Gothárd Krisztián
Családminta
1.
Kedves Naplóm, az én faterom a legnagyobb székely a faluba. Ezt soha nem fogom elmondani neki, mert ha megtudja, biztos elmondja a kocsmában néhány pohár feles után. És akkor nagyon székejek, nagyonabb székejek és nem székejek (tudniillik ez a három fajtája ismeretes a székej embernek) fogják kézre venni, hogy bebizonyítsák ennek ellenkezőjét.
2.
A fater minden este elmegy a kocsmába inni. A muter pedig megállapítja, hogy a fater nem tud változni. Mi pedig szépcsendesen lefekszünk, hogy amikor érkezik, eccer énekelve, máccor ordítva, akkor csak a muter legyen ébren. Mert a faterom nem fél senkitől a világon. Még a medvétől sem. Csak az anyósa leányától.
3.
A mi családunk feje elég elé van. Szokta mondani a muter, remélve, hogy ezúttal megmarad ez a mondat a faternak. A muter örökké példázatot is mond, mint Jézus urunk, hogy okuljon a bódogtalan. Csak általában nem a példázat szokott megmaradni, hanem az azt követő csoda. A muter kiveszi a sodrófát a fiókból, s legyinteni kezd vele. Számtalanszor meg vót mondva, hogy a villany ára nem játék, mondja a muter, s legyinteni kezd a fakanállal is. Ide már példázat sem kell, elég csoda lesz, ha kibírjuk a következő villanyszámláig. Erre aztán sírunk egyet, s énekelünk kicsit. Vagy sírva énekelünk. Vagy énekelve sírunk. Ki tudja.
4.
A fater minden télen egyszer leveszi a pléjsztésönt a szekrény tetejéről, s beteszi a gétéát, hogy élvezkedjünk. Nézzük, ahogy ő kormányoz. Ez a mi családi nyaralásunk, mondja, miközben mi reszketünk, hogy nehogy felboruljon a kocsival, mert akkor minden cérna elszakad nála, s kiterjeszti a virtuális valóságot a mi bőrünkre is. Elég valósághű kék-zöld foltok jelennek meg rajtunk, s fájnak is jó becsületesen, mint a tavalyiak, de a fater mégis rettenetesen ragaszkodik hezza, hogy az ilyen még csak nem es igazi verés…
5.
A fater eddig sokszor meghalt a játékban, s csak egyszer álmában, de mi szerencsére túléltük azt is. Azt mondja, hogy körbevették a medvék a Hargitán, mint az oroszlánok Dánielt a veremben. Csak az volt a baj, hogy a medvék szája nem vót bezárva, így kellett kezdjen imádkozni. Add Uram, hogy ezek a medvék vegetáriánusok legyenek! S azok voltak? - kérdeztük tátott szájjal. Azok vótak, s kiszedték a gyomromból az egész zőccséget, amit életemben megettem
6.
A faternél a nem nagyon nem, s az igen az csak néha igen, általában nem. Amikor jó kedve van, akkor mindenfélét szokott ajándékozni, mert jó keresztény, s tudja, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Ad nekünk a nadrágszíjból es, s a szíjostorból es. De csak mértékkel, hogy jusson máskorra es mindenkinek, mert elegen vagyunk a családban. Csak a többiek a spárgában vannak németbe, így a fater az ők részüköt es nekem adja. A muter általában pálinkát szokott kapni, amit majd odaad a faternak, mikor annak rossz kedve van. Elvégre nagyobb boldogság adni, mint kapni.
7.
A fater igazán jól bejáratott napi rutin szerint dolgozik, mióta home oficeos lett. Ül otthon egész nap, reggeltől estig, gondolkozik, iszik, s amikor elfárad aluszik egyet-kettőt. Aztán szünetet tart, s megint aluszik, s megint iszik, s vissza a munkához. Közbe-közbe megelégeli ezt a muter, s kiabálni kezd vele, de fater fel sem veszi, s le se teszi ezt, amíg fel nem merül, hogy a muter a fater anyósának leánya. Ilyenkor a fater szikrázik, a muter lángol, s a mi bőrünk ég. De azért szereti egymást a muterom és a faterom. És minket is. A tenyerükből etetnek nyaklevessel. Azt mondják azért, mert szeretnek. Ennyi szeretet nekünk bőven elég. Bőven sok.
8.
Nálunk a teljes cég home oficeos a pandémia óta. A tehenyek ki sem mozdulnak a pajtából, nem járnak a csordába, hanem csak várják, hogy a fater enni dugjon nekik, hogy tejelni tudjanak. A kutyát megkötöttük, s megmagyaráztuk neki, hogy a lánc nem akadály, hanem lehetőség egy másfajta életre. A tyúkokat levágtuk, s beraktuk fagyasztóba, hogy ott immunizálódjanak. Egyedül a lovakat nem tudtuk rákényszeríteni a home oficera, mert ők szétszaladtak, amikor a muter felfordult a Mercedessel. De nem baj, mert azóta a fater rúg, s nyerít a lovak helyett is.
9.
Máskülönben mi kultúraszerető család vagyunk. A fater nagy zenész. Gyakran elhúzza a nótánkat, s mondja nekünk, hogy nagybőgők vagyunk. A muter örökké szokott olvasni nekünk a Bibliából, s mi eljátsszuk a történeteket, mint ahogy színházban szokás. Múltkor Dávidot és Góliátot játszottuk. Csak az a baj, hogy nálunk a színházból örökké cirkusz lesz, mondja a muter, miközben kezébe veszi a karmesterpálcát, hogy miután elszavaltatja velünk a miatyánkot, ágyba vezényeljen minket.
10.
Végsősoron, kedves Naplóm, ha megnövök, biztos én leszek a legnagyobb székely a faluba. A faterom jól kitanított erre a mesterségre. Írtam esztet, mint Dávid az ő zsoltárjait, hogy akkor is tudják olvasni az emberek, hogy milyen itt a faluba, amikor a Hargita oldalából fenyők helyett panziók nőnek ki. Csak azt nem tudom, hogy mire fogunk felfutni, ha jön a medve. De majd lesz akkor es valami. Olyan még úgyse vót, hogy valahogy ne legyen.