Helyszíni tudósítások

 

 kezdo.jpg
A színpadon Kubik Anna, Nyári Szilvia, Lux Ádám,
Rátóti Zoltán és Szélyes Imre színművészek

 

Szepesi Dóra

 

Tavaszi irodalmi gála a Vigadóban


„Vidulj szívem, ujjongj, éjjel csoda történt: tetszhalott fán új lomb híreli a törvényt.”

 

Az MMA Irodalmi Tagozata idén tavasszal is gálaműsort adott a Pesti Vigadó Dísztermében. Az április 8-án rendezett ünnepi est témáit több fontos esemény határozta meg. Műveik előadásával köszöntötték az idén kerek születésnapjukat ünneplő néhai és jelenlegi akadémikusokat. Versösszeállításban és a beszélgetések során köszöntötték azokat az alkotókat, akik idén március 15-én magas szakmai kitüntetést vehettek át. Az est során elhangzó írásokban az idei 60. évfordulóra emlékeztetve sokszor felbukkantak az 1956-os forradalom és az azt követő évek történetei. A műveket Kubik Anna, Rátóti Zoltán, Nyári Szilvia, Lux Ádám és Szélyes Imre színművészek tolmácsolták.

A vers- és próza-összeállításokban elsőként a néhai akadémikusokat és műveiket idézték fel: Hernádi Gyula Kossuth-díjas prózaíró, dramaturg, filmforgatókönyv-író idén lenne 90 éves; 80 éves lenne Kiss Dénes, József Attila-díjas költő, író műfordító, és Lázár Ervin Kossuth-díjas író, az MMA alapító tagja; nemrég lett volna 75 éves a hat éve elhunyt Utassy József költő. „Vidulj szívem, ujjongj, éjjel csoda történt: tetszhalott fán új lomb híreli a törvényt.” – hangzott el Tavasz van, kikelet című versében üzenete mai olvasóihoz. Az elhallgatás hosszú időszaka után fontos, hogy a kortárs írók, költők művei révén is felidézzük 1956 októberének történelmi jelentőségét, a sorsfordító 12 nap történetét. Erre az időre emlékeztettek Kiss Dénes verssorai is. A köztünk élő alkotók közül Cseh Tamással közös dalaik felidézésével ünnepelték az idén 70 esztendős Bereményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas írót, költőt, prózaírót, rendezőt, dalszövegírót, az MMA rendes tagját. Vathy Zsuzsa Bereményi Géza műfajairól írott esszéjét hallhattuk, amelyben említi, hogy a költő az 56-os forradalomról a Corvin köziek című versében beszél.  Cseh Tamás többek között ezt a verset is megzenésítette, a dal az esten Joós Tamás előadásában hangzott el.

 

felolvasas.jpg 
Lux Ádámot hallgatjuk

 

A Kossuth-díjas Kiss Anna és Serfőző Simon színpadi jelenlétével emelte az ünnepi hangulatot. A Kossuth-díj egy művészi életmű legmagasabb és legszebb elismerése, ehhez a gálán is gratuláltak a díjazottaknak a kollégák, az est közönsége, a magyar irodalom lelkes hívei nevében a műsorvezetők, Morvai Noémi és Bódi Mátyás. A rangos elismeréssel kapcsolatban Kiss Anna elmondta, hogy a Kossuth-díj előtt is úgy írt, mintha Kossuth-díjas lenne, és ez alatt nem a minőséget érti, hanem a tartást, amit ezután sem fog elveszíteni. Úgy tűnik, a világ sajnos ezután is ad majd témát a sejtéses, balladisztikus verseihez.  Számára a felelősség akkor kezdődött, amikor elkezdett verset írni. Már akkor sokan azt mondták, túlságosan kerekded, amit ír, és aki ennyire kereken kezd, vajon mit fog csinálni később? Ezután mi lesz? Ugyanaz! – válaszolta. Serfőző Simon Zagyvarékason, szülőfalujában alkot legszívesebben. Megtiszteltetés számára a díj és felelősség is, de mivel könyvkiadó is, a könyvheti előkészületek miatt a tudatáig még nem nagyon jutott el. Egyébként mindketten új verseskötettel készülnek. Kiss Anna mesélt is a két verses regényről. Az egyikben két testvér keresi az élet értelmét, a másik egy mai magyar zsákfalu története, amelynek lakói sikerrel húzzák magukat ki saját nyomorúságukból. A Chicagóban élő Makkai Ádám nem tudott eljönni az estre, őt Jókai Anna soraival köszöntötték. A Kossuth-nagydíjas Makkai az 56-os forradalom idején egyetemista volt, majd a forradalom leverése után az USA-ba emigrált. „Érdeme irodalomtörténetünkből kihagyhatatlan. Ő az az alkotó, aki nemcsak önnön eredeti tehetségét bontakoztatta ki, de ezzel párhuzamosan egy nemzet teljesítményét is fénykörbe emelte. Kereste, ami a nagy egésszel összeköt, de a sajátosságok fűszeres zamatát is megőrizte.” Nem kozmopolita, nem internacionalista, hanem univerzális ember. – fogalmazza írásában Jókai Anna. Majd elhangzott a Határon című Makkai Ádám-vers, amelyben a disszidálás élményét írja le, a végén pedig ez áll: kelt Boston, 1957. január. Kiss Anna Vadlúdpehely című gyönyörű versét Nyári Szilvia tolmácsolta finoman, átütő erővel. Emlékezetes maradt számomra a „Mi volt itt? Vadászat? Véres lúdpehely a szélben” kezdetű időtlenségben lebegő, mégis a történelem viharait idéző költemény. A szünet előtt ismét Cseh-Bereményi dalok csendültek fel Joós Tamás és Hegyi Norbert előadásában.

