Olvasónapló

Zalka_sz__ltestv__r.jpg

 

Limpár Ildikó

Világszép szeretet

 

 

Zalka Csenge Virág neve garancia arra, hogy minőségi könyvet vehet az olvasó a kezébe: mesél kicsiknek és nagyoknak, és minden kötetéből sugárzik nemcsak a mesék iránti szeretete, hanem a szakmai tudás, a kutatói háttér és a gondos válogatás, fogalmazás – és a hit abban, hogy a pozitív példákat mutató mesék jobbá, szebbé teszik a világot. Tudtam, hogy a szerző legújabb mesegyűjteménye sem fog csalódást okozni – de azt igazából nem sejthettem, hogy még jobban el fog varázsolni ez a mesekönyv, mint az eddigiek. Ennek pedig igen egyszerű oka van: míg az előző kötetek tematikai sokszínűségre is törekedtek, itt a hagyományostól eltérő, de pozitív, működő, szeretetteljes családmodell szolgáltatta az elsődleges fókuszt – vagyis elmondható, hogy bár a mesék nagyon különbözőfélék ebben a kötetben is, minden egyes történet a szeretetre, elfogadásra épülő családi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, és ennek megfelelően olyan hatalmas érzelmi töltettel bír, hogy az sokszor hatalmas mosolyt, időnként pedig könnyeket csal az ember szemébe.

A szorosabb fókusz természetesen nem véletlen: a könyv a Világszép Alapítvány által támogatott, nem hagyományos családokban nevelkedő, vagyis gyermekotthonokban és nevelőszülőknél élő gyermekeket kívánja támogatni – érzelmileg és anyagilag egyaránt. Az a sok pozitív példa, amely azt hangsúlyozza, hogy nemcsak a vérségi köteléken alapuló család lehet támogató és boldog, hogy annak is van esélye, akit esetleg eltaszít a családja, vagy akit egy olyan család nevel, amelyre mások fura szemmel néznek, egyértelmű érzelmi támogatást, egy falat biztonságot nyújt azoknak, akiknek sokkal nehezebb boldogulni ebben az életben, mert nem adatott meg számukra első pillanattól kezdve a család védelmező, szerető közege. Az érzelmi támogatáson túl viszont azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a könyv bevételéből származó nyereség száz százaléka – példaértékűen – a Világszép Alapítvány munkáját segíti, hogy még több törődést kapjanak a jótékonysági szervezet által támogatott gyermekek.

A könyvben helyet kapott meséket a szerző számos kultúra hagyományából válogatta, így az átlag magyar olvasó számára egészen elképesztő újdonságokkal szolgál. Mi, európaiak, például ismerjük Babszem Jankót / Hüvelyk Matyit, és így nem ismeretlen az a mesemotívum, hogy valaki annyira vágyjon egy gyermekre, hogy bármilyen gyermeket magáénak fogadna szívesen, de míg ezt a motívumot mi egy hősnarratívával párosítva meséljük gyermekeinknek, ebből a könyvből egy olyan perzsa mesét ismerhetünk meg, ahol egy sütőtököt fogad örökbe egy idős asszony, és a mese lényege nem az, hogy hős lesz e gyermekből, hanem az, hogy igazi gyermek válik belőle. Nagy öröm felismerni pár fejezetben olyan mesét, amelynek egy-egy motívuma vagy meghatározó történetíve ismerős valahonnan – erre nagyon jó példa „A lány, akinek három férje volt” mese, amely szerintem sok gyermek kedvence lett Zalka Csenge Virág előző mesekönyveiből, mivel a szerző két másik kötetben is elmeséli ezt a „slágermesét” – három különböző lezárással. De vannak itt fantasztikus örökbefogadásokról szóló mesék – ebből talán európai szemmel az egyik legmeghökkentőbb variáció, amikor egy leányt egy kobracsalád fogad örökbe --, valamint szerepelnek benne szerető, kedves mostohaszülők és mostohatestvérek, gyermekeiket egyedül nevelő anyák és apák, és akad unokáját nevelő, segítő nagyszülő.

Nagyon egyszerű, de metodikai szempontból rendkívül fontos az a pár soros, lényegre törő „Kulisszák mögött” bejegyzés, amely minden egyes mese után olvasható, és segít kontextusba helyezni a szöveget. Mivel a világ sokféle tájáról összegyűjtött mesékről van szó, ezek a rövid megjegyzések bepillantást engednek a kötet kutatói háttérmunkájába és a mesemondás etikájába (például tudatosítják az engedéllyel tovább mesélés fontosságát); ezenfelül ráadásul megmagyarázzák azokat a jelenségeket, amelyek első olvasásra talán meghökkentőek lehetnek egy magyar kisgyermek számára, és arra is rámutatnak, hogy a mesék mennyire kultúrafüggőek – például, hogy az örökbefogadó kígyócsalád a kötetben szereplő indiai mesében egy ősi indiai kígyókultuszra vezethető vissza. Ezek az érdekes háttéranyagok azonban tényleg csak „extrák” – nélkülük is tökéletesen érthető, átélhető minden egyes mese, sőt, a szerző arra is nagy gondot fordított, hogy ha valami furcsa kulturális jelenség szerepelne a mesében, akkor a történetbe természetesen beleszőve egy nagyon egyszerű magyarázatot is kapjon az ifjú olvasó- vagy hallgatóközönség.

Végezetül annyit mondanék, hogy ez egy olyan könyv, amelynek tényleg minden sorát érdemes elolvasni – az Előszótól kezdve az Utószóig. Mi leszünk gazdagabbak azáltal is, ha felismerjük, mennyire sorsfordító jelentőséggel bírhatnak az ilyen kezdeményezések, és hogy mi is szebbé tehetjük mások karácsonyát, életét, ha a jövő nemzedékének a szeretet hagyományos himnuszait olvassuk napról napra – és ha megvesszük a kötetet, mert azzal azt is támogatjuk, hogy minél több ilyen mesét hallhassanak azok, akiknek a legnagyobb szükségük van erre.

 

Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte: Hagyományos mesék rendhagyó családokról. Móra Könyvkiadó, 2020., 160 oldal, 3999 Ft


 

Főoldal

2020. december 04.
Éltető József tárcái Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Múltbéli járványokrólErdész Ádám: Oly távol vagy, hazám…
Húsvét utáni tormaság A múzeumok új barátja (III.)
Nádasdy Ádám verseiDrávucz Zsolt: Képeslapok Győri László verseiSimon Adri–Zsille Gábor: Rollertime
Molnár Lajos: Jó KaresznekKötter Tamás: Fair játék Légrádi Gergely novelláiDöme Barbara: Angyal a pincéből
Zalán Tibor: El kell mondanomMárton László: Nibelungok, I. felvonásMaruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA