Helyszíni tudósítások

 

IMG_20180614_175509.jpg 

 

Kiss Georgina

 

Feltámadhatnak-e az élők?

Térey János Káli holtak című regényének bemutatójáról

 

Miközben Pécsett éppen a POSzT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) zajlik, a versengés egyik válogatójának, Térey Jánosnak újonnan megjelent regényét is bemutatták. A szerzővel, akit elsősorban költőként tartunk számon (eddig verseket, verses regényeket, színműveket írt), Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője beszélgetett.  
Ágoston első kérdésére, hogy a POSzT-válogatás kezdődött hamarabb vagy a könyv megírása, Térey elmondja, hogy bár a regényt már bőven elkezdte, mielőtt a válogatáshoz fogott volna, ugyanakkor a magyar színház realitásához biztosan közelebb vitte a szöveget az intenzív színházlátogatás.
Ágoston szerint a Káli holtakon látszik, hogy alapos ismeretekkel rendelkezik írója a színház világáról, pontosan írja le a mai magyar teátrumi szcénát, s mindezekkel együtt kritikus mellékzöngét is hordoz. A könyv célját és a műfaji választást (művészregény) is firtatja. Mire a szerző leszögezi, hogy nincs műfaji érdeklődése. Kizárólag a téma/tárgy érdekli, ezek közül is leginkább azok, amiket a bőrén érez. Itt visszautal A Niebelung-lakóparkra, amelyben a pénzemberek bemutatása, kritikája a központi elem, vagyis az, ami őt akkor íróként foglalkoztatta. A Káli holtakat saját maga, a saját közege, a színházi, sőt művészközeg kritikájának tekinti, amiben például az irodalmárok tapasztalatai is visszaköszönhetnek. Itt kitér még a színházzal való kapcsolatának stációira: a húszas éveiben a színházra csak mint az értelmiségi szórakozás egy lehetőségére tekintett, 2002-ben azonban megkereste Mácsai Pál, hogy Kovalik Balázs számára fordítsa le a Borisz Godunovot, azóta van meg a benne az elköteleződés is a színház iránt, s azóta drámát is írt, illetve a POSzT válogatójaként fontos szerephez jutott.

 

IMG_20180614_181352.jpg


Ágoston következő kérdése arra irányul, hogy miért találja Térey János a főszereplőjét, Csáky Alex karakterét alkalmasnak arra, hogy az egész színházi közeget ábrázolja az ő sorsán keresztül. Ennek a figurának a pályája hirtelen fölívelést követően hamar meghasonláshoz vezet. Színházi és filmes szerepeket vállal egyszerre, talán megalkuszik a gyors sikerért, ami miatt aztán elveszíti önazonosságát. Az író elmondja, a színházban találkozott először azzal a problémával, hogy merjen-e elvállalni valamit, mert ezek a vállalások kihatnak az ember életére. Szerinte nagy dilemma, hogy milyen áron lehet megélni, túlélni, és hogy milyen következményekkel jár az ismertség, milyen hatása van a közösségi médiának.
A beszélgetés ezután a zombifilmekre terelődik, a könyv egyik központi helyszíne ugyanis egy Káli-medencebeli film forgatási területe, amiben törökgatyás élőhalottak lepik el a környéket. A főszereplő (azaz a szerző is) sokat tud a popzenéről (ugyanakkor kortárs kiállításmegnyitókat is látogat, teszi hozzá Térey); kézenfekvő a kérdés: külön utána kellett-e járnia a zombifilm esztétikájának is. A válasz, hogy tulajdonképpen igen, bár Térey olvasmány-, illetve filmélményei közelítenek az itt megjelenített műfajhoz. Nagy kedvence Stephen Kingtől a Holtsáv, illetve a Ragyogás, valamint a most népszerű The Walking Dead sorozatnak is nézője.
A színházon és zombifilmen túl egy harmadik pillére is van a regénynek, erre is erőteljesen épít, ez pedig a hely, a hely szelleme. Ágoston Zoltán megkérdezi, miért éppen a Káli-medence a regény legfontosabb helyszíne, mit hoz magával ez a hely a regénybe, a történetbe azon túl, hogy nagyon erős a kontraszt a természeti szépség és a film témája között. (Már a fülszövegben is kiemelt figyelem irányul a tájra, az egyetlen igaz referenciapontként hivatkozik rá.) Egyfajta őstáj lenne? Hiszen majdnem akként látjuk, csak a kultusza miatt elkezdik járni a turisták. Ezt – Ágoston szerint – felfoghatjuk egyfajta civilizációkritikának is.

 

IMG_20180614_180058.jpg


Térey kifejti, hogy ez az első falusi könyve, s hogy ő maga a Mátrában is nevelkedett nagyanyjánál, így aztán a középhegység számára az otthonos közeg. Hamvas Béla óta pedig ez a hely kultúrtáj is. Ráadásul a zombik sem a tréfa kedvéért vannak ezen a helyen. A 16. században a törökök felperzselték az egész Káli-medencét, mert nem tudták bevenni Csobáncot. Az akkori tíz faluból csak négy-öt támadt föl. A medence élőholt lelkiismerete testesül meg a zombikban, még a metafizikus olvasat lehetőségét sem zárja ki a történet. A regényben más országok városai is feltűnnek (Csáky Alex társulata ugyanis rengeteg vendégelőadásra kap lehetőséget), így például Róma, Isztambul, Szentpétervár. (Utóbbiról azt gondolja Térey, hogy ez maradt legközelebb a kulturális hagyományaihoz.) Ezen városok szerepeltetésével egyrészről kitekinthetünk Alex szűk, belterjes világából, másrészt lehetőségünk van összehasonlítani a magyarországi viszonyokat a külföldi helyzettel.

Mielőtt Ágoston Zoltán áttérne a lapszám bemutatására, még azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a sokszor bornírt tömegkulturális tartalmakat (az ezotériát, a csit és a fengsujt stb.) holisztikus katyvaszban felvonultató szövegnek hogyan lesz esztétikai tétje? Ezt azért is fontos megválaszolni, mivel a főszereplő élete is ezen áll vagy bukik. Térey szerint ennek nem esztétikai, hanem morális tétje van, és ezt sokan értik. Alex olyasmiket olvas, mint mi. Megfogalmazza véleményét a megtanulandó szövegekről. Még hozzáteszi, íróként nem vizionál olvasótábort, ez ugyanis a kiadó dolga. Térey a könyvben hisz, amit a megjelenés után kísér egy darabig, például ilyen beszélgetésekre, de az utána már járja a maga útját.

 

Pécs, Trafik, 2018. június 14.


Főoldal

2018. június 15.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Elmarad Grendel Lajos békéscsabai estjePénteken adják át a Szép Ernő-díjakatNyilvánosságra hozták a Prima Primissima idei jelöltjeitKínai szerző kapta idén a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Nagy Magdolna versei Tatár Sándor versei Varga Imre versei Juhász Róbert versei
Prózák
Rhédey Gábor novelláiMagyariné szeretőjeKötter Tamás: Az 51-es körzetMárton László: Vagy inkább miatta...
Kritikák
Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezeteUram, a kezedet kerestem
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA