Olvasónapló

daryl-gregory-stony-mayhall-ma-elete.jpg

 

Limpár Ildikó

 

Másság – másképp

Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete

 

Gondolnánk-e, hogy létezik olyan zombitörténet, amelynek központi témája nem a szétesés, szétmállás, hanem a feltámadás és az új lehetőségek vizsgálata? Vagy hogy a zombi, amely hagyományosan az elnyomott tömegek metaforikus megformálása, egyszerre csak egy Bildungsroman központi karaktere lesz? Merthogy ez történik Dary Gregory fantasztikus regényében, a Stony Mayhall második életében. A szörnyek reneszánszát éljük, és azok, akik legyintenek a csillámló, „kiherélt” vámpírokra, most biztosan fanyalogva megállapítják, hogy jaj, hát szegény zombikat is elérte a vég – és ahelyett, hogy szépen darabjaikra esnének, és bambán bámulnának a semmibe, míg valaki láncfűrésszel nekik nem esik, képesek összeállni értelmes, fejlődő lényekké. Kinek kell ez?!

Nos, nekem szükségem van ilyen regényekre, és ezzel biztosan nem vagyok egyedül. Egy olyan világban, ahol kezd minden darabjaira esni körülöttünk, nagyon könnyű beleesni egy depresszív disztópiaolvasási hurokba, amely örvényként szippantja egyre mélyebbre az embert. A reményt felcsillantó ifjúsági disztópia-regények sem mentik meg az embert a depressziótól, a többségük ugyanis igencsak leegyszerűsített eszközkészlettel dolgozik, mindent alárendelve a didaktikus szándéknak. Üdítő kivételek természetesen léteznek, de azokon is túllép Gregory regénye, amelynek első negyede abszolút élvezhető ifjúsági felnövésregényként is, ám a mű egészét tekintve inkább felnőtt olvasók számára ajánlanám.

Stony Mayhall különleges teremtmény: csecsemőként találnak rá az emberek, egy gyorsan és sikeresen levert zombicunami után, és bár a Mayhall família gyorsan rájön, hogy a halott baba nagyon is él, csak másképp, mint ők, nincs szívük magára hagyni, és úgy döntenek, felnevelik. Az angol cím, Raising Stony Mayhall, a raise ige jelentéseivel játszik, egyszerre utalva arra, hogy ez egy felnövéstörténet, hiszen Stonyt befogadja a család, és csodával határos módon sikerül nekik felnevelni (raise); valamint arra, hogy Stony élete nem más, mint feltámadások fantasztikus sorozata: a családba fogadás tulajdonképpen új életet ad a zombi babának, akit mások egyből megölnének, s később, felnőtt korában többször is úgy tűnik, hogy végleg elpusztult, de ő mégis képes visszatérni – mert van egy családja, és van kiért élnie.

Stony személyes élettörténete egybefonódik a föld alatti zombimozgalommal: kapunk egy picit a tradicionális zombiapokalipszisek hangulatából is, de egy új szemszögből tapasztaljuk meg azt, amiről azt hisszük, már ismerjük. Mivel Stony különleges még a zombik között is – senki sem tudja, miként volt képes tényleg felnőni, testileg és szellemileg fejlődni, miközben minden zombi magántörténete az oszlásról szól –, így próféta lesz egy olyan hazában, amelyet soha nem érezhet igazán magáénak, mivel emberek nevelték fel, és embersége elsősorban a családjához köti őt.

A regény végére Stony fejlődési folyamata elképesztő állomáshoz érkezik, és ha minden jól megy, az olvasó is kap egy kicsit abból a megváltásból, amit a történet ígér. Mert ebben a könyvben a tudatos, de legfőképp érző szívű zombi, akinek se agya, se szíve nincs, híd lesz emberség és szörnyűség között, hőssé válik, miután annyiszor elbukik, és megtanít minket arra, hogy a másság és a másság elfogadása csodákra képes.

 

Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete. Ford. Novák Gábor, Gabó Kiadó, 2014., 3490 Ft


 Főoldal

2019. január 03.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Temesi Ferenc BékéscsabánSzálinger Balázs képviseli Magyarországot a költészet világnapján RómábanIrodalmi díjak a nemzeti ünnep alkalmábólJön a XIII. Deszka Fesztivál
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Pál Dániel Levente bájolóiMogyorósi László versei Zuglischer Manó szerelmesFellinger Károly versei
Prózák
Géczi János: Utalólapok Jassó Judit: OmlásNagy-Laczkó Balázs: A mocsárbanKiss Judit Ágnes: Feketemagyar
Kritikák
Fülszöveg, két szólamra„Én a verstől menekülök” – avagy miért nem sikerülhet ez mégsemAz érthetőség határán - Dezső Kata kötetérőlA balladák vége - Muszka Sándor: Szégyen
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA