Grecsó Krisztián Békéscsabán
Megkérdeztük Grecsó Krisztiánt
Eddigi munkáidat áttekintve, úgy tűnik számomra, mintha mindig próbálnál valami újat keresni, miközben használod a jól bevált receptet is. Hogyan viszonyul egymáshoz a két szempont, vagyis az olvasói elvárások figyelembe vétele, s annak igénye, hogy új ösvényeken elindulj?
Az úgynevezett olvasói elvárásokkal, és ezt őszintén mondom, igyekszem nem foglalkozni. Ráadásul, hogy valami kellemesen banális is elhangozzék, nincs is olyan, hogy átlagos olvasó. Egyedi olvasatok vannak, ellentétes vélemények, szóval honnan is tudnám, mit akarnak az olvasók. Próbálok mindig új formákat keresni, hogy aki egy Grecsót olvasott, ne érezze úgy, hogy már mindet olvasta.
Legutóbbi könyved, a Jelmezbál alcímében így határozod meg annak műfaját: egy családregény mozaikjai. Magam inkább novellaciklusként olvastam a könyvet, de a szálak a végére úgy szövődnek össze, hogy a szövegek regénnyé is összeolvashatók. Számodra alkotói oldalról melyik műfaji megközelítés volt hangsúlyosabb?
A Jelmezbál egy szabálytalan prózakönyv – azt szerettem volna, hogy egyik kategóriába se lehessen besorolni. Ha valami, hát ez, szerintem, sikerült. Minden más egyéni ízlés kérdése.
Néhány rejtélyes bűncselekmény elbeszélésével indítasz, s az olvasó kezdetben azt hiheti, a krimi-szál válik hangsúlyossá. Ezek a bűntények szolgáltak kiindulópontként?
Inkább dramaturgiai vezetőszálak ezek, hiszen a rejtély sokat segít a történet építésében, hogy az egész egyben maradjon, és érdemes legyen menni vele.
Később elengeded az említett bűnügyi szálat, a befogadónak a gyilkosság felderítése helyett egy családtörténetet kell rekonstruálnia.
Nem kell, csak felajánlom ezt a lehetőséget. Aki csak történeteket, mozaikokat akar, szerintem nincs terrorizálva. Az is egy olvasat, ha valaki novelláskötetként olvassa a Jelmezbált és néha bónuszként valamit ismerősnek talál. Legalábbis remélem, hogy ezt az irányt is nyitva hagytam.
Újra találkozhatunk a Klein névvel, azzal a Klein Jánossal, aki visszatér a munkaszolgálatról, majd a falu kántora lesz. Miért foglalkoztat az ő története?
Van néhány mániám, ő is az egyik, de nem csak ő tér vissza, azt hiszem, az állandó őrületek mind jelen vannak.
Az utolsó fejezetben egyik szereplőd egy jelmezbál részese lesz, a cím azonban nemcsak emiatt jó választás. Hogyan húzódik végig ez a motívum?
Nyilván a magukat másoknak mutató, vagy más sorsot élő karakterekben. Több olyan figurám is van, aki más sorsot él meg, mint amit ő magának szánt vagy gondolt. Ezeket a hétköznapi, közönséges tragédiákat nagyon szeretem. Semmi különös, csak minden rossz.
Különféle elbeszélésmódokat alkalmazol, folyamatosan váltogatod a nézőpontokat. Több női szereplőt is felléptetsz. Hogyan találtad meg azt a perspektívát, amelyből megmutatod figuráid sorsát?
Ezt sokat próbálgattam, átírtam, kicseréltem a narrációt, mert nem működött. Más figurához passzolt a történet, az egyik levetette magáról. Hát akkor oda került. Megint vissza. A helyére egy monológ került.
Budapesten indul a könyv, könnyen beazonosíthatók a főváros ábrázolt helyszínei, ugyanakkor folyamatosan jelen van a szövegekben az a vidéki környezet, ahonnan elindultál. Más a közelítésmód? Hogyan látsz rá most az ottani közegre?
Nem tudom, én nem érzem, hogy más lenne a mondatok ritmusa, levegője, hogy más tempókat adnék, azt hiszem, ugyanúgy dolgozom, helyszíntől függetlenül. De ez befogadói kérdés, ítélje meg az olvasó.
Felolvasás a Jelmezbálból
A közelmúltban Szegváron, szülőfaludban is könyvbemutatót tartottál. Milyen volt?
Felemelő, nem tudok mást mondani. És megható. Nagyot fordult húsz év alatt a világ, jó volt otthon lenni. És ez nagy dolog. Kevés szebb élmény van a hazatalálásnál.
A könyv végére érve egyik benyomásom a végtelen nyitottság volt. Számtalan olyan történet bontakozik ki, amely kívánná a folytatást. Várhatóan tovább szövöd ezeket?
Nagyon szeretném. Egy párregényt tervezek, teljesen más formában, de ennek a regénynek a párhuzamos regényét. Adja az isten, hogy meg tudjam csinálni.
(Kérdezett: Ménesi Gábor, Fotók: Rácz Katalin)
Szil Ágnes tudósítása a Jelmezbál bemutatójáról
Videointerjú Grecsó Krisztiánnal
