Olvasónapló

 

vamos_metro.jpg

 

Farkas Arnold Levente

 

A Hangszerelt Törvény útja

 

Pócsmegyer, tizenhat január húsz, szerda. Vámos Miklós A New York-Budapest metró című regényének főszereplője egy magyar színész. Shakespeare Vilmos szerint színház az egész világ, színész benne minden férfi és nő. Nádas Péter szerint egy ilyen világ kelléke a koporsó, amelybe végül belebújik a színész és a színésznő. A könyv tíz fejezetből áll. Minden fejezet egy névvel kezdődik. Don McGuire, a beszédtanár, egyre rosszabbul beszélt. Például. A tíz nevet összeköti egy tizenegyedik, a magyar színész neve. A tíz név tíz történet. A tizenegyedik név Marton Gyula, a véletlen magyar. Végső soron az ő Amerikája a New York-Budapest metró.

Pócsmegyer, tizenhat január huszonegy, csütörtök. A regény elején a Halászbástyától búcsúzik az Amerikába készülő magyar színész, a regény utolsó lapjain pedig a Halászbástyán éri a hajnal az Amerikát megjárt magyar színészt és kitartó társát, az olvasót. Talán nem helytálló a párhuzam, de Péter apostol jut eszembe, aki eredeti foglalkozását tekintve halász volt, egy alkalommal pedig kifogott egy halat, aminek a szájában pénzt talált. A tanulópénzt, ahogy mondani szokás, mindenkinek meg kell fizetnie. A magyar színész számára Amerika tapasztalat, a tapasztalat pedig olyan valami, amire időnként érdemes emlékezni. Úgy vélte, a dolgok megörökítésének mindössze két értékes módszere van: az emlékezés, meg az írás. Ha ugyan ez a kettő különválasztható – az író rendszerint emlékképeiből dolgozik. Az emlékképeket megelőző tapasztalatot sok dolog nehezíti, ilyen nehézség például a nyelv.

Nagyon érdekes, amikor a magyar színész nyelvi hibáktól hemzsegő, angol nyelven írt önéletrajzát olvassuk magyar fordításban. A nyelv, amelynek segítségével valóságos mondatokat igyekszünk megfogalmazni a létezőkről, időnként a nem létezés határára sodorja a dolgokat. Egon Katz, a túlélés világbajnoka, a Tunlaw Road-on lakott. A Hangszerelt Törvény útja sejtelmes poézist árasztott magából. Zarathustra szerint a költők mind hazudnak. Egonkám, ezek szerint egy nem létező utcában laksz! Egon Katz, a túlélés világbajnoka, a róla szóló fejezet végén meghal természetesen.

Szentendre, tizenhat január huszonkettő, péntek. Marton Gyula színházi ember. Ifjú korában Halász Péter színházáért lelkesedett, most pedig Woody Allen az egyik példaképe. A főiskola elvégzése után színházi színészként helyezkedett el, de játszott néhány magyar és amerikai filmben is. Két egyfelvonásosát Amerikában is bemutatták, Rom and Jul című darabját pedig a Yale School of Drama vendégprofesszoraként írta. Leghőbb vágya, hogy karriert fusson be Hollywoodban, amire megvan minden esélye, hiszen Arthur Miller, Dustin Hoffman és Nick Nolte személyes ismerőse. Manhattan időnként Pomázra emlékezteti. Készülj föl, új szerepeket kínál a jövő!  

 

Vámos Miklós: A New York-Budapest metró, Európa Könyviadó, 2014.


Főoldal

2016. február 10.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Ajlik Csenge verseiLövétei Lázár László: SzervraktárMarkó Béla verseiFinta Éva versei
Kontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnekEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png