Dr. Kerekes Attila
Gondolatok a békéscsabai
Szent István szoborról
Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes központját három egybefüggő tér, a Szent István tér, a Kossuth tér és a Szabadság tér alkotják. Itt helyezkednek el Békéscsaba legmonumentálisabb és meghatározó szakrális épületei, mint a katolikus és a két evangélikus templom, a városháza vagy a Fiume szálloda, valamint leghíresebb szobrunk, a Kossuth szobor.
A Szent István tér nevében is több változáson esett át. Közgyűlési elődeink 1910-ben hozták azt a döntést, hogy a „Főtér” ezentúl a Szent István nevet viselje. Mint történelmi érdekességet említem meg, hogy a második világháború után, amikor Békéscsaba közterülete nagy részének megváltoztatták a nevét, a főtér maradt Szent István tér. Vélhetően annak is köszönhető ez, hogy a magyar történelemben talán Szent István a legelfogadottabb személyiség. Érdekesség hogy 1970-ben a szocializmus alapjainak lerakásakor a városvezetők a főteret István király térnek nevezték el. 1990-ben, a rendszer átalakításakor kapta vissza a Szent István nevet.
A rendszerváltás előtti években a főteret lepusztult épületek és nagy átmenő forgalom jellemezte. A ’90-es évek elejétől elkezdődött a városközpont felújítása. Az igazi nagy áttörést a Szent István tér néhány évvel ezelőtti rehabilitációja hozta. Megszűnt a nagy gépjárműforgalom, a szépen felújított épületek láthatóvá váltak, a forgalmas út közösségi térré alakult.
Amikor a beruházás befejeződött, a békéscsabai polgárok élettel töltötték meg a város központját, számos rendezvény, programsorozat lelt otthonra. Ekkor vetődött fel bennem lokálpatrióta polgárként és önkormányzati képviselőként a gondolat, hogy valami mégis hiányzik a térről, ami azt igazán széppé és spirituálissá tenné a békéscsabaiak és az idelátogatók számára. Ez pedig nem lehet más, mint Szent Istvánnak, a tér névadójának, Magyarország alapítójának a szobra. Ezt elmondtam Dr. Ferenczi Attila frakcióvezetőnek és Hanó Miklós alpolgármesternek, akik felkarolták a kezdeményezést. A hivatali utakat végigjárva a közgyűlés 2015 októberében végül kiírta a szoborpályázatot. Meg kell említenem, hogy a Szent István szobor felállítását nemcsak a FIDESZ frakció, hanem az egész közgyűlés támogatta.
A Szent István szoborpályázatra hatalmas volt az érdeklődés. Huszonhárom művész huszonhét pályaművel jelentkezett. A közgyűlési döntés előtt a szobrokat szakmai zsűri véleményezte. A zsűri is megállapította, hogy nemcsak az érdeklődés volt sokkal nagyobb a szokottnál, hanem az alkotások legtöbbje is magas szakmai színvonalat képviselt. Nekem első ránézésre az a szoborkompozíció tetszett a legjobban, amelyen Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlja az országot. Erre a pályaműre a zsűri is csak azt a kritikát tudta megfogalmazni, hogy „túlságosan szép és tökéletes.” A közgyűlés nagy többséggel, három tartózkodás mellett erre a szoborkompozícióra szavazott. A nyertes műalkotás Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. Az alkotó több magas állami és nemzetközi elismerésben is részesült már. Található Szent Istvánt ábrázoló szobra Hódmezővásárhelyen, Tiszakécskén, Petőfi szobra az erdélyi Fehéregyházán.
Utánanéztem a magyarországi Szent István szobroknak és tereknek. Aránylag kevés főtér viseli az államalapító nevét, és még kevesebb azon városok száma, ahol a róla elnevezett téren Szent István szobor is van. Az pedig egyedülálló lesz Magyarországon, hogy Szent Istvánt az ország felajánlásakor ábrázoljuk köztéren.
Eddig is büszkék voltunk Békéscsaba megújult főterére, a településünk „lelkére”, de úgy gondolom, hogy ezzel a szobrászi erények sorát felvonultató és spirituális tartalommal is rendelkező kompozícióval válik a Szent István tér teljessé. Az avatás időpontját – dr. Ferenczi Attila javaslata nyomán – Békéscsaba újjáépítésének háromszázadik évfordulója alkalmából, 2018. augusztus 20-ra határozta meg a Közgyűlés.
