Limpár Ildikó
Másság – másképp
Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete
Gondolnánk-e, hogy létezik olyan zombitörténet, amelynek központi témája nem a szétesés, szétmállás, hanem a feltámadás és az új lehetőségek vizsgálata? Vagy hogy a zombi, amely hagyományosan az elnyomott tömegek metaforikus megformálása, egyszerre csak egy Bildungsroman központi karaktere lesz? Merthogy ez történik Dary Gregory fantasztikus regényében, a Stony Mayhall második életében. A szörnyek reneszánszát éljük, és azok, akik legyintenek a csillámló, „kiherélt” vámpírokra, most biztosan fanyalogva megállapítják, hogy jaj, hát szegény zombikat is elérte a vég – és ahelyett, hogy szépen darabjaikra esnének, és bambán bámulnának a semmibe, míg valaki láncfűrésszel nekik nem esik, képesek összeállni értelmes, fejlődő lényekké. Kinek kell ez?!
Nos, nekem szükségem van ilyen regényekre, és ezzel biztosan nem vagyok egyedül. Egy olyan világban, ahol kezd minden darabjaira esni körülöttünk, nagyon könnyű beleesni egy depresszív disztópiaolvasási hurokba, amely örvényként szippantja egyre mélyebbre az embert. A reményt felcsillantó ifjúsági disztópia-regények sem mentik meg az embert a depressziótól, a többségük ugyanis igencsak leegyszerűsített eszközkészlettel dolgozik, mindent alárendelve a didaktikus szándéknak. Üdítő kivételek természetesen léteznek, de azokon is túllép Gregory regénye, amelynek első negyede abszolút élvezhető ifjúsági felnövésregényként is, ám a mű egészét tekintve inkább felnőtt olvasók számára ajánlanám.
Stony Mayhall különleges teremtmény: csecsemőként találnak rá az emberek, egy gyorsan és sikeresen levert zombicunami után, és bár a Mayhall família gyorsan rájön, hogy a halott baba nagyon is él, csak másképp, mint ők, nincs szívük magára hagyni, és úgy döntenek, felnevelik. Az angol cím, Raising Stony Mayhall, a raise ige jelentéseivel játszik, egyszerre utalva arra, hogy ez egy felnövéstörténet, hiszen Stonyt befogadja a család, és csodával határos módon sikerül nekik felnevelni (raise); valamint arra, hogy Stony élete nem más, mint feltámadások fantasztikus sorozata: a családba fogadás tulajdonképpen új életet ad a zombi babának, akit mások egyből megölnének, s később, felnőtt korában többször is úgy tűnik, hogy végleg elpusztult, de ő mégis képes visszatérni – mert van egy családja, és van kiért élnie.
Stony személyes élettörténete egybefonódik a föld alatti zombimozgalommal: kapunk egy picit a tradicionális zombiapokalipszisek hangulatából is, de egy új szemszögből tapasztaljuk meg azt, amiről azt hisszük, már ismerjük. Mivel Stony különleges még a zombik között is – senki sem tudja, miként volt képes tényleg felnőni, testileg és szellemileg fejlődni, miközben minden zombi magántörténete az oszlásról szól –, így próféta lesz egy olyan hazában, amelyet soha nem érezhet igazán magáénak, mivel emberek nevelték fel, és embersége elsősorban a családjához köti őt.
A regény végére Stony fejlődési folyamata elképesztő állomáshoz érkezik, és ha minden jól megy, az olvasó is kap egy kicsit abból a megváltásból, amit a történet ígér. Mert ebben a könyvben a tudatos, de legfőképp érző szívű zombi, akinek se agya, se szíve nincs, híd lesz emberség és szörnyűség között, hőssé válik, miután annyiszor elbukik, és megtanít minket arra, hogy a másság és a másság elfogadása csodákra képes.
Daryl Gregory: Stony Mayhall második élete. Ford. Novák Gábor, Gabó Kiadó, 2014., 3490 Ft
