„A Nation Dismembered”
Magyar költők Trianon-versei angolul
Trianon századik évfordulójára megjelent egy különleges angol nyelvű líraantológia: A Nation Dismembered: The 1920 Treaty of Trianon in Hungarian Poetry (Bp., Hungarian Review Kiadó, 2019). A kötetet Bertha Csilla és Kodolányi Gyula szerkesztette, s az amerikai irodalmár professzor, Donald E. Morse írt hozzá bevezető, eligazító tanulmányt. A válogatás alapját a Bíró Zoltán összeállította Szétszaggatott ország (Lakitelek, 2010) adta, de ez a mostani gyűjtemény annak a külföldi olvasók szempontjaihoz igazított, bővített változata. Szerepel benne Illyés Gyula korszakos esszéje (Válasz Herdernek és Adynak), illetve Pomogáts Béla tanulmánya (Trianon és a magyar irodalom) is. A Trianon-szindrómához kötődő jellegadó, emblematikus magyar versek impozáns együttese ez Babitstól, Kosztolányitól, Juhász Gyulától, Tóth Árpádtól, Tompa Lászlótól, József Attilától, Mécs Lászlótól, Győry Dezsőtől, Sík Sándortól, Wass Alberttől, Jékely Zoltántól, Illyés Gyulától, Csoóri Sándortól, Kányádi Sándortól, Székely Jánostól, Hervay Gizellától, Lászlóffy Aladártól, Bartis Ferenctől, Zs. Nagy Lajostól, Tollas Tibortól, Kannás Alajostól, Makkai Ádámtól, Kiss Dénestől, Szentmihályi Szabó Pétertől ma is élőkig, Gál Sándorig, Jung Károlyig, Mezey Katalinig, Domonkos Istvánig, Kovács Istvánig, Farkas Árpádig, Ferenczes Istvánig, Vári Fábián Lászlóig, Szőcs Gézáig, Lezsák Sándorig, Döbrentei Kornélig, Kovács András Ferencig, Egyed Emeséig. Az antológia számára újonnan fordított angol változatok olyan kiváló műfordítók munkájának köszönhetők, mint Czipott V. Péter, Thomas Cooper, Lengyel Balikó Péter, John M. Ridland, Sohár Pál – s ilyen könyv idáig, száz év óta nem látott még napvilágot. Eddig idegen nyelven hozzá nem férhető versek sokasága került bele (nagy hiányokat pótolva Reményik Sándor költeményeitől Dsida Jenő Psalmus Hungaricusáig), autentikus tájékozódási lehetőséget nyújtva a Trianonról keveset tudó külföldiek számára is.
Annak reményében, hogy ha világnyelven olvashatók ezek a művek, akkor a fogékony közönség fogalmat nyerhet arról, hogy mit jelent az identitásvédő magyar kálvária, mi a modern „Querela Hungariae”, milyen színvonalú irodalmi művek közvetítik ezt, s milyenek a huszadik századi magyarság kataklizmatikus érzésviharzásai a kétségbeeséstől a reménykedésig és az igazságtevő megváltás és feltámadás transzcendentális váradalmáig. Megrázó sorsköltészeti tükreként annak, hogy a magyarság miként élte meg a nagy történelmi traumát, milyen körülmények között kellett azt elszenvednie és hogyan igyekezett hagyományos értékeit mégis átmenekíteni a következő nemzedékek számára. Amint Donald E. Morse fogalmazza erről a személyes és kollektív megmaradásvágyról: „How those Hungarians reacted, how they fought to survive under these new circumstances, how they suffered, how they kept their Hungarian identity and values, and how they envisioned a future for themselves and their children forms the core of A Nation Dismembered.”
