Helyszíni tudósítások

 

 kozonseg_babfeszt_2.jpg

 

Farkas Wellmann Éva

 

Háromnapos varázslat, bábokkal

A XVI. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztiválról

 

Lázas készülődés és rengeteg színes, játékos figura jelezte már a megelőző héten Békéscsaba belvárosában, hogy valamilyen, gyerekeknek szóló varázslat készülődik a környéken. A június 19-én, pénteken startoló XVI. Nemzetközi Bábfesztivál jelkép-logója a Pegazus volt, róla nevezték el a színház terén nyílt bábszínházi látogató teret is, és megalkották fából is, nagyobb méretben. Az ő segítségével vezették fel az egyes előadásokat; olyankor egy kis szekeret húzott maga után, változatos rakománnyal. Ő lett Pablo, a bábló, és arra volt hivatott, hogy jelezze a gyerekeknek, hogy álmaik kis lovai igazi Pegazusokká nőhetnek, ha hisznek bennük.

Lenkefi_Konr__d_eml__kt__bla.jpg

 A programsorozat pénteken reggel, Lenkefi Konrád emléktáblájának felavatásával kezdődött. A bábos alkotóművész a jelenlegi bábszínház elődjének, a Napsugár Bábegyüttesnek a vezetőjeként, sokoldalú képzőművészként lopta be magát a szívekbe a városban. Az esti – külön felnőtteknek szóló – megnyitón, mely egyben a Városházi Esték első rendezvénye is volt, Lenkefi Zoltán, a Napsugár Bábszínház igazgatója, Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója és Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere köszöntötték az egybegyűlteket. A kultúráért felelős helyettes államtitkár, Závogyán Magdolna levélben üdvözölte az induló kulturális eseményeket. Ő is, és a polgármester is hangsúlyozta Lenkefi Konrád érdemeit, aki nemcsak Békéscsabán, hanem az egész országban meghonosította a minőségi bábjátszást, hogy aztán már nemzetközi elismertségre is számot tarthasson. Külön öröm, hogy apáról fiúra szállt a hivatás, és az új igazgató ugyanazzal a lelkiismeretességgel folytatja a megkezdett utat.

A 15 órára tervezett óriásbábos felvonulást, amely az előadások sorát vezette be, az eső majdnem elmosta, de végül – ha sátrak alól is – nagyszámú közönség élvezhette végig a vásári jellegű, vidám megnyitót. A Langaléta Garabonciások jóvoltából a 18 kilogramm alatti érdeklődők könnyen bábszerepben találhatták magukat – a tapasztalt mutatványosok valóban úgy hintáztatták-mozgatták a legkisebbeket, mint valami marionettfigurákat. Bemutatták az öt, különböző korú gyerekből álló zsűrit is, akik majd különböző kategóriákban osztanak díjakat a seregszemle végén. Jól illett a hangulatba az első valódi előadás, Pályi János Vitéz László című, hagyományőrző-mitikus paravános bábjátéka. Utána a házigazdák vették át a stafétabotot: először a Napsugár Bábszínház Lackfi János versein alapuló Paradicsomleves betűtésztával című darabját, majd a Balassi Táncegyüttes és a Jókai Színházzal közös mesés táncjátékát, a Ládafiát adták elő.

Nagyobbaknak ajánlották a Hollandiából érkezett Poppen Opera Podium L’abbraccio della Luna (Holdhinta) című, egyfelvonásos báboperáját. Az olasz nyelvű előadás már műfaját tekintve is jól láthatóan csemegét jelentett a csabai és a magyarországi közönség számára. A nyelvi korlát ellenére is követhető történet gyönyörű csembalószóval, áriákkal, kreatív bábkezeléssel mesélt szerelemről, magányról, féltékenységről – mindezt Haydn munkásságára alapozva.

 

Holdhinta.jpg
Holdhinta

 

„Felnőtt” nyitórendezvényként Pribojszki Mátyás és zenekara kápráztatott el; nem csoda, hogy a semmivel össze nem téveszthető szájharmonika-játékra folyamatos igény mutatkozik a frontember szülővárosában.

Szombaton reggel tízkor már helyükön voltak a mutatványosok a színház környékén, s jelenlétükkel folyamatosan vonzották az érdeklődőket a bábosok terébe. A gyerekek, miután megcsodálták a felállított minicirkuszt vagy kipróbálták Paprika Jancsi csúzlizdáját, már be is ülhettek megnézni Bartha Tóni Bábszínházának vásári bábjátékát.

Rögtön utána pedig Gimesi Dóra darabját, A kis December királyt, Kuthy Ágnes rendezésében, a debreceni Vojtina Bábszínháztól. A gyönyörű, művészi játékokkal megalkotott, remekül díszletezett előadás fontos üzeneteket közvetített a gyerekeknek: a látszat mögött néha izgalmas valóság húzódik, a mindennapok a mese, a kreativitás segítségével színesek lehetnek, a szürke irodakukacnak is járhat szépség és szerelem. Persze, nem ingyen.

 

a_kis_december_kiraly.jpg
A kis December király

 

A fesztivál sokféleségét, egészséges kiegyensúlyozottságát mutatta, hogy két olyan versenyelőadásra, mint Fekete Dávid Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című vásári bábtáncoltató játéka és Néder Norbi vásári bábjátéka (Az ördög kilenc kérdéséről) is hasonlóan nagy volt az érdeklődés. A vicces jeleneteket közjátékok, kiszólások is meg-megszakították az előadók részéről – a gyerekközönség örömére.

