Képzőművészet

 

 Birtalan.jpg
Birtalan Zsolt: Fountain (2015)

 

Fülöp Péter

 

Bauhaus Contemporary[1]

 

Pontosan egy évszázaddal ezelőtt alapította Walter Gropius a Bauhaus intézményét, és ezzel nemcsak egy újabb „izmust” indított útjára abban a művészettörténeti szempontból irigylésre méltóan aktív és sokszínű időszakban.

Az alapításának centenáriumát ünneplő Bauhaus iskoláról – amelynek különlegessége, hogy nem csak egy szellemi vagy művészeti iskola, hanem intézményesült oktatási intézmény is volt – idén számos kulturális eseményen emlékeznek meg, nem csak itthon, hanem világszerte is, nem csak kiállításokon, hanem összművészeti programokon is: a festészettől és képzőművészettől kezdve a szobrászaton és dizájnon, építészeten át egészen a színházig.

A Bauhaus-eszme máig ható szellemi programja a XX. század első felének legjelentősebb művészeti-gondolati központjává avatta Walter Gropius iskoláját, amelynek alkotó szemináriumain számos világhírű alkotó – köztük honfitársaink is – tanultak, ihletődtek, alkottak és indultak el pályájukon.

Olyan tanárok voltak egy helyen, amely sűrűsödés talán csak a reneszánsz Itáliában valósulhatott meg korábban a művészettörténet során: Lyonel Feininger (New York, Egyesült Államok, 1871. július 17. – New York, Egyesült Államok, 1956 január 13.) tanította a nyomdászatot, Paul Klee (Münchenbuchsee, Svájc, 1879. december 18. – Locarno, Svájc, 1940. június 29.) a könyvkötészetet, Johannes Itten (Süderen-Linden, Svájc, 1888. november 11. – Zürich, Svájc, 1967. május 25.) az üvegfestést, Moholy-Nagy László (Bácsborsód, 1895. július 20. – Chicago, Egyesült Államok, 1946. november 24.) vezette a fémműhelyt, Walter Gropius (Berlin, Németország, 1883. május 18. – Boston (Massachusetts), Egyesült Államok, 1969. július 5.) és Breuer Marcell (Pécs, 1902. május 21. – New York, Egyesült Államok, 1981. július 1.) az asztalosműhelyt, Walter Peterhans (Frankfurt, Németország, 1897. június 12. – Stuttgart, Németország, 1960. április 12.) a fotóműhelyt, Vaszilij Kandinszkij (Moszkva, Oroszország, 1866. december 4. – Neuilly-sur-Seine, Franciaország, 1944. december 13.) és Oskar Schlemmer (Stuttgart, Németország, 1888. szeptember 4. – Baden-Baden, Németország, 1943. április 13.) a falfestő műhelyt, és még sorolhatnám….

Az ő munkásságuk jelentős hatást fejt ki ma is, számos művész hivatkozik rájuk megkerülhetetlen forrásként, igazodási pontként. Az ihletettség megfoghatatlanul szórt világa nehezen feltérképezhető, ezért is fontos jelen kiállítás, amely egy helyen mutatja be, számos kortárs alkotó szemüvegén keresztül, hogy mi a Bauhaus hatása ma, hogyan él tovább, miként van ma is jelen.

Ez a vándorkiállítás pedig amellett, hogy felidézi a legnagyobb alkotók és személyiségek műveit és filozófiáját, megmutatja azt is, hogy miként él és hat tovább a Bauhaus a kortárs művészetben: mert ez az irányzat, illetve ennek számos gondolata, esztétikai felfedezése és filozófiai irányadása ma is élő és jelenlévő, számos kortárs alkotót inspiráló.

Ezért is tartom fontosnak, hogy a kiállítás szervezői[2] nem egy helyszínben gondolkodtak, hanem vándorkiállítást terveztek: a Művészetek Palotája után Baselben, Békéscsabán mutatkozik be ez a roppant izgalmas és gondolatébresztő anyag, hogy aztán a paksi képtárban, az Art Market Budapesten, a Római Magyar Akadémián, a kaposvári Csiky Gergely Színházban és végül Debrecenben mutatkozhasson majd be, és szólíthassa meg a lehető legnagyobb közönséget.

Kedves Hölgyeim és Uraim! Engedjenek a csábításnak, engedjenek az inspirálódásnak, fedezzék fel a kapcsolódási pontokat a Bauhaus-zal – legyen az akár a száz évvel ezelőtti, vagy pedig a mai, friss és útkereső!

 



[1] Elhangzott a Bauhaus Contemporary – Fotóművészeti reflexiók a Bauhausra és annak magyar szereplőire című kiállítás megnyitóján a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, 2019. július 11-én.

[2] A Bauhaus Contemporary – Fotóművészeti reflexiók a Bauhausra és annak magyar szereplőire című kiállítás kurátora Löbl Krisztina, az EDGE Communications művészeti menedzsere. A Munkácsy Mihály Múzeum kiállításának intézményi társkurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész volt. A kiállítás 2019. július 11-től augusztus 25-ig láthatta a közönség. (A szerk.)

 

Megjelent a Bárka 2019/5-ös számában.


Főoldal

2019. november 26.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Szálinger Balázs: Zrínyiújvári dalTompa Gábor verseiTóth László: Badar radarSzálinger Balázs: A siriusiak
Prózák
Egressy Zoltán: ÖtvenSzabó T. Anna: AlagsorsKontra Ferenc: A faun és a feketerigóSántha Attila: Agyafúrt detektív nyomoz
Kritikák
Maradunk a FöldönAz azsagonjáróKínlódás és elragadtatás - Szabó T. Anna: HatárRendszerújra
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA