Helyszíni tudósítások

 

konyvek.JPG 

 

Borbiró Aletta

 

Emlékezés a Magyar Könyvkiadók Napján

 

2017-ben rendezte meg először a Magyar Könyvkiadók Napját a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara. Az idei, harmadik esemény már nem egy-, hanem kétnapos programmal várta az érdeklődőket október első két napján. Tapasztalatom szerint évről évre egyre többen fordulnak meg a beszélgetéseken, és ezzel együtt a hangulat is egyre jobb és felszabadultabb, hiszen nem csak kötetbemutatók várják a hallgatókat, hanem több kiadó is képviselteti magát egy-egy standdal az egyetem folyosóján.

 

Gyenge_NemesR__ka.JPG
Gyenge Zoltán megnyitó beszéde

 

Ahogy az első nap megnyitóján elhangzott a kar dékánjától, Gyenge Zoltántól a Könyvkiadók Napja eredeti célja az volt, hogy a Könyvhét programját egy napba sűrítve a szegedi egyetem falai közé is bevigyék. Ez a törekvés idén tematikus beszélgetések köré szerveződött. Az elmúlt évben több fájdalmas haláleset és hír érte a kulturális életet, így a programok középpontjában az emlékezés állt, amely – ahogyan Gyenge is hangsúlyozta – segíti az események újra jelenvalóvá tételét. A beszélgetéseket hallgatva számomra nem csak ez vált a rendezvény súlypontjává, hanem az ezzel együtt járó veszteségek is. A legnyomatékosabban talán a Heller Ágnesről szóló megemlékezésben bukkant fel együttesen a veszteség és az emlékezés, de hasonló kérdések merültek fel a L’Harmattan Kiadó programján, amely a filozófussal bár nem egy évben, de egy napon elhunyt Tengelyi Lászlóra tekintett vissza. Mindkét beszélgetés hangsúlyossá tette, hogy nem csupán egy-egy tudóst vesztettünk el, hanem példaképeket, ideálokat, akikhez nehéz felnőni.

Térey Jánosra Peer Krisztián és Szilasi László gondolt vissza, akiknek különböző személyisége és mentalitása jól kiegészítette egymást, hiszen Térey más-más oldalairól beszéltek az érdeklődőknek. Többször is szóba hozták az életmű és a szerző tragédiájának lehetséges kapcsolódási pontjait, illetve ők maguk is reflektáltak arra, hogy utólagosan vetítik vissza Térey halálának körülményeit a szövegeire.

A Tandori Dezsőhöz fűződő emlékekről, személyes és szakmai viszonyról Tóth Ákos kérdezte Fried Istvánt és Marno Jánost. Mindketten szót ejtettek a költő hatásáról, versesköteteiről és prózai műveiről is.

A Bori Imréhez címzett levelekből megjelent kötet (A címzett: Bori Imre) apropóján Ilia Mihály és Ózer Ágnes válaszoltak Berényi Emőke kérdéseire. Nem csak Bori alakjára, hanem az Iliával folytatott levelezésekre is visszatekintettek; hogyan bontotta fel azokat a hatóság, hogyan próbálták a cenzúrát megkerülve eljuttatni egymáshoz.

 

Ilia.JPG
Ilia Mihály, Berényi Emőke és Ózer Ágnes

 

Nem csak az elhunyt alkotókról szóló beszélgetések kötődtek az emlékezéshez, hanem esszé- és verseskötetekkel kapcsolatban is újra-újra visszatért a téma. Mikola Gyöngyi Szajbély Mihályt kérdezte új, hamarosan megjelenő Csáth-monográfiájáról, így szó esett Szajbély korábbi munkájáról – amelyben szintén a szerző munkásságára fókuszált –, valamint a Csáth-recepció alakulásáról is.

 

Szajbely_Nemes_Reka.JPG
Szajbély Mihály és Mikola Gyöngyi

 

Szabó Gábor Történeteink vége című kötetéről Melhardt Gergő kérdezte az irodalmárt. A beszélgetésük középpontjában a kötet által is tematizált emlékezés(politika) állt.

Marno Jánossal Tóth Ákos és Orcsik Roland beszélgetett a költő poétikájáról, illetve a számára fontos irodalmi hatásokról. Marno mesélt költői indulásáról, illetve a gyakran humorral átitatott visszaemlékezései által megteremtette azokat a párhuzamokat és hálózatot, amelyekből láthatóvá vált, hogy az írás során kik és milyen események hatottak rá. A költő újra és újra visszakanyarodott a jelenbe, és gyakran reflektált kortársaira vagy akár a Telep Csoportra.

 

 

marno_orcsik.JPGMarno János, Tóth Ákos, Orcsik Roland

 

Az első nap programjait Végel László Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényéről szóló beszélgetés zárta. A szerzővel Virág Zoltán beszélgetett a kötetről, illetve az ezzel kapcsolatban felmerülő Közép-Európáról, nemzetekről és a délszláv háború általa tapasztalt hatásairól. Végel remek humorral és izgalmas példákkal mesélt benyomásairól, illetve a felvetődött témákhoz kapcsolódó nézőpontjáról.

 

V__gel1_Kovacs_Kriszta.jpg
Virág Zoltán és Végel László
(Kovács Krisztina fotója)

 

A második nap programja kevesebb beszélgetést tartalmazott, viszont nem voltak kevésbé érdekesek. Hódosy Annamária kérdezte Sághy Miklóst a Kalligramnál idén megjelent kötetéről, Az irodalomra közelítő kameráról. Az esemény során röviden megismerkedhettünk a kötet felépítésével, illetve az általa vizsgált kérdésekkel is, melynek középpontjában az irodalmi művek filmes adaptációja áll. Sághy beszélt az általánosabb elméleti keretről, illetve szóba került a nyolc esettanulmány is, amelyek az adaptáció kérdését más-más szemszögből tematizálják.

Sághy bemutatója után Hévizi Ottót A Liget, a Sétány, a Csarnok és a Kert – A filozófia színterei Czeglédi András kérdezte a kötet szerkezetéről, a filozófiai hagyományhoz való viszonyáról, illetve a Szegedhez fűződő emlékeiről. Mivel a beszélgetésen Hévizi több ismerőse is jelen volt a szegedi egyetemista éveiből, így a beszélgetés egy része jó hangulatú múltidézésbe fordult.

A programsorozat zárása előtt két hagyományosnak tekinthető eseményre került sor a délután folyamán, amelyek Esterházy Péter emlékére kezdtek szerveződni. Az egyik az Írók – Filozófusok futballmeccs, a másik pedig az Írók – Filozófusok felolvasóest, amelyeket idén negyedszer rendeztek meg.

Az utolsó beszélgetés során Mesterházi Mónikát Evidenciák. Esszék versekről című kötetéről Szabó Gábor kérdezte a szövegek hangvételéről, témájáról, illetve szóba kerültek Mesterházi saját költeményei is.

 

A képeket Nemes Réka készítette.


Főoldal

2019. október 07.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Fehér Boldizsár kapta az idei Margó-díjat Két irodalmi Nobel-díjat jelentettek beMa kezdődik a Margó FesztiválSzabó T. Anna díjátadós estje Békéscsabán
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Végh Attila versei Végh Attila versei Vári Fábián László: Fogyó holdBíró József versei
Prózák
Temesi Ferenc: Méretségi vizslaKötter Tamás: BosszúvágyTóth Erzsébet: Én lettem volnaSzilasi László: Kései házasság
Kritikák
A tömeg- és a bolytársadalom veszélyeiLevelek a magyar hétköznapokrólMúlt(kút)ba merülés - Oláh András verseskötetéről Kárpátalja, a halott föld
Drámák
Darvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pere
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA