Helyszíni tudósítások

 

resztvevok.jpg
Fehér Renátó, Szentmártoni János, Gaborják Ádám, Orbán János Dénes,
Szőllősy Balázs, Gács Anna

 

Szepesi Dóra

 

Előretolt Kft.

 

Beszélgetés a fiatal magyar irodalom jelenéről és jövőjéről

 

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.* megalakulása felkavarta az irodalmi életet. A tehetséggondozókat és az írószervezeteket hívták nyílt vitára a Fiatal Írók Közleményének aláírói. A Literán** megjelent közlemény által keltett hullámokról, ellenérzésekről kezdeményezték a beszélgetést, amelyet pénteken délután rendeztek az ELTE-BTK-n.

 

gy__lekeznek_a_r__sztvev__k____ns__g.jpg
Gyülekező közönség

 

Céljuk az volt, hogy történjen egyeztetés a fiatal irodalmi szervezetek és a magyar irodalom szervezeti szereplői között erről a kérdésről, mert ők azok a pályakezdő fiatalok, akik ebben a kérdésben érdekeltek lehetnek. A terem zsúfolásig telt fiatalokkal és az irodalmi élet ifjabb, idősebb képviselői közül is sokan eljöttek. Fehér Renátó vezetésével a háromórás vita első blokkjában a már működő tehetséggondozást vázolták fel a résztvevők: Kabai Lóránt (Műút Szöveggyár), Mezey Katalin (sárvári diákíró tábor), Orbán János Dénes (Előretolt Helyőrség alkotóműhely, KMTG), Szálinger Balázs (Hévíz folyóirat), Varga Betti (FISZ) és Vörös István (PPKE – kreatív írás) – néhány mondatban bemutatták a szerveződések történetét, módszertanát. A tehetséggondozók úgy vélik, az egyeztetés egészségesebb szellemi környezetet teremtett volna, és ha nem lesz kommunikáció, nem lesz kiegyensúlyozott az iskola működése sem, újratermelődik az értelmetlen kultúrharc. Rengeteg csatorna van, amelyen keresztül a tehetség becsordogálhat az irodalomba, és minden esély megadatik, de mindezek ellenére miért küzd mindenki a fiatal magyar irodalomban anyagi gondokkal? – vetette fel a kérdést Orbán János Dénes, majd hozzátette, a magyar gazdaságban a 150 milliós tétel, amelyet a Tehetséggondozó cég kapott, egy mikroszkopikus tényező, hogy lehet, hogy így kiveri a biztosítékot, főleg a fiatal magyar írók köreiben? Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (Fehér Renátó az est során Kft-re rövidíti) nem irodalmi, hanem összművészeti intézményként indult, az irodalmi csak az első projektje. Szóval van egy olyan kezdeményezés, ami azzal kezdődött, hogy tudott pénzt szerezni. Ez sokaknak nem tetszik, mert úgy érzik, az ő munkájuk semmibe lett véve – magyarázta a moderátor. De ezt a pénzt nem tőlük, nem a kulturális alapokból vonták el, hanem egy teljesen más forrásból, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő profitjából, kamatjaiból. Nem az EMMI-től, nem az NKA pénzéből. Ez egy gazdasági társaság, egy kft, – ahogy előszeretettel nevezed – válaszolta OJD Fehér Renátónak, nem írószervezet, nem alapítvány, nem egyesület, teljesen más forrásai, lehetőségei lehetnek, mint egy egyesületnek. Ha sikerül a többi projektet is megvalósítani, akkor mintegy 180-200 fiatal magyar alkotó fog kapni 3 éves, 50-200 ezer forint közötti ösztöndíjat.

 

Feh__r_Ren__t____Varga_Betti__D__nes.jpg
Fehér, Varga, Orbán

 

