Olvasónapló

2517060.jpg

 

Farkas Gábor

Immanens egyszerűség

 

Mesterházi Mónika ötödik vers-kötetének tárgya a halál-tudat, ha úgy tetszik, az emberbe oltott ontológiai eredetű végesség-tudat, és az abból fakadó mentális félelem-folyamatok tükröztetése. A költő szűkszavúsága, személyessége mellett is nagyfokú tárgyiassága ebben a könyvben is meghatározó. Ha Mesterházi Mónika közöl, súllyal teszi, mutatja ezt az is, hogy verset utoljára 2007-ben publikált kötetben, és akkor is az újabb darabok mellett válogatott gyűjtemény alkotta könyve nagy részét (Sors bona. Új és válogatott versek. Osiris, Bp., 2007.). Azóta 2019-ben esszéit fűzte kötetbe a miskolci Műút Kiadó (Evidenciák. Esszék versekről és költőkről. Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2019.), most pedig a Magvető Időmérték című sorozatának harmincharmadik darabjaként jelent meg a Nem félek című kötet. A kiadó mottója szerint a sorozatot „időtálló, mértékadó verseskötetek” alkotják mind a magyar, mind a világirodalomból.

A szerző a kötetet a 2018-ban 91 évesen elhunyt költőnőnek és szerkesztőnek, Márványi Juditnak dedikálta, egyben rá emlékezik könyvének címadó versében is. A megrendítő, de egyben nagyon személyes hangvételű költeményben a beteg költőtárs a vers lírai énjének (beszélőjének) pszichés tükre, vagyis a mű elképzelt dialógusa a beteggel önmegszólítássá avanzsálódik, megragadva mindazt a félelmet és gyászt, amely az egyén végesség-tudatában realizálható.

Mesterházi Mónika a kötet verseiben Márványi Judit mellett megszólít más kortársakat is – élőket és holtakat egyaránt (Lázár Júlia, Lator László, Szabó T. Anna, Tandori Dezső) –, mindvégig fókuszban tartva tárgyát: viszonyulását az elmúláshoz. Ezekkel a versekkel témájában összefüggő, mégis némiképp tőlük eltérő alkotás az Elmozdított tanúm, amelyet a szerző édesanyja emlékére írt. A versben a gyászt a személyesség és pátosz, a megrendültség és prózai egyszerűség nyelvi megformáltságának keveredése teszi hitelessé.

           

A könyv egy másik pólusát jelentik az aktuális társadalmi problémákra reflektáló költemények, mint az ERROR, amelyet a Vörösmarty Előszó című művét megidéző intertextualitás tesz izgalmassá a befogadó számára, vagy a tatárszentgyörgyi roma-gyilkosságokat középpontba állító, szociálpszichológiai problémákat megfogalmazó Magyarország 2008-ban című vers.

Mesterházi Mónika legújabb könyve valóban mértékadó abban a tekintetben is, hogy a halált úgy „fogalmazza” az ember mindennapjainak részévé, hogy egyszerűsége mégis felemelő és kellően személyes, ezáltal átélhető, feldolgozható tárggyá emeli a gyászt.

 

Mesterházi Mónika: Nem félek. Magvető Kiadó, 2021., 126 oldal, 1999 Ft


 

Főoldal

2021. október 05.
Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcái Barnás Ferenc tárcáiSzakács István Péter tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Petres Kincső: Égetett szienaGulyás Gábor: Kereszteződések
Kiss Judit Ágnes verseiGyőrei Zsolt: Ballada hajdanvolt mestereimrőlEgressy Zoltán: A remeteVasas Tamás: fotók erdőjárásról
Banner Zoltán: JutalomjátékZalán Tibor: Papírváros 5 – betegen-szilánkBalássy Fanni: Tebenned hittemKiss Ottó: Fekete kapu, rozsdás szög
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg