Szerkesztők és díjazottak: Halmai Tamás, Farkas Wellmann Éva,
Elek Tibor, Orbán János Dénes, Kiss László
Dávid Péter
Az irodalom bűvöletében
Hollandiában megépítették Noé bárkájának életnagyságú mását. Gondolom, nem a túlságosan pesszimista németalföldi meteorológia valóságtól elrugaszkodott előrejelzései késztették erre a derék hollandus hajóácsokat, hanem hogy kézzelfogható emléket állítsanak az értékmentés ősi szimbólumának. Persze mondhatjuk rá, hogy nem is volt olyan nagy ez a bárka, urambocsá’ kicsi volt, mindenesetre, ha igaz, mentett, még ha másként is…
Ilyesmi funkcióval működik a Bárka folyóirat is, amint azt tapasztalhattuk január 29-én a hagyományos Bárka-esten, amikor bemutatkozott a legújabb szám és ünnepélyes keretek között átadták a Bárka-díjakat.
Elek Tibor az egyik
tavalyi Bárka-számmal
Elek Tibor főszerkesztő és a szerkesztők: Farkas Wellmann Éva és Kiss László először a tavaly kikötött Bárkát ismertették, a múlt évben kiadott hat szám kiválóságait villantották fel, az emelkedő nézettségű Bárkaonline-t mutatták be, a Tündérkert-rovat érdekességeit vázolták fel, amelyben írók, költők vallanak számukra meghatározó olvasmányélményükről, és hallhattuk azt is, hogy az ország különböző pontjain hogyan horgonyzott le a Bárka egy-egy irodalmi est erejéig.
Közönség
Özönvízszerűen záporoztak a kortárs irodalom nagyjainak nevei, akik a folyóiratban…, akik az online-verzióban…, akik a könyvbemutatókon..., akik az író-olvasó találkozókon… Erre próbálja valaki azt mondani, hogy nem nagy! Még felsorolásszerűen is impozáns évet zárt a Bárka, Elek Tibor meg is kockáztatta, hogy ez volt az eddigi legjobb.
Halmai Tamás
A Bárka-díjasokat is jó érzékkel választotta ki a kuratórium, idén Halmai Tamás, a folyóiratot és olvasóit verssel, esszével, gyerekverssel gazdagító költő, és A Swedenborg kávéház című regénnyel érkező Orbán János Dénes, a magyar irodalom fenegyereke (újabban pedig politikai színezetű viták céltáblája) kapták a megtisztelő kitüntetést. A díj mellé nem az ilyenkor szokásos laudációk hangzottak el, inkább beszélgettek a szerkesztők a két irodalmárral. Halmai Tamásról megtudhattuk, hogy az olyan irodalom érdekli leginkább, ahol összeér a mese, a költészet és a teológia, Orbán János Dénes szerint pedig az a jó alkotás, ami nem a bennfentes kevesekhez szól, hanem a populárisabb, olvasóbarát irodalom, amire ugyanakkor a szakértők is rábólintanak.
Orbán János Dénes
Mindketten illusztrálták is a beszélgetésben megfogalmazott ars poeticájukat, Halmai Tamás bölcs, filozofikus bárkás verseiből adott ízelítőt a közönségnek, Orbán János Dénes pedig az irodalmi humorfesztiválon elhangzott – mondanom sem kell – humoros, nagy sikert arató és székelyes szövegét olvasta fel. A díjak mellé a két alkotó meglepetést is kapott, ugyanis a jó hangulatról gondoskodó Körömvirág együttes az ő megzenésített verseiket is előadta.
A Körömvirág együttes
Az est második része, ami a svédasztalozás után következett, a kikötőből újra elindult Bárkát mutatta be. Ez karakterében nagyon emlékeztet az elmúlt évekre, ugyanúgy megkísérli menteni a magyar irodalom legjobbjainak alkotásait, ahogyan a helyi alkotók kiemelkedő műveit, de figyelmet szentel a határon túli, különösen az erdélyi irodalomnak is.
Elek Tibor és a Bárka-díjasok:
Halmai Tamás és Orbán János Dénes
Szerencsére ízelítőt is kaphattunk a felhozatalból. Először a Bárka felfedezettje, Csillag Tamás olvasott fel, aki újabban – fiatal apaként – megváltozó családi állapotához, ezzel együtt megváltozó világképéhez igazítja témáit, letisztultabb költészetet művel, és sokkal merészebben használ nagy szavakat. Őt a korábban Bárka-díjjal jutalmazott Becsy András követte, aki Bárka-díjashoz méltó költeményekkel jelentkezett be erre az évre. Azután hallhattuk még Szil Ágnes egy sziklakemény prózáját, és noha tőle megszokhattuk az olyan szövegeket, amik után „lehelet megszegik” (Arany), ez a novella úgy „ütött, mint a buszkerék” (nem Arany).
Szil Ágnes
A felolvasók közül Kocsis Csaba volt az utolsó, de nem utolsó sorban, akit az előbb még énekelni hallott a közönség. A Körömvirág együttes „frontembere” ugyanis igazi polihisztor, és versírásban sem utolsó.
Megzenésített verseket hallgatók
A friss Bárka rovatait a folyóirat munkatársai mutatták be. A Papírhajót, ami a felnőtteknek is szóló gyerekirodalmat igyekszik menteni, Lovász Andrea ismertette a tőle megszokott energikus és humoros módon. A Műhely kritikáiról Kiss László beszélt úgy, hogy az embernek kedve támadt kritikát olvasni (!). A képzőművészetről a szakavatott Szilágyi András értekezett nagy szeretettel, míg Erdész Ádám a futballpróza legfrissebb alkotásaihoz nyújtott kedvcsinálót.
Erdész Ádám
Az est persze – ez már így szokás – jócskán elhúzódott, az ember erről azonban csak akkor értesült, amikor kilépve az Ibsen Stúdiószínházból az órájára nézett. De akkor sem az idő múlása érdekelte, hanem inkább azon morfondírozott, hogy „az irodalom akkor is gyógyít, ha nem vagyunk betegek” (Halmai Tamás), vagy éppen A tangó bűvöletébent dúdolgatta körömvirágos verzióban.
A fotókat Rácz Katalin készítette.
