Helyszíni tudósítások

 

 rakonczas_benko_szabo.jpeg
Rakonczás Szilvia, Benkő László, Szabó László

 

Lengyel-Rheinfuss Péter

 

A valóságos történelem

Benkő László regényíró Békéscsabán

 

Szent László. Posztmodern történelemfilozófia. Romantikus regények. Nemzetbiztonsági Hivatal. Történelmi sarokkövek. Ars poetica. Vlagyimir Putyin.

Benkő László neve köti össze a fenti témákat, akivel az Országos Könyvtári Napok programsorozat keretein belül beszélgetett a Békés Megyei Könyvtárban Szabó László történész, az Andrássy Gyula Gimnázium történelemtanára október 4-én este.

 

benko_laszlo.jpeg
Benkő László

 

A szerző szombathelyi születésű, de Győr környékén lakik jelenleg, így máris adja magát a kapcsolat Szent Lászlóval, hiszen nagy királyunk fej-ereklyetartó szobra a győri székesegyházban látható. De mi vesz rá valakit, hogy egy ennyire ismert és elismert történelmi alakról írjon? Hiszen mindent tudunk már róla, rengeteg tudományos munka szól életéről, tetteiről. De valóban ismerjük? Szabó László kérdésében felvetette, hogy a posztmodern történelemfilozófia kutatása során számára mindig a „kisember a globalitásban” megközelítése volt a leghitelesebb forma, ahogyan egy történetet el lehetett mesélni. Válaszában Benkő László lelkesen csatlakozott ehhez a megközelítéshez, és kifejtette, hogy őt éppen a történelmi személy mögötti személyiség érdekli, hiszen Szent László nem csupán egy bátor, nagy tekintélyű uralkodó volt, hanem egyúttal nagyon mély emberi vonásokkal rendelkező ember is. Kételkedett saját tetteiben, megkérdőjelezte azt, hogy István politikájának folytatójaként és befejezőjeként fel tud-e nőni nagy elődjéhez.

A 44 kötetes szerző munkamódszere alapvetően a részletességen és a hitelességen alapszik, igyekszik mindent elolvasni: az elérhető tudományos kutatási anyagokat, a levéltári forrásokat, az egyetemi szakdolgozatokat, sőt nem rest meglátogatni azokat a történelmi helyszíneket sem, melyek fontos szerepet játszanak történeteiben. Felvetette, hogy írói hozzáállása leginkább a komparatisztikához áll közel, forrásait állandóan ütközteti egymással, és szövegeiben nem hagy olyan mondatot, melyet nem ellenőrzött három-négy (de ha lehet, akkor inkább több) forrásból. Mindezt kiegészítik a főszereplő, a valós történelmi alakok mellett megjelenő fiktív mellékszereplők, hiszen a hozzájuk hasonló karakterek valószínűleg ott voltak a nagy személyiségek mellett. Őket hívhatja segítségül, hogy párbeszédeikben hitelesebb képet rajzoljon a főszereplők lelki vívódásairól, hozzáférjen belső gondolataikhoz.

 

benko_szabo.jpeg
Benkő László és Szabó László

 

A beszélgetés feléhez érve nyilvánvalóvá vált, hogy Benkő László óriási alázattal viszonyul témájához, motiváló lelkesedés hatja át mondatait, érezhető, hogy nagyon fontos neki a munkája, és józanul mérlegeli felelősségét a kötetek írása közben. Ezzel pedig olyan történelmi regényeket képes írni, melyek – ahogy maga is fogalmazott – a szépirodalom kategóriájába sorolhatók, de tudományos alapon állnak.

Úgy véli, fontos a „kétely luxusa”, és az, hogy meggyőződéseinkből kilépve nyitottak tudjunk maradni a hiteles történelem felé, józanul tudjunk gondolkodni róla. A hallgatóság idősebb korosztálya felé fordulva megjegyezte, hogy velük együtt ő maga is sok „furcsaságot” tanult az iskolában történelemből, melyeket ma már csodálkozva fogad, és ennek a hamis képnek a korrigálása is feladata, hogy „erkölcsi tartalmú mondanivalót adjon, orientálja az olvasót” e történelmi megközelítés felé.

Történelmi regénysorozatai mellett említésre került két kötet, melyek igen közel állnak a szerző szívéhez, és „írói örömöt érzett írásuk közben”. Mindkét regény kapcsolódik a titkosszolgálatnál eltöltött éveihez, ott szerzett tapasztalataihoz, szakmai hozzáértése segítette a megírásukban. Az egyik A spanyol grófnő, mely a második világháborúban a német és olasz titkosszolgálatnak segédkező arisztokrata története, aki közben zsidó árvákat is rejtegetett kastélyában, a másik pedig a Drezdai emberünk, egy igazi kémregény, melyben érintőlegesen a fiatal Vlagyimir Putyin is kap egy rövid, de emlékezetes epizódszerepet. Egyébként az orosz elnökről nem írna könyvet, annyira nem tartja magát bátor embernek…

 

kozonseg.jpeg
Közönség

 

A beszélgetés végén Szabó László érdeklődött a külföldi megjelenésről, esetleges fordításokról, hiszen – ahogy pironkodva megjegyezte – nem hiszi, hogy a Drezdai emberünk ne lenne odakint is igazi bestseller. A szerző terveiben szerepel a nemzetközi, elsőként a német piacra való betörés, hiszen az említett kötet időben és térben is kapcsolódik Németország közelmúltjához, és csupán a szigorú külföldi kiadói módszerek nehezíthetik meg a megjelenést, de reménykedik a sikerben.

Végezetül a moderátor fontosnak tartotta feltenni a kérdést: mit üzen a hallgatóság soraiban is helyet foglaló diákoknak, a pályakezdő, szárnyukat bontogató íróknak? Benkő László állítja, hogy a legfontosabb tanács egy szó csupán: írj! Írni kell minél többet, még akkor is, amikor már nagyon nehezen megy, mert ez a rutin vezethet el a kiemelkedő íróvá váláshoz.

 

dedikalas.jpeg
Dedikálás

 

Végszavában a szerző kiemelte már-már ars poeticának tekinthető gondolatait, miszerint neki történelmiregény-íróként abban van felelőssége, hogy a közönség átlátható, hiteles, józan megfontolások alapján írt regényeket olvasson, hiszen egy nép számára kiemelkedően fontos múltjának megismerése.

 

A fotókat Nagy Levente készítette.


Főoldal

2017. október 06.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Arany János szépirodalmi és esszépályázatPályázatot hirdet a Színházi Kritikusok CéheHét ország írói szerepelnek a tizedik Margó Irodalmi Fesztivál és KönyvvásáronKönyvtárlat VII. – Játékos évad
Versek
Kiss Ottó: Állatok, erdő, bátorságFilip Tamás verseiFarkas Wellmann Éva parancsolat-verseiTurai Laura versei
Prózák
Onyanyi munyu, avagy bevezetés a kútológia elméletébeAutóink egészsége mindannyiunk érdekeHajós Eszter: Virágot gyógyítaniFerdinandy György: Portréfilm
Kritikák
A csalás nem ámítás - Kürti László könyvéről A romlékony anyagon túlHáta mögött délPárkapcsolati kórkép
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA