Prózák

 

irotoll.jpg 

 

Gothárd Krisztián

 

Családminta

  

1.

Kedves Naplóm, az én faterom a legnagyobb székely a faluba. Ezt soha nem fogom elmondani neki, mert ha megtudja, biztos elmondja a kocsmában néhány pohár feles után. És akkor nagyon székejek, nagyonabb székejek és nem székejek (tudniillik ez a három fajtája ismeretes a székej embernek) fogják kézre venni, hogy bebizonyítsák ennek ellenkezőjét.

2.

A fater minden este elmegy a kocsmába inni. A muter pedig megállapítja, hogy a fater nem tud változni.  Mi pedig szépcsendesen lefekszünk, hogy amikor érkezik, eccer énekelve, máccor ordítva, akkor csak a muter legyen ébren. Mert a faterom nem fél senkitől a világon. Még a medvétől sem. Csak az anyósa leányától.

3.

A mi családunk feje elég elé van. Szokta mondani a muter, remélve, hogy ezúttal megmarad ez a mondat a faternak. A muter örökké példázatot is mond, mint Jézus urunk, hogy okuljon a bódogtalan. Csak általában nem a példázat szokott megmaradni, hanem az azt követő csoda. A muter kiveszi a sodrófát a fiókból, s legyinteni kezd vele. Számtalanszor meg vót mondva, hogy a villany ára nem játék, mondja a muter, s legyinteni kezd a fakanállal is. Ide már példázat sem kell, elég csoda lesz, ha kibírjuk a következő villanyszámláig. Erre aztán sírunk egyet, s énekelünk kicsit. Vagy sírva énekelünk. Vagy énekelve sírunk. Ki tudja.

4.

A fater minden télen egyszer leveszi a pléjsztésönt a szekrény tetejéről, s beteszi a gétéát, hogy élvezkedjünk. Nézzük, ahogy ő kormányoz. Ez a mi családi nyaralásunk, mondja, miközben mi reszketünk, hogy nehogy felboruljon a kocsival, mert akkor minden cérna elszakad nála, s kiterjeszti a virtuális valóságot a mi bőrünkre is. Elég valósághű kék-zöld foltok jelennek meg rajtunk, s fájnak is jó becsületesen, mint a tavalyiak, de a fater mégis rettenetesen ragaszkodik hezza, hogy az ilyen még csak nem es igazi verés…

5.

A fater eddig sokszor meghalt a játékban, s csak egyszer álmában, de mi szerencsére túléltük azt is. Azt mondja, hogy körbevették a medvék a Hargitán, mint az oroszlánok Dánielt a veremben. Csak az volt a baj, hogy a medvék szája nem vót bezárva, így kellett kezdjen imádkozni. Add Uram, hogy ezek a medvék vegetáriánusok legyenek! S azok voltak? - kérdeztük tátott szájjal. Azok vótak, s kiszedték a gyomromból az egész zőccséget, amit életemben megettem

6.

A faternél a nem nagyon nem, s az igen az csak néha igen, általában nem.  Amikor jó kedve van, akkor mindenfélét szokott ajándékozni, mert jó keresztény, s tudja, hogy nagyobb boldogság adni, mint kapni. Ad nekünk a nadrágszíjból es, s a szíjostorból es. De csak mértékkel, hogy jusson máskorra es mindenkinek, mert elegen vagyunk a családban. Csak a többiek a spárgában vannak németbe, így a fater az ők részüköt es nekem adja. A muter általában pálinkát szokott kapni, amit majd odaad a faternak, mikor annak rossz kedve van. Elvégre nagyobb boldogság adni, mint kapni.

7.

A fater igazán jól bejáratott napi rutin szerint dolgozik, mióta home oficeos lett. Ül otthon egész nap, reggeltől estig, gondolkozik, iszik, s amikor elfárad aluszik egyet-kettőt. Aztán szünetet tart, s megint aluszik, s megint iszik, s vissza a munkához. Közbe-közbe megelégeli ezt a muter, s kiabálni kezd vele, de fater fel sem veszi, s le se teszi ezt, amíg fel nem merül, hogy a muter a fater anyósának leánya. Ilyenkor a fater szikrázik, a muter lángol, s a mi bőrünk ég. De azért szereti egymást a muterom és a faterom. És minket is. A tenyerükből etetnek nyaklevessel. Azt mondják azért, mert szeretnek. Ennyi szeretet nekünk bőven elég. Bőven sok.

8.

Nálunk a teljes cég home oficeos a pandémia óta. A tehenyek ki sem mozdulnak a pajtából, nem járnak a csordába, hanem csak várják, hogy a fater enni dugjon nekik, hogy tejelni tudjanak. A kutyát megkötöttük, s megmagyaráztuk neki, hogy a lánc nem akadály, hanem lehetőség egy másfajta életre. A tyúkokat levágtuk, s beraktuk fagyasztóba, hogy ott immunizálódjanak. Egyedül a lovakat nem tudtuk rákényszeríteni a home oficera, mert ők szétszaladtak, amikor a muter felfordult a Mercedessel. De nem baj, mert azóta a fater rúg, s nyerít a lovak helyett is.

9.

Máskülönben mi kultúraszerető család vagyunk. A fater nagy zenész. Gyakran elhúzza a nótánkat, s mondja nekünk, hogy nagybőgők vagyunk. A muter örökké szokott olvasni nekünk a Bibliából, s mi eljátsszuk a történeteket, mint ahogy színházban szokás. Múltkor Dávidot és Góliátot játszottuk. Csak az a baj, hogy nálunk a színházból örökké cirkusz lesz, mondja a muter, miközben kezébe veszi a karmesterpálcát, hogy miután elszavaltatja velünk a miatyánkot, ágyba vezényeljen minket.

10.

Végsősoron, kedves Naplóm, ha megnövök, biztos én leszek a legnagyobb székely a faluba. A faterom jól kitanított erre a mesterségre. Írtam esztet, mint Dávid az ő zsoltárjait, hogy akkor is tudják olvasni az emberek, hogy milyen itt a faluba, amikor a Hargita oldalából fenyők helyett panziók nőnek ki. Csak azt nem tudom, hogy mire fogunk felfutni, ha jön a medve. De majd lesz akkor es valami. Olyan még úgyse vót, hogy valahogy ne legyen.

 


 Főoldal 

2023. május 26.
Háy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png