Bronzból készült kardmarkolatgomb
Nagy-Laczkó Balázs
Fegyverkezés Orosházán
„Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók,
vagdalkoznak, futtatnak.”
Balassa Bálint – Hatvanegyedik
Habár sokan gondolhatják, hogy az idézetválasztás apropója az, hogy a rovat legutóbbi írásában éppen Balassával/Balassival foglalkoztunk, valójában e sorokat – micsoda véletlen! – az orosházi Nagy Gyula Múzeum legújabb fegyvertörténeti kiállításának kurátorai választották a tárlat mottójának.
A kiállítást igen különlegessé teszi, hogy az ott bemutatott tárgyakat első ízben tekintheti meg a nagyközönség. A látogatók mind a városi múzeum régészeti és történeti gyűjtőköréből származó tárgyakkal találkozhatnak, melyek mindegyike a múzeum gyűjtőterületéről származik, így különösen érdekes lehet az alföldi, Békés megyei és az orosházi helytörténet szerelmesi számára.
Az orosházi múzeum történeti gyűjteményében – mint arról a kiállítás társkurátora és a múzeum régésze, Hergott Kristóf beszámolt nekünk – „a militária-gyűjtemény egy nagy múltra visszatekintő gyűjteményi egység, melyet már a múzeum alapítása előtti időkben gyarapítani kezdtek, ám a múzeum megalapítására az addig gyűjtött fegyverek egy része elveszett, ehhez az utóbbi években adományozás útján azonban újabb harci eszközök kerültek, így a kiállítás gerincét a történeti gyűjtemény adja…”
Az orosházi múzeum kiállításainál már megszokhattuk, hogy azok jól tükrözik a hivatásos muzeológusok és a legalább olyan elhivatott civilek közötti országosan is példamutató, igen nagy múltra visszatekintő együttműködést. Nincs ez másként a most látható kiállításon sem, mely talán a múzeum minden eddigi kiállításánál jobban rávilágít a szakemberekkel közösen megvalósuló civil fémkeresős kutatások hasznára az ily módon felfedezésre került régészeti leletek bemutatásával (a témával rovatunkon belül egy külön cikksorozatban foglalkoztunk a tavalyi évben – az orosházi múzeumbarát együttműködésekről itt, a szarvasiakról itt, míg a békéscsabaiakról és arról egyáltalán mi is az a múzeumbarátság itt írtunk korábban).
Egy a kiállításon látható kopjahegy
A kiállítás létrehozói számára fontos volt, hogy a fegyvereken keresztül a látogató ne csak az emberi élet kioltására készült szerszámokat vehesse szemügyre, de megismerkedhessen a fegyvereket övező misztériumokkal, babonákkal, mindemellett pedig a hadviselés fejlődéséről, valamint azokról a harcosokról is új információkat szerezhessen, akik egykor a kiállított fegyverekkel küzdhettek. A tárlaton többek között megismerhetjük a nomád harcászatot, betekintést nyerhetünk a fegyverek körüli legendák és a középkori hadviselés világába, vagy akár a 15-16. századi huszárokról is információkat szerezhetünk.
A kiállításhoz a két kurátor, Szemenyei Béla, a múzeum történésze és a már említett Hergott Kristóf olyan tematikus tárlatvezetéseket állítottak össze, amelyek az iskolai tanmenethez illeszkednek az 5. osztálytól egészen a 12. osztályig, így kifejezetten frissítő változatosságot jelenthet a különböző osztályok számára ellátogatni egy-egy rendhagyó történelemóra keretében.
A mintegy nyolcezer évet felölelő kiállítás több mint félszáz tárgya közül külön kiemelendő egy rendkívül érdekes, bronzból készült kard markolatgomb, amelyet korábban csak ábrázolásokból ismert a kutatás, mígnem egy illegális fémkeresős lefoglalt anyagában a helyiek rá nem bukkantak erre a példányra. Jelenlegi tudásunk szerint ez az egyetlen ilyen markolatgombtípus, amelyet múzeumban őriznek. Sajnos mivel nem szabályozott, legális keresőzés eredménye a kardgomb így nem tudható pontosan, hogy hol került elő, csak annyi, hogy maga az elkobzott anyag Battonya és Biharugra közötti területről származik.
Szemenyei Béla a Nagy Gyula Területi Múzeum történésze
tárlatvezetést tart diákoknak
A régészeti rész talán legérdekesebb vitrinjében egy 15-16. századi huszár felszerelésének darabjait láthatjuk: bemutatásra kerül a szablyája, kopjája, valamint a sarkantyúja, de a felszerelés ékét az az aranyozott ezüstből készült hüvelyveret adja, amely Mezőhegyes környékéről került elő, köszönhetően a fémkeresős munkatársaknak. Ezeken a tárgyakon, illetve a hozzájuk kapcsolódó szövegeken keresztül megismerheti a látogató az első huszáralakulatok harcmodorát, megismerkedhet a kopjatöréssel, valamint képet kaphat magáról a huszárságnak a kialakulásáról is.
Hergott Kristóftól tudom, hogy a kiállítás megvalósítása során a pusztítás és a fejlődés kettősségén, a fegyvereken keresztül a gyakran rajtuk vagy velük vesző emberek valódi emberként való megmutatása lebegett a szeme előtt – döntse el a látogató, hogy sikerrel járt-e!
A kiállítás 2022. március 19-ig várja az érdeklődőket Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.
