Más léptékben gondolkodók
Beszélgetés Péczely Dórával
Milyen szerinted egy jó gyerekkönyvkiadó? Milyen általad fontosnak tartott szabályoknak, kitűzött céloknak illik megfelelnie?
Ahány kiadó, annyi koncepció, szerintem az a fontos, hogy legyen „arculat”, hogy a kiadó nevéhez lehessen kötni egyfajta nézőpontot, stílust. A Tilos az Á Könyvek elsősorban magyar szerzőket szeretne kiadni, közülük is olyanokat, akik témájukkal, nyelvükkel, szemléletükkel érvényesen tudnak szólni a 12 éven felüliekhez. Komoly döntés volt, hogy a Pagony Kiadóból kivált az ifjúsági szekció, hiszen már a logót látva lehet tudni, milyen korosztálynak érdemes keresgélni a könyveink között. Hosszabb távon pedig azt szeretném, ha a kiadó olyan népszerű programokat tudna szervezni a könyvei köré, melyre csak azért eljönnének, mert mi szerveztük. A honlapunkon elindítottuk a Kamaszkritika-rovatot, ahová az általunk célzott korosztály képviselői írnak véleményt ifjúsági könyvekről, persze nem csak tilososokról. Ennek egyik célja maga a műfaj létrehozása volt, másrészt az, hogy kamaszokat gyűjtsünk a kiadó köré.
A ti kiadótok miben tér el a többi gyerekkönyvkiadótól? Miben próbáltok egyediek lenni?
A Tilos az Á Könyvek abban tér el más kiadóktól, hogy mi csak 12 éven felülieknek adunk ki könyveket, vagyis igazi ifjúsági kiadó vagyunk. Ez ugyan valójában három különböző korosztály, de nekem tényleg „csak” az ifjúsági könyvekre kell koncentrálnom. Arculatban igyekszünk a lehető legegyénibbek lenni, a borítóinkat szuper tehetséges grafikusok tervezik, és eddig nem vettünk át egyetlen külföldi borítót sem. Ez utóbbit nem elvből, hanem azért, mert úgy gondoltuk, tudunk mi ennél jobbat is, vagy úgy láttuk, itthon nem működne olyan jól az eredeti.
Korábban felnőttkönyveket szerkesztettél a Magvető, majd a Helikon Kiadónál, közben meg egy-egy gyerekkönyvet is. Most ez fordítva van? Szerkeszted a gyerekkönyveket, és közben néha akad egy-egy felnőtt könyv?
Igen, pontosan így van. Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal című regényfolyamának második kötetét, a Márk-változat-ot, és P. Horváth Tamás Tündérváros című regényét szerkesztettem a könyvhétre. Az utóbbi Pécs szecessziós regénye, és a Zsolnay Miklós titkos élete alcímet viseli. Örülök ezeknek a munkáknak, élő maradhat a kapcsolatom a kortárs irodalommal, sőt, most az is megadatott, hogy régi barátom, P. Horváth Tamás gyönyörű első regénye megszületésében aktívan közreműködhettem.
A mai gyerekirodalom az újjászületés korszakát éli. A gyerekkönyvek jól fogynak, de igaz ez a rosszabb minőségű, esetlen, bugyuta nyelven megírt gyerekkönyvekre is. Egy magára adó gyerekkönyvkiadó hogyan veheti fel a versenyt a bóvlival szemben? Hogyan mondhat nemet az ígéretes üzletnek a minőség védelmében?
Nem nagyon ismerem a piac csilivili szegmensét, és nem is tudom, hogyan kellene felépíteni egy ilyen könyveket megjelentető kiadót. Semmi értelme nem lenne ilyesmivel próbálkoznom sem nekem, sem a mögöttem álló pagonyosoknak. Amikor egy kézirat vagy egy külföldi könyv kiadásán gondolkodom, csak azok a gyerekek és szüleik járnak a fejemben, akiket „ismerek”: a jókönyv-olvasók. A Pozsonyi Pagony kereskedelmi és kiadói munkáját megalakulásuk óta figyelem, és már kívülről is úgy láttam, megéri azokra koncentrálni, akik hasonlóan látják a világot, mint mi. Lehet, hogy más léptékben gondolkodunk, mint azok, akiknek nem olyan erősek a minőségi szempontjai, de cserébe csodálatos és maradandó könyveket adhatunk ki.
