Papírhajó - Mentőöv

 

Gombos Péter



„Nem igazodtam másokhoz”
 
Gombos Péter, gyermekirodalom-kutató, a Magyar Olvasástársaság elnöke

 

 

Miért csatlakoztál az Író Cimborák társaságához?

 

Mert nagyon jó ötletnek tartottam/tartom. Én akkor csatlakoztam, amikor a gyerekek képei közül lehetett választani, és ahhoz írhattunk valamit. Utólag elárulhatom, a főnixes képért majdnem "meg kellett harcolni".

 

Melyik akció/havi téma tetszett a legjobban, és miért?

 

A függőség. Azt gondolom, ha gyerekeinket (és magunkat) nem tanítjuk meg a közösségi oldalak vagy épp az okostelefonok "normális", ésszerű használatára, ez lehet a következő évtized egyik nagy problémája.

 

Milyen jó vagy rossz tapasztalatokat szereztél az eddigi együttműködés során?

 

Nincsenek rossz tapasztalataim.

 

Volt olyan írás az oldalon, ami különösen inspirált?

 

Mielőtt a főnixes verset megírtam, megnéztem a többiekét, aztán csináltam valami mást... Én versben konzervatív ízlésű vagyok, kifejezetten szeretem az időmértéket például. Nem is tudom, más írt-e ilyet addig. Vagy akrosztikont (névrejtést). Én mindkettőt használtam, ilyen szempontból nem igazodtam másokhoz. Az volt inspiráló, hogy jeles szerzők milyen komolyan vették ezt.

 

Az itteni tevékenységedet hogyan tudod összeegyeztetni a többi munkáddal?

 

Sehogy... Nem is vállalkoznék hosszabb dologra.

 

Van-e kedvenc posztod az eddig megjelent szövegek között?

 

Csík Mónika Körhintázunkját én is vállalnám. Ez például rögtön megtetszett a daktiluszai miatt is. És Miklya Zsolt verseit nagyon szeretem. Például ezt:

 

A fülbesúgó fák alatt,

ha szív szakad és vér esik,

találsz egy katicabogarat,

ki hercegnő volt évekig.

 

Hogyan zajlik az együttműködés az Illusztrátor Pajtásokkal?

 

Tudtommal zavartalanul.

 

Mennyire követi a világtrendet a kortárs magyar gyerekirodalom?

 

Részben igen, részben nem. Az illusztrációk például igen. És a legkisebbeknek szóló irodalom is. A kamaszkönyvek viszont – sajnos – nem. Jó lenne magyarban olvasni Patrick Ness-es, nöstlingeres, sacharos vagy épp Janne Teller-es dolgokat. Tasnádi Kőmajmokját ezért volt jó kézbe venni.

 

Milyen lesz tíz év múlva egy magyar gyerekkönyv-szerző élete?

 

Ahogy Churchill mondta: „Jósolni nehéz – különösen, ami a jövőt illeti...”

Both Gabi

 


 

Főoldal

 

2013. október 09.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Boda Ábel: OperettrománcMindák Dániel: Csokitorta
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Grecsó Krisztián: Középkorú szerelmesversBecsy András: FelhőszakadásPál Dániel Levente verseiBálint Tamás: Máj hagymalekvárral
Kiss László: Az olvasásOberczián Géza: EgyedülKovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd mindenKontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png