Helyszíni tudósítások

 

 j___1.JPG
A két tárgyi főszereplő

 

Koncz Tamás

 

Néptelen költészet

 

Negyven karosszék és egy példásan megterített svédasztal meredt vádlón a néhány fős közönségre szerda délután, az Írószövetség klubtermében. Magamat beleértve alig tucatnyian jöttünk el, és ebbe már beleszámoltam az esemény három meghívott előadóját, két moderátorát, sőt, az estet szervező Erős Kingát, az Orpheusz Kiadó vezetőjét is.

Pedig a program kifejezetten nívósnak ígérkezett, az Orpheusz ugyanis dupla könyvbemutatót tartott: a közismert egyetemi tanár és esztéta, Horkay Hörcher Ferenc új verseskötetét, A szelídek városát ismertették, de itt mutatta be Dsida Jenő költészetéről, műfordításairól írt négykezesét – Tárt kapukhoz fényösvény viszen – a Mózes Huba és Kabán Annamária irodalomtörténész-házaspár is.

A szerzőket ráadásul Kemény István és Zsille Gábor József Attila-díjas költők kérdezték-méltatták: a felsorolt nevek magukban teltházat ígértek volna, de a visszafogott reklám és talán a korai kezdés sem tett jót a rendezvénynek.

Így a program (Zsille szavaival élve) családias hangulatban zajlott: A szelídek városát eleinte Kemény István ismertette. Kemény ebben bevallotta, Horkay Hörcher kötetében leginkább a közös, felismert élethelyzetek ragadták meg: például a családi versekben megjelenő üres fészek-szindróma, amikor a gyerekek kirepülése után két ötvenes embernek újra kell gondolnia az életét, a váratlanul céltalanná váló, együtt töltött napokat. Vagy a jelenet, amikor a kötetben szereplő pár 15 év elteltével újra ellátogat Párizsba, ahol egy rózsaablakon keresztül becsapó színes fénycsóva percre és centiméterre pontosan ugyanoda esik, mint régen, de közben eltelt egy csomó idő, és a párkapcsolat is egészen átalakult.

 

j___2.JPG
Horkay Hörcher Ferenc, Zsille Gábor és Kemény István

 

Horkay Hörcher Ferenc szerint ilyenkor is csak egymásra számíthatunk, na és az őrangyalra, aki életünkben és verseskötetében is többször megjelenik. Kemény csendes, olvasott elemzéséből aztán kiderült, hogy a fikciós történelmi jeleneteket és szerelmes verseket is felvonultató Szelídek városa hét ciklust tartalmaz, a kötet hét egységét egy kóda zárja le. Zsille Gábor arra kérdezett rá, hogy a költő hosszú távlatokban gondolkozik-e, hiszen eddig megjelent verseskötetei (Fényudvar, 1996, Préda 2002, A Dante-paradoxon, 2011) 6-9 éves eltérésekkel jelentek meg. Horkay Hörcher ezt inkább publikációs stílusával magyarázta; alkalmanként közölt versek helyett inkább az egészpályás letámadást választja, és kész könyvekkel lép színre – persze, az is igaz, hogy a nagy kihagyások miatt sokan nem is tudnak költői munkásságáról, ő pedig nem folyamatosan alkot, hanem az adódó üres pillanatokban, például egy repülőút alatt szokott verseket írni.

A költő két rövidebb szöveget fel is olvasott – hosszabbat nem lehetett, Zsille Gábor kérlelhetetlen szigorral jelezte: fogy az idő, a másik szerzőpárosnak ugyanis sietnie kell, hogy időben elérjék a Miskolcra tartó vonatot. Ebből is látszott, hogy az úr a menetrend, a vers csak cifra szolga.

 

j___3.JPG
Mózes Huba, Zsille Gábor és Kabán Mária

 

A határidő jelzéséhez képest Mózes Huba és Kabán Mária részletekbe menő, helyenként talán túlzottan szerteágazó elemzést adott Dsida Jenő életútjáról és pályájáról: emlékeztettek rá, hogy hány pályatársa, miként méltatta a 31 éves korában elhunyt költőt, akit – bár visszautasított a Nyugat és agyonhallgatta a kommunista diktatúra – ma is egyre többen választanak tanulmányok témájául.

Mózes Huba csodálattal beszélt Dsidáról, aki elképesztő munkabírással rendelkezett, szimultán is tudott több tanulmányt, cikket írni, és gond nélkül elvitte hátán a Pásztortűz, majd az Erdélyi Helikon szerkesztését. Azt is megkockáztatom – tette hozzá Mózes – hogy Dsida Jenő töredékes műveiben is teljeset tudott alkotni, a Tízparancsolat című verssorozatból például csak hat parancsolat készült el, de az magában foglalta a lényeget. Kabán Mária pedig arról beszélt, hogy Dsida verseiben mennyi életöröm, vidámság feszül, így a Kóborló délután kedves kutyámmal című bukolikus műben is. Zsille Gábor érezhetően többet szeretett volna kihozni a bemutatóból alkalmi műelemzésnél, és Dsida verseinek transzcendens töltetéről, sőt a fiatalon meghalt költő életének pajzán momentumairól faggatta a szerzőket, de hiába rugaszkodott neki kétszer is az utóbbi témának, az irányított beszélgetés megtört a házaspár szelíd ellenállásán.

A másfél órásra nyúlt rendezvény maroknyi, de kitartó vendége végül megkapta jutalmát: kétasztalnyi péksütemény és bor várt rájuk – és ahogy egy bemutatóhoz illik, szerényen, de fogyott az Orpheusz helyszínen megvásárolható köteteiből is.

 

Horkay Hörcher Ferenc: A szelídek városa, Kabán Annamária-Mózes Huba: Tárt kapukhoz fényösvény viszen – Dsida Jenő költészete és műfordításai; Az Orfeusz kiadó kettős könyvbemutatója, december 6. 17:00 óra, Budapest, Magyar Írószövetség, Bajza utca 18.

 


Főoldal

2017. december 08.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png