 

vitez_laszlo.jpg
Fekete Dávid Vitéz László előadása

 

Csehországból érkezett és angol nyelven szólt Pavel Vangeli rendezésében és előadásában a Prága, az elvarázsolt város.  Aindonez.jpg darab arra alapozhatott, hogy mindenkinek vannak emlékei vagy elképzelései a városról – ezeket elevenítette most meg, kissé eltúlozva, s járta végig Prága történetét is: feltűntek az alkimisták, Doktor Faustus, szörnyek, királyok és szellemek. Rémisztőek voltak, varázslatosak, de legfőképp szórakoztatóak – és bábszínházi térré változtatták az egyébként is káprázatos várost, Mozart és Haydn zenéivel kísérve.

A Wayang Színház az indonéziai Jáváról jött, s egy csodálatos mesét hozott, melyben az árnyjátékkal és a valóságos szereplőkkel párhuzamosan operáltak, a kétféle játszásmódot cizelláltan olvasztva egymásba. Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág története egyöntetűen szabadította fel a gyerekekből a felismerést: „Milyen szép volt!”

A szombati bemutatók sorát a felnőtteknek szóló Hamlet zárta, az egri Harlekin Bábszínház jóvoltából. Mivel az egyes előadásokat külön-külön nem reklámozták a szervezők, erről a produkcióról sem tudhatta a gyanútlan néző, hogy milyen mélységekbe és magasságokba fogja majd magával ragadni. A kettőzött bábok, a színészi játék, a rendkívül árnyalt szimbolika a szöveg jelentéseit folyamatosan mozgásban tartották – Somogyi Tamás rendezése a szabadságról, az egyéniség határairól és a hatalom természetéről tett fel megkerülhetetlen kérdéseket. Shakespeare-rajongóknak kötelező. 

Estére mindenki megérett egy kis lazításra: az ÉdesKeserű és a Rokodál együttesek meg is tettek mindent a minőségi szórakoztatás érdekében. Az ÉdesKeserűnek sajnos ez volt az utolsó fellépése; a Rokodál pedig azért (is) különleges formáció, mert tagjai mind a Napsugár Bábszínház dolgozóiból kerülnek ki.

Mivel az idei évet a bábosok Vitéz László és Kemény Henrik tiszteletének szentelték, a fesztiválon vasárnap is volt még egy paravános bábdarab: a budapesti Tatay Színház három történetet összegyúró, jó humorú előadása. Ugyancsak három történetből állt a másik produkciójuk is, melyet a nap végén állt módjukban előadni: akkor a népmesék bájos világába kalauzoltak bennünket, és a kenyér alapmotívumára építkeztek.

Viktor Antonov Cirkusz zsinórokon címmel mutatott be varázslatos produkciót: marionett-bábukkal kelt életre a cirkusz világa apró, csiszolt mozdulatokban és elképesztő ügyességet igénylő mutatványokban. A csoda miniatűr méretben jött létre, s világosan mutatta: nem csak a harsányság, a méret kelti fel a kicsik érdeklődését. A cirkusz világát egy hazai, vásári jellegű bábjáték is megidézte, Aracs Eszter előadásában.

 

cirkusz_zsinorokon.jpg
Cirkusz zsinórokon

 

Ezt követte Antonio Pasqualino Museo történelmi ihletettségű darabja, mely a szicíliai bábművészet családilag hagyományozódó műfajával ismertette meg a közönséget. A nehéz, sok esetben régi bábukat végül a gyerekek is megnézhették közelebbről, sőt, a paravánt is lebontották, hogy működésében is érthető legyen, hogy hogyan is készül a varázslat.

A kecskeméti Ciróka Bábszínház Hamupipőkéje volt a vasárnap leglátogatottabb előadása. A részben lepukkant (kukákkal, csövekkel, zacskókkal díszletezett és játszatott), részben modern drámavilágban nagyon is hétköznapi történet elevenedett meg. A mostoha egy mindenki számára ismert mai nőtípus; a gyerekek, a herceg akár a szomszédaink is lehetnének. Néhány ponton a sztori is módosult, de nem fosztott meg a boldog végtől, a meghatódás lehetőségétől.

 

Hamupipoke.jpg
Hamupipőke

 

Egy rövid koncert keretében került sor a díjkiosztásra: a legmeghatóbb történet díját a  debreceni Vojtina Bábszínház nyerte A kis December király előadásával, a legjobb előadászene a kecskeméti Ciróka Bábszínház Hamupipőke című darabjáé lett, a legizgalmasabb látvány a szicíliai Antonio Pasqualino Museo Párizs ostromáé, a legjobb külföldi előadás pedig Viktor Antonov, oroszországi művész Cirkusz zsinórokon című produkciója elismeréseként. Fekete Dávidhoz három díj is került: Törökvész vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című előadása elnyerte a legvidámabb előadás díját, a legjobb bábfiguráét, és a közönségből is a legtöbben szavaztak rá, mint legjobb előadásra.  

 

 kozonseg_babfeszt.jpg
Hangulat

 

Az estet és a fesztivált a bábosként is tapasztalt Szabó Balázs és bandája zárta, jó hangulatú, fergeteges koncerttel.

Összességében úgy gondolom: megérdemelnénk, hogy gyakrabban lehessenek ilyen alkalmak, s hogy ne az anyagiak szűkösségén múljon az, hogy csak háromévente sikerül kigazdálkodni egy ilyen míves rendezvénysorozatot a szervezőknek. Mert úgy tűnik, hogy Békéscsaba megérett arra, hogy méltó házigazdája legyen ennek a rangos fesztiválnak, s a gyerekek örömmel várnák minden évben, hogy az ideihez hasonló élményekben lehessen részük.

 

A fotókat Lovas Gábor készítette.


Főoldal

2015. június 22.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Hartay Csaba verseiOláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila versei
Prózák
Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Egy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomában
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA