Görgényi Tamás munka közben
Wehner Tibor
A festőiségek káprázatai
Görgényi Tamás festőművész gyűjteményes tárlata
Az ezredfordulót követő években, egy nagyszabású vállalkozás munkatársaként, a magyar művészek munkásságát dokumentálván a német Saur Kiadó kézikönyvének, az Allgemeines Künstlerlexikon munkálataiban vettem részt: a gigantikus vállalkozás a világ összes országa összes művészének a kezdetektől napjainkig kifejtett tevékenységét igyekezett feldolgozni. A német szerkesztőség által kimunkált metódus szerint hallatlanul pontos adatsorokat kellett rögzítenem a művészek tanulmányairól, kiállításairól, törekvéseiről és szakirodalmi fogadtatásáról. Vaskos, súlyos nyomtatott kötetek hosszú sora jelent meg az A-tól a H kezdőbetűig terjedő szakaszban, mígnem a 2010-es évek kezdetén a digitális kultúra válságba, majd a megszűnésbe kényszerítette, illetve az internetre száműzte a fantasztikus vállalkozást. E munka során, a G kezdőbetűs művészek sorában kaptam feladatul Görgényi Tamás festőművész életművének dokumentálását, amelyet a magyar és a német szerkesztőkkel, valamint az alkotóval együttműködve, a közlendőket egyeztetve sikerült megoldani, így valahol a sorozat hetvenedik kötete körül megjelenhetett az œuvre összegzése. A munkaritmus meglehetősen feszített volt, s a határidők szorosak lévén nem kerülhetett sor műteremlátogatásra, csak az adatok összegyűjtésére volt lehetőség Békés város szülöttének a múlt század hatvanas-hetvenes évek tanulmányi időszakától a kétezres évek kezdetéig ívelő tevékenységéről is. A munka során regisztrálhattam, hogy a pályafutást végigkísérő békési, békéscsabai és szarvasi művészetpedagógiai munkásság mellett mely művésztelepeken dolgozott idehaza és külföldön, milyen díjakkal honorálták bemutatkozásait, hol és mikor rendezett önálló tárlatokat – érdekes módon az elsőt meglehetősen későn, az 1990-es években –, hogy mely fontosabb csoportos tárlaton szerepeltek művei, és azt is, hogy milyen monumentális, murális kompozíciók készültek műtermében. Az irodalmi hivatkozások mellett természetesen összefoglaló leírást is közre kellett adnom az 1968-tól kibontakozó művészi munkásság mibenlétéről, leírva azt, hogy a festészet és a grafika mellett a szobrászat ágazatában is aktív alkotó, de akinek fő alkotóterülete az a piktúra, amelynek technikai variánsai közül leginkább a pasztell és az akvarellfestészet lehetőségét aknázza ki, de művészi munkálkodásában az olajfestészet művelése is figyelemre méltó. A Görgényi-életmű jellegzetese vonásait, esztétikai jellemzőit megragadni szándékozván az alábbi megállapítások láttak napvilágot a német kiadású, német nyelvű lexikonban: „Realista szellemben festett, erdőket, ligeteket, öreg fákat, pusztuló alföldi tanyákat megjelenítő tájképeit, csendéleteit, portréit és akt-kompozícióit elsősorban pasztell és akvarell technikával készíti, ritkábban olajképeket is fest. Alkotásait különleges fényhatások megjelenítésével, gyakran felfokozott, élénk kolorittal komponálja. Művészetének középpontjában a természet, a természet és az ember harmonikus kapcsolata áll, amelyet a hetvenes-nyolcvanas évek konstruktív felfogásának fokozatos háttérbe szorulásával a természeti élmény közvetlenségét tolmácsolva rögzít. A festészet mellett szobrászati alkotótevékenységet is kifejt: a megmunkált anyag szépségét kiaknázó, figuratív és nonfiguratív kisplasztikákat farag kőből és fából, illetve mintáz és kivitelez terrakottából és bronzból. Elvont térformákat, konstrukciókat és aktokat, torzókat, portrékat egyaránt készít. Művészi munkásságával párhuzamosan aktív művészetpedagógusi munkásságot fejtett és fejt ki, amelynek során nevelőotthonban, általános- és középiskolában, főiskolán tevékenykedve a műhelyszerű képzésre, az elméleti stúdiumok és a gyakorlati munka szerves egységére helyezte a hangsúlyt.”