A gyerekirodalomban járatlan szülőknek mit tanácsolsz, hogyan válasszanak könyvet a gyerekeiknek? Hol tájékozódhatnak?
Minden igényes könyvkiadónak van honlapja, sőt Facebook-oldala is. Ezeket érdemes folyamatosan böngészni, innen jönnek a legfrissebb információk.
Miért fontos szerinted, hogy mai meséket olvassanak a gyerekek? Nem elég Andersen, a Grimm testvérek vagy a magyar népmesék?
A saját gyerekeim – annak ellenére, hogy én rajongok a fenti szerzőkért és a népmesékért – egyáltalán nem kedvelték ezeket a típusú meséket. A kötelező olvasmányokat később jobban megszerették, mint gondoltam, de kisebb korukban mindig a kortárs történeteket olvastatták fel velem. Régi mániám, hogy az iskolai olvasmányokat is elsősorban a kortárs irodalomból kellene válogatni, és arra építeni a klasszikusokat. Egyszerűen azért, mert egyre nő a kettő közti távolság, és csak ebből az irányból lehet jól áthidalni. Úgy látom, erre egyre több kísérlet történik, és a magam eszközeivel igyekszem is segíteni ezt a folyamatot.
A magyar gyerekkönyvek külföldi fogadtatása milyen? A kiadók lobbiznak, hogy minél több külföldi kiadó felvállalja a magyar gyerekkönyveket? Beszélhetünk sikerekről?
Ezen a területen volna még tennivaló, de mivel ez egy külön szakterület, amivel én csak érintőlegesen foglalkoztam, kizárólag a vágyaimat fogalmazhatnám meg. Ki ne örülne, ha a Rumini vagy az Időfutár köteteit németre vagy angolra fordítanák, és hatalmas siker lenne belőlük a világ könyvpiacán? Ez nyilvánvalóan ugyanolyan jó lenne a többi gyerekkönyv-kiadónak is, hiszen onnantól jobban szem előtt lenne a kortárs magyar gyerek- és ifjúsági irodalom. De most gondoljuk el, ha nálunk ennyi regény születik a kamaszoknak, mint az elmúlt években, mi lehet a német piacon!
A Tilos az Á Könyvek adja ki Tasnádi István nagysikerű rádiójátékának, az Időfutárnak a könyvalakjait. Hány kötetet tervez a kiadó?
A rádiójáték három évad volt, mi a második két évadból két-két kötetet csinálunk, mert azok a rádióban is hosszabbak voltak. Szóval a rádiójáték alapján 5 kötet lesz, de ha a szerzők úgy gondolják, hogy folytatnák csak regényformában a történetet, akkor lesz több is…
Tartogattok meglepetéseket az idei évre? Készültök valamilyen különlegesség, ínyencség kiadásával?
Csak a napokban döbbentem rá, hogy mind a négy könyvheti könyvünknek fiú nemcsak a főszereplője, hanem egyben az elbeszélője is. Különböző korúak, különböző korokban is játszódnak a regények, de mind-mind fiú! Jön a második külföldi könyvünk, Trevor címmel, aki amerikai, példaképe Lady Gaga, és bár még maga sem tudja, az iskolában úgy döntenek, hogy ő meleg. Finy Petra nem írt még kamaszoknak, pláne nem disztópia-trilógiát. Az első kötet jelenik meg most, és a cí
me: Kettő. Nikk és családja Tisztavárosban él, egy steril és meglehetősen szabályozott világban. De egy napon Nikknek el kell menekülnie, és egy másik világban találja magát, a Kettők-földjén. Erdős István 12 éven felülieknek szóló regényében egy családot haramiák támadnak meg az erdei úton, és a megmenekült kisfiút egy zenész cigányokból álló karaván fogadja be. A megnémult fiú napról napra szereti meg új, kalandos életét, és hamarosan elkezd hegedülni tanulni. Tallér Edina Most akkor járunk? című könyvének főhőse a tizenhárom éves Beni, aki itt él közöttünk. Szereti az életét, a várost, ahol él, és az a terve, hogy barátjával, Eszterrel, végigutazzák Budapest összes villamosvonalát. A hétköznapjaiból és történeteiből kirajzolódik a mostani Magyarország képe egy kamasz szemével, és kiderül, hogy szerelem és a barátság bonyolult dolog…
Ayhan Gökhan