Az est második részében elsőként az idén Babérkoszorú-díjas erdélyi Farkas Árpád és Király László költők, akadémikusok írásaiból hallhattunk. Verseivel köszöntötték az idén 80 éves Buda Ferenc Kossuth-díjas költőt, aki fiatalon az 56-os forradalom résztvevője volt, és akit ezért a megtorlások során börtönbüntetésre ítéltek. A költő forradalomra emlékező költeménye mellett elhangzott Gyerekek című verse is, amelyben a gyerekek csillagot eregető szemeiről és arról mesél, hogy a gyerekek, az unokák „a röppenő, futkosó seregek” „egy röpke pillanat alatt szétfújják bánataidat.” Ezután meghallgathattuk a Könyv-nívódíjjal kitüntetett 85 éves felvidéki író, Mács József gyönyörű prózáját is. Újabb zenei blokk következett: Ágh István Öt virágének című versciklusát Kocsár Miklós akadémikus, Kossuth-díjas zeneszerző, a Nemzet művésze megzenésítésében, Halmai Katalin Liszt-díjas énekművész és Holics László zongoraművész adta elő. Igazán figyelemre méltó művek, jó lenne többször is hallani ezeket!

 

kozonseg.jpgKözönség

 

A műsor szerkesztője, Mezey Katalin az esten elhangzó legtöbb írást a napokban megjelenő vers- és prózaantológiákból választotta ki. A két kötetet a gálán bemutatták: a Szavak lélegzete, több mint 600 oldalas verseskönyv és a Metszetek több mint 800 oldalas prózakötet egyaránt a szöveggyűjtemény alcímet viseli. A prózaantológia szerkesztője Erős Kinga esszéista, az Orpheusz Kiadó vezetője. A versantológia a Fókusz kiadó gondozásában jelent meg, ezt a kötetet Oláh János, Babérkoszorú-díjas költő, prózaíró szerkesztette.

 

Olah_Janos.jpg
Oláh Jánosnál a szó

 

A színpadi kisinterjú során úgy fogalmaztak, hogy e két kötet elsősorban értékfelmutatás, sokféle alkotó, sokféle hang, ízlés, esztétika, iskola és sokféle érzékenység jelenik meg a könyvek oldalain az MMA alkotóinak szövegei által. Tulajdonképpen azért is szöveggyűjtemények ezek, mert tallóznak életművekből, amelyekből az olvasók további olvasáshoz kaphatnak kedvet. Jelentős alkotókat mutatnak be azoknak, akiket érdekel, mi újság a mai magyar prózában és a költészetben.

Az utolsó irodalmi blokkban Czakó Gábor és Temesi Ferenc egy-egy prózáját, valamint Dobai Péter verseit hallhattuk, majd ismét kivételes zenei élmény következett. A Kossuth-díjas Dubrovay László zeneszerző, akadémikus József Attila Gyöngykoszorú című versciklusára írt dalai költészet napi hangulatot teremtettek. A műveket ismét Halmai Katalin és Holics Lászó remek előadásában hallhattunk.

 

Fotó: MMA / Szöllősi Mátyás


Főoldal

2016. április 12.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png