A második blokkban hevesebb vita alakult ki.*** A fiatal irodalom rövid és hosszú távú lehetőségeiről folyt a diskurzus az írószervezetek és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. képviselői között: Gaborják Ádám (JAK), Gács Anna (Szépírók Társasága), Orbán János Dénes (KMTG), Szentmártoni János (a Magyar Írószövetség elnöke, és a KMTG felügyelőbizottságának is a tagja), Szőllősy Balázs (FISZ). A kormányhatározat az irodalmi élet felfrissítéséről szól, erre kapnak 150 millió forintot, miközben az összes írószervezet összes állami támogatása 166 millió forint. Mi a baj az írószervezetekkel, csupán annyi, hogy nem kopogtatnak a jó ajtókon? – vetette fel a kérdést Fehér Renátó. OJD válasza: Nem mondta senki, hogy mi írószervezet leszünk, használd csak a kft-t! Ha az írószervezeteket tudjuk anyagilag is támogatni, hol itt a konkurencia? Gács Anna szerint ez a vita nem a szervezeti formákról szól, hanem a közpénzek elosztásának elveiről és gyakorlatáról. A fiatal írók, akiknek levele a vita kiindulópontja, azt írják, az ő számukra a legizgalmasabb kérdés, vajon létezhet-e politikai szekértáborokat átívelő kultúrpolitika, és szerinte is ez itt a kulcskérdés. A magyar kultúrpolitikát évtizedek óta egy olyan kijárásos rendszer jellemzi, amit ő elutasít. Mindnyájuk feladata az lenne, hogy olyan szakmai konszenzusokat dolgozzanak ki, amit diktálnak a politikának. A politika mindig meg fog próbálni lekenyerezni valakiket, megpróbálja a klientúráját kiépíteni, erre pénzt fog költeni. Az írószervezeteknek az lenne a feladatuk, hogy megpróbálva áthidalni a szakadékokat, szakmai javaslatokat tegyenek, hogyan kéne egy demokráciában a kultúrpolitikának működnie, a kultúrára szánt közpénzek elosztásának folynia, amely hosszú távra garantálhatja egy demokratikus kultúra működését. OJD azt tudakolta, miről szól ez a lekenyerezés, hogyan lehet rendszerhű irodalmat működtetni manapság? Ha szöveg szinten megjelenik valamely rendszerhez való hűség, az az író felelőssége, lelkiismerete ő számol el kortársainak, az utókornak. Az erdélyiek és a rendszerváltás előtt születő, fölnövő generációk, olvastak elég pártköltészetet, ők ennek ugyan nem pártolói, de annak idején sikerült minden periódusban forrásokat szerezniük könyvkiadásra, kultúrára. Szőllősy szerint, akik a Tehetséggondozóban fognak végezni, meg lesznek bélyegezve, újratermelődik a kultúrharc. OJD tisztázza még, hogy a 150 millió forint az egész oktatási intézmény költségét fedezi, aminek nagyobb költségei vannak, mint egy írószervezetnek, le kell bontani, ebből 48 millió évente az ösztöndíjkeret, 20 millió a könyvalap, amire FISZ-es, JAK-os fiatal irodalmár pályázhat, egyénileg is, bárki. Gaborják Ádám véleménye szerint nem feltétlenül a tehetséggondozó műhelyekkel van probléma ebben a közegben. Utalt az NKA átszervezésére, az irodalmi élet legfontosabb műhelyeit jelentő folyóirat-kollégium szétzilálása, a műhelyek súlyos forráshiányára és a működési támogatások elmaradására. Az egyeztetések során kiderülhetett volna, hogy más területekre lehetett volna ezeket a forrásokat átcsoportosítani. OJD itt elmondta, azért nem beszélhetett a projektről, mert titoktartási szerződés kötötte, nemzetbiztonsági átvilágításon esett át. Závada Péter a közönség soraiból kért szót: szerinte itt kizárólag a dolog létrejötte és a közpénzek antidemokratikus elosztása a probléma, a program, a cél, az összeg nemes. Elmondta még, hogy az ő erkölcsi normái szerint arról van szó, hogy egy kész helyzet vállalható-e vagy sem.

 

Feh__r_Ren__t____Szentm__rtonis_Anna.jpg
Vitázók

 

Egy olyan szervezet, amit láthatóan az irodalom nem teljesen fogad el, hogyan tudja beintegrálni ebbe az irodalomba tehetséggondozás címen a fiatal, irodalomba szocializálódni kívánt jelentkezőket? – vetődött fel a kérdés, mire OJD azt válaszolta, hogy ez így nem igaz, mert egyesek elfogadják, mások nem fogadják el, mindenki előtt nyitottak a pályázatok és az oktatói posztok, keresik a szakembereket. Az alapoktatást az Íróakadémia hat állandó oktatója biztosítja, melléjük a nyertes pályázók igényeinek megfelelően újabb oktatókat szerződtetnek le. Az állandó oktatókon kívül – akik a hosszútávú és rendszeres foglalkozásokat tartják –, a tanítványokkal való konzultálás után szándékunkban áll mesterkurzusok, műhelymunkák megtartására invitálni a magyar irodalmi szakma legjelesebbjeit. Gács Anna szerint a meglévő oktatói gárda – bár tehetséges fiatal íróknak tartja őket –, nem képvisel szakmai tekintélyt, mivel a KMTG a szakmai szervezetek megkérdezése nélkül jött létre. Véleménye szerint, a kijárásos rendszernek az írószervezetek tudnak véget vetni, a politika nem fog. A kérdés, mikor jön el az a pont, amikor a szakmai szervezetek hajlandóak arra az önkorlátozásra, hogy nem vesznek részt a kijárásos pénzszerzésben. Ne tegyünk úgy, mintha ezt most találtuk volna ki – tette hozzá Szentmártoni János. Huszonöt éve és azelőtt is létezett kijárásos politika a szakma részéről. Szerinte az sem újdonság, hogy a megosztottságot nemcsak a politika generálja, a szakma is. Meg kell próbálni a megosztottságnak ellenállni és hidakat építeni. A szakmai egyeztetéssel mindannyian egyetértettek.

 

*http://kmtg.hu/palyazatok/

**http://www.litera.hu/hirek/fiatal-irok-kozlemenye

***A diskurzusról felvétel készült, a szervezők archiválják és valószínűleg a Youtube-ra fogják feltenni.

Máris egy összefoglaló:
http://drot.eu/article/vita-tehetseggondozasrol-drot-osszefoglalo-video


 Főoldal

2016. március 07.
Elek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Szokolay Domokos verseiDávid Ádám verseiSzeder Réka verseiGyőri László versei
Grecsó Krisztián: Apám üzentGrecsó Krisztián: Apám üzentBanner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: Készülődés
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png