Kiss László
Háború és háború (és háború)
Jászberényi Sándor legújabb kötete, a Mindenki másképp gyászol alcíme szerint regény. Olyan regény, amelyben naplószerű feljegyzések, hosszabb elbeszélések és rövidebb prózák: markáns hangon megszólaló, motívumokkal körbeárkolt, nagy erejű csattanókra végződő novellák váltják egymást. Idejük a jelen és a közelmúlt, helyszínük a különösen hangsúlyosan szereplő orosz–ukrán háborús térségtől Magyarországon át Egyiptomig, és – ha jól értettem – az Amerikai Egyesült Államokig húzódik.
Mondhatnám, a szövegegyüttes főhőse a Jászberényi Sándor írásaiból már ismerős haditudósító, fotóriporter Maros Dániel. Ahogy egyes szám első személyben maga fogalmaz: „Én vagyok az a csávó, aki végigfotózza, ahogyan elvérzel előtte, és közben arra gondol, hogy ennie kellene valamit.” A kurziválás nem olvasónaplóírói önkény: a kötet keretét a dőlttel szedett szövegekben egyes szám első személyben mesélő Maros elmegyógyintézetbe kerülése, a bent töltött időszak ábrázolása, a betegtársak olykor egy-egy alakra összpontosító bemutatása adja. Ez a végtelenül szabad és öntörvényű szövegegyüttes azonban ezt a köteléket is leveti magáról, és szabadulása után Marost már az egyiptomi Vádi Garafban, oldalakkal később pedig egy csoportszex után látjuk (nincs kimondva, hogy az USA-ban, de gyanús, hogy ott; vagy bárhol), ahonnan a „gangbanget” szervező nővel a Don Quijotéról elkeresztelt bárba vezet az útja. A regény többi fejezete alapvetően ehhez a háttérhez igazodik, s ha úgy képzelem, hogy csakugyan a nyugtalan életű Maros a kerettörténetben megszólaló én, akkor a kötet betétszövegeinek kivétel nélkül egyes szám harmadik személyű elbeszéléseiben választ kapunk arra is, milyen harctéri sérüléseket cipel magával állomásról állomásra. Ez esetben a Konzultáció című novellából kiderül, hogy szanatóriumi kezelésének akut sokk az oka.
Csakhogy a Mindenki másképp gyászol igazi főszereplője nem a hajszolt életet élő Maros Dániel. Hanem a háború. A háború, amely a szó megszokott és általában használt értelmében leginkább az oroszok és az ukránok között zajló lassan évtizedes ütközetsorozat, amelynek világába a könyv részletgazdag betekintést enged. De a Mindenki másképp gyászol meggyőz arról, hogy a háborút megtestesítheti az a rossz szomszéd, aki gyűlöli és bántalmazza a kutyáját, hogy háború folyik férfi és nő között egy szétbombázott párkapcsolat romjain, és hogy az önmagával viaskodó bűnözői lélek is háborút vív.
A háború ugyanis mindenütt ott van. És nincsenek, csak vesztesei. „Nincs visszatérés. Ukrajnában éppen egy egész nemzedék nyomorodik meg.” Értsük jól: oroszok is. Majdnem egy időben azzal, hogy Jászberényi Sándor könyve az olvasók kezébe került, ugyanez elmondható lett palesztinokról és zsidókról is.
A Mindenki másképp gyászol egyik fejezete így indul: „A baj visszajött a kávézóba, és leült az asztalhoz.”
Fölkavaró könyv.
És közben megengedi magának, hogy humora is legyen.
Jászberényi Sándor: Mindenki másképp gyászol. Kalligram, Budapest, 2023, 256 oldal, 3990 Ft.
