Ünnepi Bárka-est - Bárkaonline

Helyszíni tudósítások

Elek Tibor gratulál Becsy András költőnek a Bárka-díjhoz; balra a díjat

átadó Kónya István, Békés Megyei Képviselő-testület alelnöke

Szabó Tibor Benjámin

Ünnepi Bárka-est díjátadással

Évtizedes hagyomány, minden Bárka-estre jellemző, hogy pogácsában világbajnok. Az a süti (egyszerre ropogós és omlós, a tetején megpirult szezámmag), amit Békéscsabán szolgálnak fel az irodalomhoz - utolérhetetlen (mint megtudtam, a főszerkesztő maga szerezte be idén is). A pódiumon pedig tűzijáték, a Békés megyei irodalmi élet szinte minden fontosabb szereplője részt vállalt a produkcióban, tíznél több fellépő, versek, prózák, kritikák, az est programját Antovszki Tamás pazar gitárjátéka színesítette. Ünnepi Bárka-est az idei Bárka-díjasok tiszteletére, advent/karácsony alkalmából, a friss lapszám bemutatójával.

Nyitásként Elek Tibor értékelte a lap idei évét, számait, a Bárka körével végzett irodalmi és irodalomszervezői tevékenységet, ismertette a folyóirat törekvéseit. A főszerkesztő kiemelte, hogy a Bárka az elképzelhető legjobb házasságot kötötte a Békés Megyei Jókai Színházzal, a közösen végzett munka évről évre egyre gyümölcsözőbb. Ezt követően Darvasi Ferenc szerkesztő a BárkaOnline.hu rovataiból ajánlott friss, érdekes anyagokat.

Kónya István, Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke barátságos, személyes hangvételű köszöntőjében méltatta a Bárka (mint folyóirat, és mint alkotói műhely) sikereit, hangsúlyozta a sok éves, eredményes együttműködést a lap és a közgyűlés között, valamint a testület további támogatásáról is biztosította a Bárkát. Az alelnök úr végül felidézte, hogy idén tavasszal, még magyartanári minőségében éppen Kiss Ottó munkásságából érettségiztetett az egyik gyulai gimnáziumban, és hogy a diák (aki a Kiss-tételt húzta) jelesre felelt (a lap több szerzője, és maga a Bárka is a megyében sok helyen érettségi tétel).

Elek Tibor ezután röviden ismertette a Bárka-díj történetét, megnevezte az idei kitüntetetteket, majd Tóth Krisztina költő, író, műfordító és Becsy András költő munkásságának laudálásával előkészítette a díjátadó ceremóniát. Mindkét alkotót évtizedes kapcsolat fűzi a Bárkához, és mindketten jelentős publikációkkal járultak hozzá a folyóirat színvonalas működéséhez 2010-ben is. A(z érmetervezőként) világhírű Kiss György bronz kisplasztikáját az ünnepi est keretében Kónya István nyújtotta át Becsy Andrásnak. (Tóth Krisztina személyes okok miatt nem tudott részt venni a rendezvényen, őt Elek Tibor élő videotelefonos kapcsolat segítségével köszöntötte. A költőnőt láttuk ugyan kivetítve mosolyogni, ám egy hangtechnikai probléma azt megakadályozta, hogy hallhassuk is - kár.) A frissen díjazott Becsy András három versét olvasta föl a legújabb Bárkából, talán a Hagyjuk című volt közülük a legizmosabb.

Mielőtt sor került volna az új Bárka-szám bemutatójára a főszerkesztő Zalán Tibort és Farkas Wellmann Évát hívta a mikrofonhoz. Az előző lapszámban megjelent Zalán-verset (Kilobbant nap), a mester rövid, önértelmező beszédét követően Bartus Gyula színművész előadásában hallgathattuk meg. Farkas Wellmann Éva Békéscsaba testvérvárosában, Székelyudvarhelyen rendezett irodalmi eseményekről írt tudósításokat a Bárkaonline-ra, és a békéscsabai nyári alkotótábor egyik vezetőjeként is segítette a Bárka-műhely idei tevékenységét, felolvasása pedig már 2011 felé nyitotta az utat, a most bemutatott versei közül a következő Bárka-szám is hoz majd néhányat.

Antovszki Tomi pengetett és énekelt egy erős Stinget, aztán újra szöveg, szövegek, az idei utolsó lapszám bemutatója. A főszerkesztő rövid ajánlója után a szám szerzői közül szólaltak meg igen sokan (az idei 6. Bárka fókuszában a Békés megyei irodalom áll). Baji Miklós Zoltán a legújabb számot illusztráló, webdesignerként dolgozó, békéscsabai származású Kazár Fatimáról beszélt színesen, élvezetesen. Banner Zoli bácsi jó szokása szerint a nemzeti sorsközösséget tematizáló költeményt olvasott fel (Hátra ne nézz!), Magyari Barna újabb szerelmes verseiből adott ízelítőt, Kiss Ottó a közelmúltban elkészült (a tavaszi könyvfesztivál alkalmából megjelenő) A másik ország című regényéből mutatott egy rövid jelenetet, Csillag Tamás pedig, a Bárka új felfedezettje egy egész csokrot nyújtott át a mostani Bárkában közölt verseiből. Fodor György barátságosan méltatta Becsy Andris (nyár elején megjelent) kötetét, Darvasi Ferenc és Kiss László a 2010-es Békés megyei könyvtermést értékelte. Az est (számomra) legélvezetesebb produkciója Erdész Ádám hangulatos, érdekes referátuma volt. Erdész a lapszámban megjelent kultúrtörténeti, utazástörténeti dolgozatokat mutatta be és ajánlotta. Szögi László munkájában az 1918 előtti (megyénkből induló) peregrinációt vizsgálja, hová, mely európai egyetemekre jártak földijeink 1415-től, hányan próbálkoztak, kik finanszírozták a tanulmányutakat. Jó nagy időintervallum, az eredmények mégis összefoglalhatók egy néhány oldalas tanulmányban, a fél évezred alatt összesen 530 Békés megyei egyetemista tanult külföldön (főleg német egyetemeken). A másik dolgozatnak a szerzője is Erdész Ádám, témája pedig egy másfajta utazás. Az Írók és Művészek Társasága 1889-ben 850 fős társas utat szervezett a Párizsi Világkiállításra. A csoport nem a legrövidebb úton jutott a fény városába, némi kitérőt tettek, Torino felé. Meglátogatták Kossuthot. És innentől a vakációs program egyben politikai tett, állásfoglalás is (az utazók jelentős része ráadásul az államigazgatásban dolgozott). Erdész körültekintően dolgozza fel, élményszerűen konvertálja szöveggé, történetté a torinói-párizsi utazást - kötelező olvasmány.

A maratoni, több mint két és fél órás rendezvény zárásaként Antovszki Tamás a gitárra hangszerelt Stiele Nachtot játszotta, majd fellépők és vendégek együtt múlatták az időt, dicsérték a kiváló pogácsát és a jó borokat a vigadóbeli fogadáson.

Kiss László, Kónya István, Darvasi Ferenc, Elek Tibor, Becsy András és Antovszki Tamás