Józsa Péter, Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva
Bede Zsóka
Olvasók, művészek, költők
a Bárka ringásában…
Az idei év hatodik számának bemutatása, karöltve a Napsugár Bábszínházzal
Élménygazdag, pergő másfél órát tölthettek az irodalom- és művészetkedvelők december 9-én este, Békéscsabán, a Napsugár Bábszínház próbatermében, az Ibsen házban a Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztőjének, Elek Tibornak a kalauzolásával, s a legfrissebb szám néhány alkotójával. Az elmúlt 23 év gazdag volt történésekben, s a kéthavonta megjelenő folyóirat manapság már a Békéscsabai Jókai Színház kiadásában lát napvilágot. A szerkesztőség székhelye is a színház lett, az Andrássy úton.
Bartus Gyula, a Békéscsabai Jókai Színház
Jászai Mari-díjas színművésze
Ezúttal a szavakat szépen formáló Bartus Gyula színművész idézte meg elsőként a lapszámban megjelent néhány verset: Vári Fábián László, Lanczkor Gábor műveit, majd Józsa Péter író olvasott fel Elhagyni Rómát című elbeszéléséből rövid, kedvcsináló ízelítőt. Lovász Andrea szerkesztőtárs, a gyermekeknek szóló Papírhajó rovat legfontosabb négy fejezetét, az azokban megjelenő legfontosabb jellemzőket, műveket ismertette a hallgatósággal. Céljuk a színvonalas gyermekirodalom terjesztése.
Lovász Andrea
Ez a lapszám külön összeállításban a Lenkefi Konrád által alapított, s fia, menye, a megszállott bábszínházteremtők által éltetett Napsugár Bábegyüttes, később Bábszínház életével, az idei nyári nemzetközi bábfesztivál eseményeivel, értékeivel foglalkozott. A napjainkat mostanában a víz alatt töltjük, ezt a címet adta jegyzetének Lenkefi Zoltán, az intézmény mostani igazgatója. Bábszínházuk terjeszkedése szívet melengető, hiszen együttműködnek például a békéscsabai Munkácsy Múzeummal is.
Lenkefi Zoltán a mikrofonnál
A házaspár, Lenkefi Zoltán és neje, Réka látványtervező művészként végeztek az egyetemen. A múzeumiak megkérték őket, segítsenek a tatárjárást bemutató kiállítást gyermekek számára is élményszerű látványelemekkel gazdagítani, – s így született a Gyermekemet az országért – A tatárjárás (1241–1242) című vándorkiállítás. A sikeres közreműködés azóta is gyümölcsöző együttműködést eredményezett.
A fókuszban: Lenkefi Deák Réka
Ibos Éva sokunk által ismert, Gyuláról származó, Szegeden élő művészettörténész-tanár hosszabb lélegzetű beszélgetést hozott nyilvánosságra Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával, amelyben a múlt, jelen, jövő elevenítette fel Lenkefi Konrád hagyatékát. Zoltán (édesapja jóvoltából) és Réka (ugyancsak szülei mellett a sepsiszentgyörgyi magyar színházban) gyermekkoruktól a színházak légkörében, szeretetében éltek. Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő értékelte az idei nyári XVI. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivált, amely sokszínűsége mellett könnyedségéről, fergeteges hangulatáról, számos nemzetiségű művész részvételéről, bemutatói sikeréről közismert.
A bábszínházi műhely tagjai szeretnék őrizni ezt a könnyedséget, a gyermekzsűri, a felhőtlen hangulatú fesztivál létét. Iszonyatos energiák feszülnek ebben a bábos munkában, s emlékezve Lenkefi Konrád hagyományteremtésére, napjainkban a bábosok élettempója más. Évente 7 bemutató mozgatja a 16 bábszínházi alkotót.
Kiss László
Kiss László író, szerkesztő Ferdinandy Györgyöt látogatta meg és készített vele interjút; az emigráns irodalom jeles képviselője nyolcvanadik évét éppen ebben az esztendőben ünnepelte, s a Bárka az ő köszöntésére is külön blokkot szentelt. Kiss Ottó Gyulán élő költő gyerekeknek szóló, de a felnőttek arcán is mosolyt fakasztó műveit olvasta fel az est zárásaként.
Kiss Ottó
