Limpár Ildikó
Világszép könyv a világ kópéiról
Zalka Csenge Virág hatodik magyar nyelvű mesegyűjteménye, ahogy könyvének alcíme is utal rá, a furfangos kópékról és rendfelforgatókról szól – idegen szóval a tricksterekről. A szerző mesekönyvei megbízhatóan szórakoztatják és tanítják a kicsiket és nagyokat egyaránt, a trickster-fókusz pedig ezúttal különösképp garancia arra, hogy nemcsak a gyerekek fogják szeretni ezeket a meséket, hanem az azokat felolvasó – vagy önmaguk szórakozására magukban olvasó – felnőttek is.
Nem véletlen, hogy én magam kifejezetten rajongok a trickster-történetekért: fantasykutatóként elsősorban a szörnyes narratívákat vizsgálom, és persze nagy átfedés van a szörnyek és a tricksterek közt. Az egyik nagy közös pont épp a már emlegetett rendfelforgató szerep, amely együtt jár magának a rendnek, a normának elfogadott rendszernek a felülvizsgálatával. A tricksterek, csakúgy, mint a szörnyek, megkérdőjelezik a fennálló rend igazságosságát, ráadásul különleges, rájuk jellemző furfangjukkal meg tudják fordítani az erőviszonyokat. Így lehetséges, hogy úgymond a természet rendjének ellentmondva egy remegő lábú törpeszarvas győzedelmeskedni tud egy tigris felett, vagy hogy Ananszi, a leleményességéről híres pók meg tudja szerezni a munkájáért járó jussát attól a gazdag embertől, aki kizsákmányolja az egész környéket.
Számos trickster alak maga is szörnynek számít elméleti szemszögből, amennyiben a szörnyek egyik leginkább szembetűnő tulajdonsága a hibriditás. Ez a jellemvonás egyértelműen megmutatkozik például az alakváltó tricksterekben, de nagyon sok kópé ennél finomabban keresztezi az állati és emberi vonásokat, hiszen sokan közülük emberszerű tulajdonságokkal rendelkező állatokként szerepelnek a történetekben. A trickster azonban nem feltétlenül monstruózus, és a szörnyek egy jelentős részétől messze áll az a fajta kópéság, amely ezeknek az összegyűjtött történeteknek a sajátja. Ezek a mesék a furfangosságról szólnak, elsősorban a többet ésszel, mint erővel elvet hirdetve. A találékonyságot rendszerint a kényszer szüli: a gyengébb, a hátrányos helyzetű pozíciójába került szereplő az, aki kivágja magát egy veszélyes vagy számára valami miatt kellemetlen szituációból. Ezen az alapfelálláson azonban jó pár trickster-történet képes csavarni: a kópék ugyanis nem mindig az igazságosság nagy elvét tartják szem előtt, és bizony időnként mások rovására próbálnak nyerészkedni, vagyis a rend felforgatása nem feltétlenül pozitív elemként jelenik meg e mesék kiindulópontjában. Ezekben az esetekben épp egy rendfelforgató miatt áll be az igazságtalanság állapota, amit – ennek megfelelően – egy másik trickster hivatott orvosolni. Ebben a kötetben is találunk ilyen dupla csavarú meséket, amelyekben az a kópé, aki eredetileg túl akart járni egy másik trickster eszén, bizony pórul jár. (Extra humorforrás Anansi ilyen típusú történetében, hogy az, akit be akart csapni, és aki végül megleckézteti, nem más, mint az ő becses felesége.)
Számomra szintén meglepően atipikus trickster-karakter a hazai olvasóközönség számára ismerős és kedvelt népmesei figura, Mátyás király. Soha nem gondoltam rá korábban tricksterként, pedig a történetei szinte egytől egyig alátámasztják azt a fajta játékosságot és kreativitást, amellyel megtréfálja és adott esetben megbünteti az embereket. Mátyás azért is nagyon különleges szereplő ebben a gyűjteményben, mert ő hatalmi pozícióból cselekszik, nem úgy, mint a tricksterek nagy része, ám jellemzően a kis ember vagy a hátrányos helyzetbe került, kiszolgáltatott ember pártját fogva. Nagyon sok olyan történetet ismerünk Mátyás királyról, amelyben álruhában járja a világot – és ez a gyűjtemény gondolkodtatott el azon, hogy az álruha-viselés ebben az esetben párhuzamba állítható a tricksterek egy részére jellemző alakváltással, és tulajdonképpen ez a motívum tolja őt a hibrid szörnyek lakta határmezsgye felé.
De van ám rajta kívül még meglepetés-figura a magyar mesék fejezetben – aki nem hiszi (de az is, aki hisz nekem), járjon utána! Megéri – ez a kötet fantasztikus gyűjtés, gazdag anyaggal, rövid, de informatív kulisszatitkokkal, magyarázatokkal és a végén izgalmas irodalomjegyzékkel, és nem utolsósorban igényes kivitelben, nagyon kedves illusztrációkkal. Öröm olvasni, forgatni – és ha saját példányt (vagy ajándékként) veszünk belőle, akkor megadatik az adakozás öröme is, hiszen a bevétel a gyermekvédelemben élő gyerekek javát szolgálja a Világszép Alapítvány munkáján keresztül.
Zalka Csenge Virág: Törpeszarvas és a déli álom: Mesék kópékról, lázadókról, furfangosokról. Illusztráció: Bertóthy Ágnes. Budapest, Világszép Alapítvány Gyermekvédelmi Gondoskodásban Élő Gyerekekért, 2021., 156 oldal, 7998 Ft
