Szil Ágnes és Sayfo Omar
Dávid Péter
Nézőpontok földje
Egy beszélgetés során, amelyben aktuálpolitikai kérdések is felmerültek (milyen beszélgetés az ilyen?) egyszer valaki nekem szegezte a kérdést: „Te a migránsokkal vagy?” Az jutott eszembe, hogy mifelénk valahogy minden ilyen egyszerűen, érthetően és világosan működik: igen-nem, itt-ott, kint-bent, kuruc-labanc. Mintha belekövesedtünk volna valami kényelmes, könnyen megszokható polaritásba, ami érthetővé próbálja tenni a világot számunkra, de csak minket tesz egyre felszínesebbé.
Előadás bevezetőül
Sayfo Omar április 23-án tartott előadása és könyvbemutatója éppen erre hívta fel a figyelmünket, olyan nézőpontokat láttatott az iszlámról szóló előadásában és az Allah tágas földje regény ismertetésénél, amelyek megismerésével ugyan a világ nem lett könnyebben érthető, de legalább a felszín alá is bepillantást nyert a hallgatóság.
Az iszlámot – mondta Sayfo Omar – ezt az Arab-félsziget törzsi hagyományaiban, a zsidó-keresztény kultúrkörben gyökerező törvényvallást, ami azután a helyi sajátosságokat is magába olvasztotta világméretűvé válása idején, néhol nemzeti ideológiával keverték, máshol politikai célokra is használták, és törvényeinek értelmezését az éppen aktuális viszonyokhoz igyekeztek és igyekeznek alakítani (a vallás több százados története mutatja, hogy nem sikertelenül). Az iszlám egyszerű fogalma mögött tehát sokféle identitás rejlik, amelyek megértésére, bemutatására tesz kísérletet az Allah tágas földje.
A szerző felolvas
Szil Ágnes, Sayfo Omar beszélgetőtársa rögtön neki is szegezte a könyv szerzőjének a kérdést, hogy hogyan lesz egy elismert politológusból író. Sayfo Omar úgy vélte, hogy az irodalom széles platform lehet arra, hogy gondolatai másokhoz is eljussanak, ráadásul úgy tűnik, a szerző antropológiai, szociológiai érdeklődésének is megfelel ez a művészeti ág.
A könyv megírásának elsődleges célja az volt, hogy az olvasónak több kérdése legyen, miután letette a könyvet, mint mikor felvette és elkezdte olvasni. A szerző a szakirodalom és saját ismeretei alapján építette fel regényét, típusokat próbált bemutatni benne egy külvárosban élő, a körülötte folyó események sodrába kerülő arab fiatal szemszögéből láttatva a cselekményt, a muszlim közösséget, a többséggel való viszonyt, a generációs ellentéteket. Nem akar véleményt kimondani, legfeljebb formálni. A beszélgetésből a szakirodalom és a tapasztalatok oldaláról támogatott, egyszerű nyelvet használó (mert minek egy bonyolult, összetett rendszert még a nyelv által is nehezebbé tenni – véli Sayfo Omar), az irodalomra mint tudatformáló erőre tekintő, szimpatikus realista író bontakozik ki, aki ráadásul azt is tudja, hogy ilyen könyvet ma Magyarországon rajta kívül nem nagyon írhat más. A szöveg azonban túlnő a realitáson, az instrumentális irodalomfelfogáson, hiszen disztópia, a jövőben is játszódó regény, amiben már létező politikai intézkedések hatásait gondolja tovább a szerző izgalmas, olvasmányos formában.
Sokan dedikáltatták a regényt
Szil Ágnes jól szerkesztett sikerkönyvként aposztrofálta az Allah tágas földjét, amit a szerény szerző rögtön vissza is utasított. Azt azonban érezhette a közönség, hogy nagyon tudatos, a saját írását ismerő és saját hibáit is tudó alkotó mutatta be kötetét. Sayfo Omar beszélt a megírás folyamatáról, aminek a legfontosabb feladata volt a „belső nézőpont” hiteles perspektíváját megalkotni, azaz annak a muszlim szereplőnek az identitását, aki egy szervezetlen kisebbség identitásválságot átvészelő időszakában éli mindennapjait. Problémát jelentett viszont számára a női szereplők kidolgozása, de az Allah tágas földje folytatásában erre különösen fog figyelni.
Sayfo Omar sorsolásra bocsátott egy példányt a könyvből
- ezúton is köszönet érte
Az est végén ízelítőt is kaphatott a közönség a regényből, majd kérdéseket is intézhetett a szerzőhöz. A politikai felhangoktól sem mentes hozzászólásokra Sayfo Omar higgadt, okos válaszokat adott. Még így is sok új kérdéssel indulhatott haza a közönség, de mindenképpen más nézőponttal, mint ahogyan megérkezett.
Fotók: Rácz Katalin
