Helyszíni tudósítások

 

Lakatos-Fleisz Katalin

 

Irodalmi programkínálat

a Kolozsvári Magyar Napokon

 

Idén nyolcadik alkalommal, augusztus 13. és 20. között került sor a már legendás Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatára, a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében. Talán mondanunk sem kell, ez az eseménysorozat mára már Kolozsvár védjegyévé, emellett – Gergely Balázs főszervező szóhasználatában – igazi „transylvanicummá” nőtte ki magát, és a város amúgy is pulzáló kulturális életét felfokozottan mutatja meg. Felsorolni is nehéz lenne, hányféle kulturális program, családi- és gyerekfoglalkozás, gasztronómiai kínálat, könyvbemutató, kiállítás, koncert, film- és színházi előadás, happening közül válogathatott az érdeklődő, és akkor még a szokásos vásári forgatagról nem is beszéltünk.

Természetesen az irodalom idén is hangsúlyosan jelen volt, méghozzá összefüggő programsorozatok formájában. Irodalomórák a Marianumban, azaz a BBTE Bölcsészettudományi Karának épületében, ahol a magyar szakosok III. találkozója is zajlott, alkotókkal való beszélgetések a Főkonzulátus épületében, színművészek verses estjei – íme, csak néhány az irodalom által kínált összefüggő programsorozatokból. Nem meglepő, hogy a programok visszatérő témája az idei Arany-év kapcsán Arany János alakja és költészete volt – amelyet a Budapestről érkezett Petőfi Irodalmi Múzeum busza mozgókiállításként is népszerűsített. A Marianumbeli irodalmi előadások közül több is foglalkozott az Arany- életművel. T. Szabó Levente, valamint Balázs Imre József, a BBTE egyetemi docensei a költő üdítően újszerű, az irodalomtörténetben elhallgatott oldalát domborították ki. T. Szabó Levente Arany János paródiáit, humoros verseit értelmezte, Balázs Imre József az Arany-versek dalszövegként való használatát vetette fel. Mindkét előadás meggyőzően bizonyította, hogy Arany sokrétűbb, önreflexívebb, ironikusabb költő annál, mint azt az irodalomtörténetek állítják róla.

 

BIJ.JPG

 

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) szintén több programmal képviseltette magát a Kolozsvári Magyar Napokon. Idén a Bulgakov kávéház és kultúrbisztró adott helyet az eseményeknek. Augusztus 16-án, szerdán, az Erdélyi Híradó Kiadó fiatal szerzőivel találkozhatott a közönség, akik pályájuk indulásáról, szövegekhez és világhoz való viszonyukról vallottak. Mivel – a moderátor Varga László Edgár szerint – a köteteknek már volt bemutatójuk, ez alkalommal „kötetlen” beszélgetésre, felolvasásokra került sor. A négy szerző – Láng Orsolya, Ármos Lóránd, Dimény H. Árpád és Noszlopi Botond – inspirációikról, motivációjukról beszéltek, amelyekből egyéniségük is kibontakozott. Dimény Árpád például többek között a trauma szerepét emelte ki.  Szerinte ez bizonyos szintig fontos az alkotó számára, mivel kiléptet az egyéni komfortzónából, és segít újragondolni a múltat. Ugyanaznap Demeter Zsuzsa irodalomkritikus, szerkesztő Erdély-narratívákról, Kolozsvár-olvasatokról faggatott három alkotót, kritikust: Bányai Évát, Balázs Imre Józsefet és Zsidó Ferencet. A felvetett téma már önmagában is rendkívül izgalmas, és nem csak erdélyiek számára releváns. Hiszen az, miszerint hogyan van jelen az erdélyiség, ezen belül is a kolozsváriság az egyes regényekben, melyek az ezt közvetítő legfontosabb szövegek, és hogyan változik ez az Erdély-kép a korábbi transzilván életérzéshez képest, nos, ez mindenképpen diskurzust kívánó téma azok számára, akik erdélyiként, de azoknak is, akik nem-erdélyiként veszik kézbe az Erdély-regényeket.

 

ZSF_BIJ_Dem.JPGZsidó Ferenc, Balázs Imre József, Bányai Éva,
Demeter Zsuzsa

 

Az E-MIL rendezvényein szinte „kötelező” program az irodalmi folyóiratok estje. Idén egyrészt a vajdasági Híd folyóirat szerkesztőit, csapatát ismerhette meg közelebbről a kolozsvári közönség. Patócs László főszerkesztő a folyóirat profiljáról mesélt – különösen, hogy nemrég főszerkesztőváltás történt a folyóiratnál –, továbbá Bakos Petra, Terék Anna, Kocsis Árpád munkatársak-alkotók a szerb közegben magyarként való megmaradásról, a fordítási irodalom fontosságáról meséltek. Természetesen a szerzők saját alkotásaikból is felolvastak az est folyamán.

A Székelyföld folyóiratot alighanem a kolozsvári kultúrafogyasztók számára nem kell külön bemutatnunk, azonban történetét, szerkesztői koncepcióját, elveit mégis kevesen ismerhetik. (Mint ahogy minden folyóiratnak – tehetnénk hozzá. Mivel, mi olvasók a „végterméket”, a kész folyóiratot látjuk, és legfeljebb ebből következtetjük ki a lap működését.) A Székelyföld estjén olyan információk kerültek terítékre, amelyek akár a lapban publikálni vágyóknak is hasznosak lehetnek. György Attila szerkesztő minősítése szerint a Székelyföld jó értelemben vett liberális lap, azaz sokszínű, annak ellenére, hogy a folyóirat, ahogy a címe is jelzi, egy régió kulturális identitáshordozó orgánuma kíván lenni. Nem a téma, hanem a kézirat minősége számít tehát a szerkesztési elvek szerint. 

Az E-MIL egy másik blokkjaként ismert, népszerű írókkal való beszélgetések következtek. Az idén Kukorelly Endre és Temesi Ferenc voltak a meghívottak. Kukorelly Endrével László Noémi, Temesi Ferenccel Fekete Vince beszélgetett. Kukorelly Endre az irodalom, a művészetek érzékiségéről beszélt – egyfajta játékról, hasonlóan ahhoz, ahogy az egész kicsi gyermek a maga kreatív-érzéki világában él – és amelynek a szocializációval, a felnőtté válással nagyon hamar nyoma vész.

 

Kukorelly_Laszlo.JPG
Kukorelly Endre, László Noémi

 

Temesi Ferenc Kossuth-díjas író az íráshoz való viszonyáról, sajátos szövegformájáról, a szócikkről, valamint műformájáról, a szótárregényről és újságregényről mesélt – és ezen regényeiből részleteket is felolvasott.

 

Fekete_Temesei.JPGFekete Vince és Temesi Ferenc

 

Természetesen a fajsúlyos irodalmi kérdések mellett a lazább, könnyedebb, játékosabb irodalmi performansz sem maradhatott el. Szombaton az E-MIL rendezvényei és a KMN vége felé közeledve Egyed Emesének, László Noéminek, Szálinger Balázsnak, Horváth Benjinek és Karácsonyi Zsoltnak egy-egy, a közönség által felvetett témára kellett leoninus (rímes disztichon) formában verset írniuk.

 

Egyed_Szalinger_Karacsonyi.JPG
Egyed Emese, Szálinger Balázs, Horváth Benji,
László Noémi, Karácsonyi Zsolt

 

(Merthogy ez volt az embert és költőt próbáló feladvány.) Önkéntelenül is bizonyítva ezzel, hogy az irodalom elsősorban játék, próbálkozás, kísérletezés. Végül, szombaton este 22 órától, a későn fekvők és akik még bírták követni a programok sorát, fiatal szerzőkkel tölthettetek egy jó hangulatú, kötetlen estét a Bulgakovban.


 

Főoldal

2017. augusztus 21.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png