Megkérdeztük Grendel Lajost
Grendel Lajos új könyve, A modern magyar irodalom története könyve több mint egy bedekker, az író szemléletén átszűrt irodalomtörténeti áttekintést nyújt. A szerzővel a Vörösmarty téren beszélgettem a szombati délutáni forgatagban. Grendel Lajost barátok, dedikálók és pályatársak veszik körül, ahogy beszélgetünk. A színpadon Zalán Tibor és Bozsik Péter hangja szól.
Novellistaként, regényíróként vagy irodalomtörténészként gondol önmagára?
Elsőként mindenképpen regényíróként. Már 13 éve tanítok az egyetemen, egyébként soha nem írom meg ezt a könyvet. A tanítás késztetett arra, hogy az évek alatt feldolgozott szerzőket a lejegyzett adatokból egy egységgé formáljam.
Mi volt legnehezebb feladat a könyv elkészítésekor?
Az irodalomtörténeti visszatekintéssel egy ma is kurrens irodalomtörténeti szempontot próbáltam érvényesíteni. Ha a múlt túlságosan rátelepedik, akkor az a probléma, de a kortárs szemlélet túlerőltetése, kizárólagossága is vakvágányra vihet.
Milyen fontos felfedezéseket és újrafelfedezéseket tett? Kit fedezet fel az évek alatt?
A 20. század legnagyobb tényregényét, a Fekete kolostort Kuncz Aladártól, vagy nagyon fontos műnek tartom Móra Ferenc Ének a búzamezőről című munkáját, amely hihetetlenül modern könyv - ez utóbbi a tanácsköztársaságról szóló kompromittáló részek miatt csak cenzúrázhatva jelenhetett meg a rendszerváltás előtt. Fontos még megemlíteni Reményik Sándor vagy Szatmári Sándort, nevét is.
Milyen elv szerint válogatta be a szerzőket a kötetbe?
A legfiatalabb szerző, aki bekerült Krasznahorkai László volt (Krasznahorkai 1954-ben született). Nagyon nehéz a kortársakkal foglalkozni, sok még a nyitott életmű. Egy kiteljesedett vagy lezárt életművel könnyebb tevékenykedni. Sok kortárs szerzőnél a személyes ismeretség is befolyásolhatott volna, ezt mindenképpen szeretem volna elkerülni.
Erdély Miklós a híres teoretikus, hogyan került a kötetbe?
Őt is csak az egyetemi évek alatt ismertem meg. Sajnos, keveset publikált itthon. Míg Tandori avantgárdja nyilvánosságot kapott és kötetei sora jelentek meg, addig Erdélyről nem nagyon volt szó. Rendezőként, filmkritikusként ismerték, miközben az irodalmi tevékenysége alig ismeret, pedig versei is fontosak. Röviden bár, de éppen ezért került be a kötetembe.
Honnan származik a szocialista rendszert feldolgozó fejezetek címe?
A korszak legnagyobb bűnére utaltam, az állami monopólium káros hatására, éspedig arra, hogy nem jöhettek létre magánkiadók, sem más magánkezdeményezések, különféle csoportok, amelyek az irodalom működésének termékeny talaját, hátterét jelentették volna. Fontos alkotók és életműveik épp csak megtűrtek voltak, nem bontakozhattak ki.
Mészöly Miklós is bekerült.
Természetesen igen, ő az, aki nagyon nyitott és kommunikatív volt mindenkivel, sokan tekintették mesterüknek. Úgy lett mester, hogy mi csináltunk belőle azt. Ő már akkor egy nemzedék atyja és klasszikusa volt. Egyszer egy könyvemben már foglalkoztam vele, ez most annak a munkámnak a folytatása.
Miért kezdte el ezt a könyvet írni?
Ez egy régi dolog, így négy évig nem kellett most regényt írnom.
A kötet befejezése után el is kezdtem egy új nagyprózát írni. A mostani könyvhöz a forrásanyagok felkutatása volt a legnagyobb feladat. Sokat dolgoztam rajta az egyetem mellett. Minden kapacitásomat lekötötte hosszú ideig.
A készülőfélben lévő regényről mit tudhatunk?
Négy hét címmel a 2010/1-es Bárkában jelent meg belőle részlet. Terveim szerint év végéig befejezem, a felével már megvagyok. Ez sok tekintetben egy teljesen új konstrukció lesz tőlem.
(Kozák Ignác Tibor)
