban fedezhető fel bennünk, mire túljutunk a hatvanon, nem gondolja? Najn Ivánnal is ez a helyzet. A Legközelebb majd sikerül-ben már Nagy Ivánnak hívják. A másik Iván, a hangmérnök mindjárt az első fejezetben fölbukkant, összetalálkoztak, jóformán akaratomtól függetlenül, íme újabb bizonyság arra, hogy az írás félösztönös tevékenység.
Előző könyvében töredelmes vallomásokat tett. Milyen fogadtatásban részesültek ezek az írások?
Engem is meglepett, de az olvasók nagyon szerették ezeket a rövid novellákat. Már utánnyomásra készül a kiadó. Tudom, dicsekvés, de a regényt már újra is nyomták, pedig csak szűk két hónapja jelent meg.
A közeljövőben milyen tervei vannak? Új mű megszületése mellett az életmű-sorozat folytatására is számíthatunk?
Én most még pihenek. De a sorozat folytatódik, 2019-ben a Könyvfesztiválra a Hogyvolt című régi kötetem jelenik meg, egy könyvben az Írhatnám polgár című eddig még ki nem adott szövegeivel. Ősszel pedig a Ki a franc az a Goethe? (Utazások Erotikában) című hajdani regényem. Aztán majd meglátjuk, eközben biztosan belekezdek majd valami újba.
Kérdezett: Ménesi Gábor