Görgényi Tamás:Erdei katedrális 1,
olaj, 80x60cm
Nos, a nyolcvanadik életéve felé ballagó művész gyűjteményes kiállítási kollekciója a fentiekben megfogalmazottak megerősítésén túl legelsőként azt tanúsítja, hogy Görgényi Tamás napjainkban is változatlan aktivitással dolgozik: műtermében a korábbi alkotószakaszokhoz hasonlóan a szerteágazó, nyugtalan művészi érdeklődés jegyében és szellemében születnek a különböző művészeti területek ágazataiba illeszkedő, különböző technikákkal kivitelezett művek. A művész néhány éve megjelent katalógusának bevezetőjében Banner Zoltán művészettörténész méltán fogalmazta meg a kérdést: „Egy igazi képzőművész dilemmája az, hogy az ihlet pillanatában fessen-é, vagy mintázzon, esetleg faragjon-é, rajzoljon, grafikázzon?” És meg is adja a választ: „Ez nem a festő, nem a szobrász és nem a grafikus dilemmája, hanem kizárólag azé a képzőművészé, akiben mindhárom alapvető képesség (és tanultság) türelmetlenül várja, hogy szóhoz jusson és kiteljesedjék. Ilyen totális képzőművész-alkat Görgényi Tamás.” Vagyis a békési mester alkotói teljesítménye azon művész-elődök törekvéseihez kapcsolódik – Bálint Endrére, Tóth Menyhértre, Gyarmathy Tihamérra, Schéner Mihályra gondolhatunk –, vagy napjaink alkotói közül Barabás Mártonra, Földi Péterre, Szabó Tamásra hivatkozhatunk, akik a sík és a tér dimenziói között is otthonhonosan mozognak, s akik a festészeti illúziók megteremtése mellett a tárgyszerű szobrászat kifejezési lehetőségeit is megragadják. És ha a totális képzőművész és az általa reprezentált totális képzőművészet helyét, szerepét, jelentőségét szeretnénk meghatározni napjaink művészetében, akkor abbéli meggyőződésünket hangsúlyozhatjuk, hogy Görgényi Tamás ugyanolyan erős szálakkal kötődik a klasszikus művészeti eszményekhez, a hagyományos művészeti szemlélethez, kifejezésmódokhoz, stilisztikai és formai körökhöz, mint amilyen erős a kapcsolódása a modernizmus korszerű, új szólamokat megpendítő áramlataihoz is. Mert kétségbevonhatatlan, hogy egyrészt hagyományos keretek között megjelenő, szabályos műalkotások születnek műhelyében: síkba adaptált, illuzionisztikus hatásrendszerrel élő táblaképek és grafikai jellegű kompozíciók, és a több évszázados tradíció által éltetett, a megszokott eszközökkel megformált és régen bevált metódussal térbe illesztett plasztikák. Másrészt, a művek másik csoportjának stílusjegyeit faggatva már a modernizmus szellemével és törekvéseivel szembesülhetünk: azzal, hogy a hagyományos festészeti műfaji típusok – tájkép, csendélet, életkép, arckép, akt – rendszerébe, illetve a szabályos plasztikai kategóriák – portré, akt – csoportjaiba illeszkedő munkák mellett megjelennek a természetelvű, az ábrázoló konvenciókon messze túllépő, geometrikus formarendbe foglalt, konstruktív szellemű, a kifejezés korszerűbb útjait követő kompozíciók is.
Görgényi Tamás: Női idol,
fa
Nyomon követhető a XX. századi avantgárd tendenciáinak ösztönző hatása, az izmusok – hangsúlyosan az impresszionizmus és az expresszionizmus – termékenyítő jelenléte. És mindezeken túl Görgényi Tamás festészeti és szobrászati műegyüttesében is felbukkannak, majd dinamikusan teret követelnek maguknak az elvont, az absztrakt nyelvezetű alkotások, amelyek egy új vizuális nyelv, a festői önértékek, illetve a nem-ábrázoló plasztikai tárgy forma-utalásai révén sűrítik mondandóikat. De legyen konkrét vagy elvont a kifejezés, Görgényi Tamás műveit mindig dús festői hatásokban megnyilvánuló, gazdagon árnyalt érzékenység élteti, és plasztikáit is szenvedélyes érzelmek avatják személyessé és hitelessé, átélhetővé.
A hűvös, tárgyszerű szemlélet és a fel-fellobbanó, feszült emocionális konfliktusokat tolmácsoló láttatás már-már szeszélyes váltakozása avatja izgalmassá és mozgalmassá Görgényi Tamás festőiségek káprázataiban rögzült, nyugtalanságok által borzolt művészetét. Ez a csendes meditáció és ez a dinamizmus jelen van mind a csendéletek, mind a természetábrázolások, s ugyanígy a táj- és városképek, az emberábrázolások kompozícióinak körében is, egy művész, egy ember a világgal, csodáival, szépségeivel és fenyegetéseivel, félelmet keltő jelenségeivel való szembesülésének tanúiként: a jelenkor aktualitásaitól messze rugaszkodó, de nagyon is a jelenkor problémavilágával együtthangzó, átfogó, mély művészeti tükröztetésekként.
(Elhangzott 2021. december 14-én Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeum Békési Galériájában, Görgényi Tamás festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitásán. A tárlat 2022. február 28-ig tekinthető meg.)
