Cs.Tóth János
A mágikus Dante
Csak kivételesen szokás a halálozási évfordulók okán megemlékezéseket tartani, amint most a hétszáz éve elhunyt Dante Alighieri esetében ez megtörténik. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete több éve mozgósítja egy-egy téma központba állításával az alkotói energiákat. Volt már vizuális kérdésfeltevés a következő címeken: Szülőföld, Utak, Kapu, Család és most Dante univerzuma a megnevezés. A tárlat anyaga Dunaszerdahelyen a Kortárs Magyar Galériában volt először, majd a MANK szentendrei kiállítótermében, a következő állomás most Szegeden a REÖK palota, de megtekinthető lesz még 2022-ben Itáliában is ez a kollekció.
Nátyi Róbert és Sárkány Győző kurátorként ötven képzőművészt kért fel művei bemutatására. A vizuális alkotók kapcsolódása az irodalmi műhöz legalább három megközelítésben lehetséges: egyfelől narratív módon leképezni a szöveg történéseit, ami az illusztrációt jelenti. Másfelől a költő karakteres fizimiskáját megörökíteni, illetve harmadik lehetőségként elvont módon a színek, a formai ritmusok, a kompozíció hangulatával közelíteni meg Dantét. Mindhárom megoldásra lehet példát találni a tárlaton. A témát ihletetten feldolgozó művészek öten szakmai elismerésben részesültek.
Ázbej Kristóf a kaleidoszkópok szimmetrikus forgásának rendszerében találta meg üzenetének tálalását. A virágszirmok felülnézeti pózában helyezi el a történéseket. Mindenből nyolc van, a lángoló szívekből, koszosan fekete ördögökből, áldó karokból, összehajló, békés angyalokból és középen az egyenlő szárú kereszt jelzi: a teremtő isteni bölcsesség jár át mindent. Fürjesi Csaba képén korunk történései, napi aktualitások láthatók. Jönnek férfi-alakok, vándorlók egy bejárat felé, a néző rácson át láthatja őket. Barna és sötétszürke a kép színösszeállítása: nincs derű, csak kétségek, ki mikor, melyik oldalán van a rácsnak. Ördög Noémi (Naomi Devil) teátrális képén a 35 éves főhős egy bűnökkel teli erdőbe ér, ahol szembetalálkozik a párduccal /testi örömök/, egy farkassal /kapzsiság/ és az oroszlánnal /erőszak/. Amennyiben ettől a három negatív tulajdonságtól megszabadul Beatrice, akkor az erény dombjára jut. Azt olvashatjuk ki Pistyur Imre különös plasztikai figuráját szemlélve, hogy az ember tele van félelemmel és szorongással. Különösen akkor, ha a Pokol kapujában áll. Madárfejű, gnóm figuráját szándékolt aránytalansággal mintázta meg. A reneszánsz világát és az ősi észak-afrikai tájat eggyé olvasztva jeleníti meg Verebics Katalin a Poklot. Megtalálni véli az inferno parafrázisát egy nyugat-egyiptomi sivatagban. Azt vallja, az által megfestett képhez Botticelli dantei poklot ábrázoló műve adta a szellemi, vizuális muníciót.
A többi alkotó is tartja az évtizedek során rá jellemző színvonalat. Kérdés, hogy mi lenne, ha a több ezer MAOE tag közül másik ötven kapott volna felkérést. Úgy ítélem meg, a most kiállítók az élmezőnyt jelentik a hazai kortársak közül. A Kossuth-díjas Aknay János keresztény épületet, templomot idéz meg geometrikus felfogású akril képén. Misztikus világosság sejlik fel a sötét mező mögött Aranyi Sándor fényfestményén. A dantei pokolban szenvedhet Baksai József figurája, de van remény, mert kezében világít a fénykard. Baky Péter mozgalmas, kavargó kollázsán az Isteni színjáték íróját örökítette meg. Redukált, mértani formákkal és éjfekete színekkel hozott létre kompozíciót Bereznai Péter. A valamikori római ösztöndíjas Budaházi Tibor visszamegy az időben és régi, elroncsolt plakátok, rajzolatok képét teszi vászonra. Dante Ravennában elrejtett sírja adott témát Dreher János rusztikus felületű művének. Illusztratív felfogású Drozsnyik István alkotása, melyen az ördög megkísérti Beatricét. Erdős János a Pokol kozmikus ködét ábrázolja egyedi látomásával. Ma is egy új reneszánsznak vagyunk tanúi, véli szerkezetes képét a néző elé táró F. Farkas Tamás. Erkölcsi válság idején nem lehet semlegesnek maradni, mert az a magatartás vezet a Pokol