Tündérkert

 

Voros_meret_jo.jpg

 

Vörös István

 

Megmenekülni a fizikától

 

Miközben a magyar irodalmi közgondolkodásban elég gyakori az antiintellektuális szemlélet (kultúráról versben egy szót sem!), azt minden további nélkül megkérdezzük, megkérdezik, hogy milyen irodalmi hatások indítottak el valakit az irodalomban. Most akkor az élet vagy az irodalom inspirál? Véleményem szerint az irodalom, és a művészet általában, az élet a nyersanyagot adja és az indulatot, de az élmény majdnem soha nem oka közvetlenül egy mű létrejöttének. Legfeljebb a művészi élmény. Vagyis lényegében azt kérdezitek, hogyan telt a kamaszkorom. Köszönöm, jól, többek között azért, mert egész nyarakat töltöttem azzal, hogy levonultam nagymamámhoz, és reggeltől estig olvastam. Először keltett egy kis meglepetést, hogy az újonnan nyílt strandra se mentem el, de elfogadták. Beletörődtek. Akkoriban már és még nem számított bűnnek, ha valaki olvas, és nem megvetett dolog volt, hanem szinte elérhetetlen álom, ha valaki bölcsész akart lenni.

         Lássuk, mik voltak terítéken ezeken az egész napos olvasásokon. Az első költő, aki hatást gyakorolt rám, akinek a verseit kívülről tudtam, akinek a személyisége meggyőző volt: Pilinszky. Így aztán elfogadtam olvasási ajánlatát. Ő volt a lélekvezetőm, olvasási tanácsadóm, költő-példaképem. A kései versek felől közelítettem, a Végkifejlet kötet volt, ami először a kezembe került, és elementáris hatással volt rám. A hetvenes évek Pilinszkyje a magyar irodalom egyik legeredetibb és legmerészebb alkotója. Kiszakadt a tradícióból, melybe a Harmadnaponnal, ha nagyon magas fokon is, de beletartozott. Szinte előzmény nélküli hangot szólaltatott meg lírában és drámában is. Tanácstalan tiszteletet váltott ki nemzedéktársai közt, de nekem vitán felüli teljesítményt jelentett rövid, enigmatikus, szürreális, abszurd elemekből álló kései költészete.

         És adekvát volt életművével kedvenc szerzője, Dosztojevszkij, akinek faltam a könyveit. Az olvasás máig sem jelent mást számomra, mint a móri heverőn a Karamazov testvérekbe belehullani. Ugyanilyen felszabadító élmény volt A Mester és Margarita lázadó szabadsága. Szürrealizmusa megmutatta, hogy a fantázia és a művészi merészség élni segít. Életet ment. Így menekültem meg attól, hogy fizikus legyek.


 

Főoldal

2016. március 30.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Hamarosan nyílik a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi KönyvvásárFekete Vince könyvbemutatója BékéscsabánElhunyt Zudor JánosAz MMA ösztöndíjasainak találkozója a Pesti Vigadóban
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Grecsó Krisztián: VattacukorHalmai Tamás verseiCsillag Tamás verseiBertók László versei
Prózák
Tóth Krisztina: A csizma öltöztetSándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálvaRhédey Gábor novellái
Kritikák
Megtalált kötet - Csillag Tamás Megtalált országáról Az értelmezés füstcsíkjai - a Lözsurnál dö Lüniverről Századfordulós akcióregényTörténetek háború után - Horváth László Imre könyvéről
Esszék, tanulmányok
Kazinczy Ferenc Hamlet-fordításárólObjektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történet
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA