Szabados Attila
„és a több egyre kevesebb”
Kíváncsisággal és némi gyanúval fogok hozzá az olyan kötetek olvasásához, melyek címe egymástól idegennek tűnő szavakat helyez egymás mellé. Halmosi Sándor Tantra és hőszivattyú című verseskötetének olvasását is szócikkek böngészése előzte meg; az „és” kapcsolatos kötőszó erős összefüggést feltételez a cím két szava között, s ezt olyan egyértelműen teszi, hogy az olvasó előzetes kontextusok nélkül hiába rúgkapál a szöveganyagban.
A négy ciklusból, valamint ötvenhét versből álló kötet számos referenciával él, jelentős filozófiai és irodalmi hagyományokhoz kapcsolódik – az utóbbiak közül a legerősebben Pilinszky Jánoshoz. Már az első ciklus után nyilvánvaló Pilinszky életművének hatása Halmosi lírájára – csak néhány példa: kavics, lovasok, Pilátus, apokalipszis, harmadnap, stigma stb. Ezek olyan szavak, amelyek az olvasóban rögtön előhívják Pilinszky verseit, s ez egy központi kérdéshez vezet: hogyan újítja meg ezeket Halmosi Sándor? Mert nemcsak szavak szintjén, de a hangvétel-beszédmód tekintetében is számos vers párhuzamba állítható Pilinszkyéivel: „…a legszebb folyami kavics. Nem a sok / könnytelen sírás, nem a véget nem érő / őrlődések.” (Rejtelmek) Vagy ahogy eltávolítja magát a témától: „Elhordhatják, felmenthetik. De ki, ha nem te, / áll meg a napi őrületben (…)”. (A hegylakónak II) A versek beszélője mintha örökösen igyekezne kívül maradni még a legintimebb helyzetekből is, s ez a kötet anyagának előrehaladtával egyre nehezebb.
Az első ciklus (Jelentések könyve) címe csupán egy betűvel több, mint a bibliai Jelenéseké. Az apokaliptikus szövegek köré szerveződő egység verseiben a rögzítés, a kívül maradás és a jelentések felfejtése magától értetődően egyszerűbb feladat(nak tűnik), s a kötet általam legerősebbnek gondolt versei is a könyv e ciklusába (és első felére) koncentrálódnak. Az első ciklus előtti, egész könyvre vonatkozó mottó a szerző 2009-ben megjelent Gileád című kötetéből származik: „mert nem ér véget a beszéd / és a bolondság / az öröm is megtapad a gézen (…)”. (A csodát kimerítettük hát) A mottóból a legmegkapóbb, ahogy a géz konkrétsága ellensúlyozza az egyébként általános érvényűnek tekintett (és kevésbé plasztikus, aprólékos módon megfogalmazott) tételeket. Épp ezért gondolom, hogy a kötet legerősebb versei azok, melyek ezt képesek megvalósítani, úgy tudnak kapcsolódni nagy hagyományokhoz, és egyben kiforgatni is azokat, hogy közben plasztikus képekkel is dolgoznak.
A Jelentések könyve ciklus első verse, a Kezdetben épphogy nem ilyen, mégis erősnek tartom – jó irányokkal és arányokkal. Ezt a verset egészében idézem: „Kezdetben nagy zűrzavar lett úrrá / az embereken. És a zűrzavar egyetlen / szempillantás alatt tisztánlátóvá tette / az ingadozókat is. A történelemnek / akkor, ott, ténylegesen vége lett. / Aminek nem lett vége, rezeg. / Azóta is.” Kisebb igényűnek tűnik, de nem az – mennyi asszociációs lehetőség, mennyi tágas referencia! De mivel ezek a kötet sajátjai, érdemesebb a nyelvi-poétikai megvalósításra koncentrálni: egyszerű és pontos, annak ellenére, hogy milyen „nagy” állításokat tesz. Hasonlóan erős szövegnek gondolom e ciklusból még a Vajon mire gondolhatott, valamint az És végül című verset.
Figyelemre méltónak tartom a beszédmód és a forma összhangját, mely különösen akkor tűnik fel, ha a legtöbb verstől formailag eltérő Venni a bátorságot vagy a Behúzom a függönyt című szöveget olvassuk. E két utóbbi vers ritmusa, megszólalásmódja a sorok hosszúságával játszó formát igényel. Vagy a Razglednicák című, több rövid panelszövegből álló verset, melyet persze a Radnóti-utóhang szempontjából is érdemes végiggondolni. Egyrészt nyelvi megoldásai miatt, másrészt – és ez inkább személyes – a következő sorokért: „Ha megnyitod, gennyes lesz. / Ha nem nyitod meg, elgennyesedik. / A versnél csak a költő veszélyesebb.” Nem épp fordítva: a költőnél csak a vers veszélyesebb? Legalábbis eddig ez élt bennem megingathatatlanul, s továbbra is, de elgondolkodtató Halmosi sora. A költő bármikor belenyúl, húzza-ráncigálja a szöveget – pedig lehet, hogy az már épp kész van?
Halmosi kötete sűrít, s még annál is jobban sűrít – ez a jellegzetesség a legerősebb versek esetében termékeny, sokszor azonban kifejtetlenséget érzek, különösen ha ennyi kontextus felől megközelíthetőek a versek. Azt gondolom, ez is a kötet előrehaladtával van összefüggésben. A Tantra II-X címek alatt megjelenő rövid, két-háromsoros versek aforizmaszerű bölcseletei hol élesek és tartalmasak („Annyi szervkereskedő között beszélni / hogy lehet még, és megcselekedni / a napi szépet, s hallgatni róla, ha minden / érzékünk, minden szervünk ítéletedért kiált?” – Tantra V), hol annyira fogódzó nélkül hagyják az olvasót, hogy nem többek jól csengő, súlytalan shortcutoknál („A komfortzónán kívül élni. / Belülre kerülni.” – Tantra X). Persze a tantra lényege a titok, a legfőbb tudás átadása, melybe csak kevesek kaphatnak betekintést, olvasóként mégis az az érzésem, kellene még valami, hozzátoldott versszövet, konkrétum.
Épp ezért nem értem, hogy a versek legnagyobb részének miért azok kezdő sora, első szava a címe. Olyan, mintha mindig oda kerülne a hangsúly, mintha innen kellene kezdeni a „megértést”, s a vers tétje is az első sorban, szóban lenne. Ez persze ízlés dolga is, de ha továbbra is az olvasói-esztétikai szempontokat tartom előtérben, akkor mindenképp problematizálható.
Összességében mégis izgalmas kötetformáló dinamika, hogy az anyag előrehaladtával megsokasodnak a rövid versek, amelyek ugyanakkor kitágítják az értelmezést. (Mint arra korábban utaltam, egyes szövegek esetében a súlytalanságig.) Ráadásul nagyon fontos a könyvben a csönd szerepe, s mintha ezzel a gesztussal Halmosi erre is ráerősítene: a rövidebb és rövidebb, elfogyó versekkel mondani el, amit csak lehet. A kötet utolsó versének (Aztán mégiscsak) zárósorai is ezt támasztják alá: „Ami felszakad, némán szakad. / Ami csend, tovább csendül.” Véleményem szerint mindez jó szerkezetet alkot, de a verseket önmagukban tekintve (vagy a Tantrát egyben, ciklusként), van, ahol meg-megbillen.
Halmosi Sándor: Tantra és hőszivattyú. Gondolat Kiadói Kör Kft., 2023., 86 oldal, 3500 Ft
