Megkérdeztük






Gerevich András költőt, a JAK elnökét kérdeztük
a palánták kibontakozásáról, az íróiskoláról és a megvalósuló elnöki tervekről



Ahogy az eddig megkérdezett írószervezetek mindegyikére jellemző volt, a József Attila Kör esetében is különösen hangsúlyos az internetes jelenlét. Amellett, hogy az olvasókat az információban gazdag honlaphoz irányítjuk, megkérlek, foglald össze, mit kell tudnia a JAK-ról annak az író- vagy költőpalántának, aki esetleg ebben a szervezetben látja a kibontakozás lehetőségét!

A József Attila Kör a fiatal irodalmárok szakmai szervezete. Ahogy a szervezet alapszabálya is tartalmazza, a JAK célja a kortárs – hazai és határon túli – magyar irodalom és kulturális élet érdekében közhasznú tevékenység folytatása: az irodalmi élet szervezése, a kortárs irodalom népszerűsítése, a fiatal írók menedzselése, pályakezdésük segítése, a pályájuk elején járó írók munkájának támogatása, bemutatkozási, publikálási lehetőségek teremtése, a kortárs irodalom helyzetének, eredményeinek vizsgálata és kutatása, a kortárs irodalom külföldi megismertetésének elősegítése, a kortárs magyar és a kortárs külföldi irodalom párbeszédének fejlesztése, a kortárs irodalom és a fiatal írók érdekeinek képviselete. E cél érdekében a JAK vállalja szakmai programok (felolvasások, könyvbemutatók, előadások, konferenciák, vitafórumok, szakmai táborok, körutak, tanulmányutak) és a nagyközönségnek szóló irodalmi, kulturális rendezvények szervezését, könyvek és folyóiratok kiadását, valamint szerepet vállal a szakmai döntéshozó fórumokon, intézményesen részt vesz a kulturális és irodalmi élet hazai és nemzetközi testületeiben, kuratóriumaiban és szakmai kollégiumaiban.

A JAK Piknik vagy épp a táborok mellett kiemelhető a kritikai beszélgetéssorozat, a Pulzus, amely a Szextett, illetve a PÍ egyenes ági folytatása. Van-e ezekről az estekről olvasói-hallgatói visszajelzés, s hogyan látod, van-e esély, hogy a szélesebb közönséghez is eljut az irodalom ilyenfajta megközelítése, akár: népszerűsítése?

Miközben a szigligeti táborban a résztvevők nagyrésze a tagság soraiból kerül ki, a legtöbb rendezvényünk a nagyközönségnek szól. Meg kell azt is jegyeznem, hogy Szigligetre hatalmas a túljelentkezés, és nincs hely és lehetőség, hogy több embert fogadjunk. A JAK Piknik a JAK egésznapos könyvheti rendezvénye a Gödör Klubban. Tavaly rendkívül sikeres volt, és nagyon sokan voltak, akik véletlenül tévedtek be és ottmaradtak. A hallgatóságnak a kisebbik része volt csak a szervezet tagja, a többséget a bemutatott fiatal (és kevésbé fiatal) szerzők érdekelték. A Pulzus beszélgetésekre is sokan jönnek, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a JAK-kal. Februárban, amikor Varró Dániel kötetéről folyt a beszélgetés, a Petőfi Irodalmi Múzeum terme megtelt, és a felszólalásokból kiderült, hogy a közönség tagjai az élet minden területéről érkeztek, nemcsak fiatal költő- és kritikusjelöltek ültek a hallgatóság soraiban. Természetesen ez elsősorban a szerző népszerűségének köszönhető, de minden szervezet a tagjain keresztül él. Az estekről, rendezvényekről néha lejön kritika a litera.hu vagy prae.hu weboldalakon, gyakran a beszélgetések szerkesztett változata jelenik meg: például a Magyar Lettre legutóbbi számában a Bán Zsófiával készült interjú a szigligeti táborban hangzott el. A JAK tagjai gyakran megkeresnek emailben, telefonon vagy a közgyűlésen mondják el észrevételeiket és javaslataikat a rendezvényekkel kapcsolatban.

2008. február 18-tól indult az újabb JAK Íróiskola. Milyenek az elmúlt néhány hét tapasztalatai – vannak-e visszatérő tanulók, sikerült-e őket elindítani a pályán? Tanítható egyáltalán az írás?

A műhelymunka nem hagyományos tanítási-tanulási folyamat. Gondoljunk bele, szinte minden költő vagy író úgy kezdi a pályát, hogy az első írásait megmutatja a barátainak, ismerőseinek, gyakran befutott íróknak, szerkesztőknek, akik elmondják a véleményüket, tanácsokat adnak neki. Az Íróiskola ennek szervezett formája: mindenki elhozza a saját művét, és azt a vezető író-tanárral, illetve a csoport többi résztvevőjével közösen megbeszélik. Természetesen része lehet az ilyen oktatásnak, hogy ismert novellákat szakmai szempontból elemeznek: mi miért és hogyan működik, és a verstan szabályaival sem árt megismerkedni, akár formában, akár szabadversben fogja később kifejezni magát a költő. Sokan jelentkeznek, a résztvevők egy része vissza is tér. Van, aki ugyanannál a tanárnál folytatja, van, aki másikat választ, de ugyanabban a műnemben, és van, aki a próza kurzus után a költészetet vagy a drámát is elvégzi. Többször megtörtént már, hogy egy egész csoport kérte, hogy ugyanazzal a tanárral ugyanaz a csoport a következő félévben is induljon. Természetesen az ilyen kéréseknek megpróbálunk maximálisan eleget is tenni. Bár pontosan még nem térképeztük fel, több résztvevőről is tudom, hogy a kurzus elvégzése alatt vagy után elkezdett irodalmi lapokban publikálni.

Első JAK-elnöki évedben milyen tervekkel láttál munkához, s mennyiben valósultak meg az elképzeléseid? Milyen folytatásra számíthatnak a JAK-szimpatizánsok?

A régi, bevált programokat megtartottuk, ami eddig működött, azon nem akartam változtatni. Ilyen például a szigligeti és a műfordító tábor, vagy a tanulmányi napok konferencia. Viszont most már rendszeresen szervezünk Erdélyben és Szlovákiában felolvasókörutakat, helyi irodalmi folyóiratokkal együttműködve. Szintén újdonság, hogy számos középiskolában rendkívüli irodalomórákat tartunk kortárs szerzőkkel. A Cirko-gejzirben szerveztem egy forgatókönyv-filmklubot, de sajnos nagyon kevesen jöttek el, ezért ezt 4 alkalom után meg is szüntettük, de ez volt az egyetlen kudarcba fulladt próbálkozás. Pedig akik részt vettek rajta, nagyon szerették. Fontosnak tartom, hogy más szervezetekkel együttműködjünk, így idén az ELTE hallgatói önkormányzatával is tervezünk közös rendezvényt, és számos irodalmi fesztiválon veszünk részt, Magyarországon és külföldön egyaránt, amelyeken korábban a JAK nem volt jelen. Ilyen például a cseh olomouci költőfesztivál, vagy idehaza a Ráday utcában megrendezett Europoetica Fesztivál.


(Kiss László)



Gerevich András (Birtalan Zsolt felvétele; forrás: iwiw.hu)






Főlap

2008. március 25.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Boda Ábel: OperettrománcMindák Dániel: Csokitorta
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Kovács István verseiGrecsó Krisztián: Középkorú szerelmesversBecsy András: FelhőszakadásPál Dániel Levente versei
Kiss László: Az olvasásOberczián Géza: EgyedülKovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd mindenKontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png