kapujához, idézi alkotásával Guti J. Soma. Ugyancsak az út foglalkoztatta Henn László Andrást, amikor kollázsát komponálta. Az éjszakai tévelygés alakjai, mint útkeresők tűnnek fel Hérics Nándor LED képén. A száműzött költő szenvedését és megdicsőülését konstruálta műalkotássá Hús Zoltán. Egyedi technikával elmélkedik a színjátékról mint alapműről Ifj. Durkó Zsolt. Beatrice portréját formázta plasztikába finom érzékenységgel Kalmár János. A sötét erdőben című első ének hatására ragadott ecsetet Kelemen Dénes Lehel színekben gazdag képével, így mutatva rá a vélt igaz útra. Saját korunk lelki rezdüléseit festette meg párolgó fényeket festve akrilképén Kovács Péter Balázs. A Pokol tornácának bűzös leheletét szinte kiérezni Lencsés Ida nyomasztó hangulatot árasztó képéről. Luzsicza Lajos Árpád égbetörő létráira néz fel Dante, mert fölötte repül szürreális látomásként Beatrice. Magyar Gábor a szimbólumok nyelvével szól a transzcendens szférában lévő kapuról, lélekről, Istenről. Matzon Ákos a színjáték összetettségét, gazdagságát szubjektív hangulatú struktúrában képzelte el. Dante univerzumának rejtett tereit illusztrálta eleven vásznán Mayer Berta. Nagami fekete kockája azt kívánja jelképezni, hogy „A Mennyország és a Pokol közötti út ugyanolyan hosszú.”
Lüktető felületű triptichonnal fejezi ki gondolatait az időtlenül egymásba kapaszkodó verssorok ihletésében Olajos György. Az időközben elhunyt Olescher Tamás beadott képének kiállítási kontextusát már nem érhette meg. Pirk László a kút és a fekete mélybe vezető lépcső ábrázolásával irányítja a néző gondolkodását. Az öregedés nem szépen lassan zajlik, hanem egy zuhanás a vége. „Eliramlik az élet…”. Ennek képi megfogalmazását látjuk Puha Ferenctől. A szálkás éjjelt derengő napfény reménye élteti, érezteti velünk Rényi Krisztina fotógrafikájával. Amikor a bűntudat és a hiábavalóság találkozik a közömbösséggel, ilyenkor a negatív érzéseinket mutatjuk ki – sugallja Részegh Botond alkotása. A kiállítás címét Sárkány Győző egyik művéről kapta. Most egy másik munkája szerepel a tárlaton ennek a sorozatnak a részeként. Ezen a patakban folyó víz, mint ősi elem és a művészi gondolat kap unikális megjelenítést. A klasszikus rézkarcok stílusában és mértéktartó eleganciával vetette papírra Sárkány Roland Dante arcképét. A művészkönyv object műfajában találta meg az adekvát formát a színjáték misztériumának kifejezésére Sejben Lajos. A tiszta, derűs és igazságos világot emeli ki vonalhálóival Serényi H. Zsigmond a trilógiából. Ha a Pokol feketével, a Mennyország világos színekkel, akkor a Purgatórium többnyire barnával van, valós történéseink összemosására hívja fel figyelmünket linómetszetén. Tamus István is a linó műfajában fogalmazta meg mondandóját az emberi kapcsolatok problematikájáról. Ironikus és egyszerre ünnepélyes Tóth Pitya István vegyes technikával készült munkája. Tuzson-Berczeli Péter a tudás megfejthetetlennek tűnő rejtélyét állítja művészi üzenete központjába. A Dante-portrék sorából kiemelkedik Varga-Amár László nagyhatású műve, mert a folyamatosan növekvő arcél ábrázolásával, monumentálissá teszi a vászonképet. A dantei mű feszességét mintázza a búgócsiga forgását idézve Vásárhelyi Antal. Végh András a szépségen túli földi-égi utazásra hívja a nézőt elképzelve a másvilág tartományait. Verebes György kézfogást ábrázoló olajképe arról szól, miként vezeti Dante versfolyama az emberek gondolkodását, életvezetését. Triptichon formában jeleníti meg a színjáték képeit Veszeli Lajos. Azt vallja képével Wrobel Péter, hogy a mozgó és mozdulatlan egységben van egymással, és ez mindenre igaz, ettől keserédes a Divina Comedia.
A magyar szellemi elit példásan kivette részét a megemlékezésből: konferenciákat tartottak tudósok és teológusok részvételével Dante munkásságáról, mának szóló üzenetéről. Ez a kiállítás arról tanúskodik, hogy a képzőművészek is minőségi alkotásokkal, egyedi vizuális információkkal gazdagították az évfordulós eseményeket.
