Olvasónapló

 Lehetn__k_b__rki.jpg

 

Horváth Florencia

 

A pont, ahol összeér

 

 

Napjainkban az irodalom népszerűsítésére számos módszer létezik, hiszen az erre szakosodott médiának és a közösségi oldalaknak köszönhetően nap mint nap találkozhatunk ilyen jellegű bejegyzésekkel, cikkekkel. Ezen belül kiemelt figyelmet érdemelnek a kortárs szövegek, az olvasónak ugyanis sokkal könnyebb ezeket megértenie, vagy azonosulnia velük. Jóval emészthetőbbek, befogadócentrikusabbak, mint a középiskolákban megismert évszázadokkal ezelőtti szövegek, melyek nyelve, stílusa gyakran elrettentheti az embert. Péczely Dóra szerkesztő remek módszert talált ki arra, hogyan vihető közelebb a fiatalokhoz a poétika világa.

2017-ben jelent meg Szívlapát címmel az első antológia, melynek oldalain a kortárs líra ismert és elismert szerzői tűntek fel. A Tilos az Á Könyvek második válogatáskötete pedig az idei nyár elején került piacra, nyolcvankét ma élő és klasszikus költő írásait egyaránt tartalmazva. A Lehetnék bárki tehát a hiányzó láncszem, a kapocs, a pont, ahol régi és modern irodalom összeér.

Nem hétköznapi verseskötet ez, hiszen több válogatási és rendszerezési szempont figyelembevételével jött létre. A ciklusok nem egy kifejezett téma vagy hívószó szerint vannak szétválasztva, sokkal inkább a gondolatiság, a mögöttes tartalom, illetve a sorok által kiváltott hasonló érzelmek kötik össze őket. Nekem különösen tetszett, hogy a fejezetek egy-egy kiragadott részlettel indulnak – mindegyik más-más, a könyvben szereplő szerzőtől származik –, megteremtve azok alaphangulatát, felkészítik az olvasót a folytatás többféle lehetőségére. Az első ciklust például egy Juhász Tibor-idézet nyitja: „Nyúlj a pohárért, ahogy apád tette, / és öblítsd le, ahogy az ő apja is”, a további szövegek pedig a gyökerek, család, gyermekkor, szülő-gyerek viszony, serdülőkor, felnövés, otthon és hazatérés témakörben maradnak. De fontos kérdésekre keres választ a Grancsa Gergely két sorával induló verscsokor is, mely a szeretet, szerelem, testi vágy és a szenvedély gondolati húrját pendíti meg: „lennék a szem felszaladnék / a harisnyádon a csípőcsontodig”. Személyes kedvencem a Kali Ágnes-részlettel elválasztott fejezet: „Álmodban sokáig te magad is / éhes madár vagy, / dideregve és vakon repülsz / lángoló városok fölött”. Nagyon érdekes volt olvasni a Kiss Lóránt-sorokkal – egy tájba állva muszáj kapaszkodni, és minden táj / magához igazít” – és a Bocsik Balázzsal – „Szilánkos reggel-darabok hevernek előttem, / a járdára festett alakon, akin taposok” – kezdődő két témakört, mert míg az előbbi a vidéki tájat, az évszakokat, a természetet emeli ki, addig a másik a nagyváros, Budapest, a vidékről való felköltözés, a fővárosi légkör hangulatát tükrözi; ezzel párhuzamossá és egyben egymás ellentéteivé válnak.

A Lehetnék bárki minden korosztály számára érdekes olvasmány lehet, elsődleges célja azonban az, hogy megmutassa a fiataloknak, mennyire sokrétű az irodalom. Így hát kikkel lehetne legjobban példát statuálni, ha nem a velük egykorú tehetséges alkotókkal. Ugyanis a közel száz szerzőből még senki sem töltötte be harmincadik életévét, vagy az itt megjelent versét még azelőtt írta. Ennek apropóján tűnnek fel olyan híres költemények, mint: Petőfi Sándor – Egy estém otthon, Csokonai Vitéz Mihály – Fillishez, Pilinszky János – Magamhoz, Szabó Magda – Szilveszter, Juhász Gyula – Annára gondolok, vagy József Attilától a Téli éjszaka. De olvashatóak a magyar irodalom nagyjainak elfeledett és szinte egyáltalán nem emlegetett írásai is, többek közt Radnóti Miklós, Ady Endre, Tandori Dezső, Dsida Jenő, Arany János, Babits Mihály, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Petri György, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, illetve Kölcsey Ferenc tollából. Természetesen a legnagyobb hangsúlyt a ma élő és alkotó írók kapták, mint például Juhász Tibor, Mohácsi Balázs, Hevesi Judit, Nagy Hajnal Csilla, Vajna Ádám, Seres Lili Hanna vagy Kemény Zsófi. Ez a teljesség igénye nélkül írt névsor is tükrözi, mennyi szint húzódik egymás fölé, hányféle réteg keveredik össze, mire megszületik egy vers-válogatás. Péczely Dóra tehát nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen számtalan kritérium keretei köré szorította munkáját, de sikerrel járt. A könyv olvastatja magát. Egy vers célja alapvetően az, hogy megállítson, lefagyasszon, elgondolkodtasson, jelen esetben azonban lehet akármilyen erős, nem tudja elérni, hogy az ember letegye az antológiát, és csak az előbb olvasott szöveggel foglalkozzon, hiszen éppen ez az erősség készteti arra, hogy továbblapozzon. Ezek mellé egy másik kitűnő olvasócsalogató módszer is társul, mégpedig Locsmándi Mátyás rajzai, aki kiválóan tükrözi műveivel az illusztrált versek hangulatát, teremti meg vizuálisan is azok képi világát.

Azt gondolom, sokkal izgalmasabb egy ilyen jellegű líra-kötetet olvasni, mint egy adott szerző önálló versgyűjteményét, hiszen jóval sokrétűbb, rengeteg különböző stílus, hangvétel keveredik benne. Évszázadok választják el a legrégebben és a legutóbb keletkezett szöveget, mégis találunk bennük hasonlóságot. Éppen ezek a hasonlóságok tartják össze a múltat a jelennel, a klasszikust a modernnel, ezek tették ma is érvényessé az előbbit, és ezek segítenek maradandóvá válni az újnak.

 

Lehetnék bárki – válogatta és szerkesztette Péczely Dóra, Tilos az Á Könyvek, Bp., 2020., 290 oldal, 3490 Ft


 

Főoldal

2020. november 18.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Vári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcái
Versek
Lajtos Nóra: kórtermekGaraczi László: Cioran-dalokAczél Géza: (szino)líraFalcsik Mari versei
Prózák
Nagy-Laczkó Balázs: KékszínkörMurányi Sándor Olivér: Halak közöttBene Zoltán: Isten, ítéletMárton László: Hű
Drámák
Maruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkája
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA