Olvasónapló

zalka_Vir__g.jpg

 

Limpár Ildikó

 

Kalózkodni nem szégyen, csak jól kell

csinálni!

 

 

Zalka Csenge Virág nevére először akkor figyeltem fel, amikor A Tarkabarka Hölgy Naplója című blogján (tarkabarka.blogspot.com) ráleltem a „Feminista magyar népmesék” gyűjtésére, és ettől a perctől kezdve drukkoltam annak, hogy minél szélesebb közönséget érjen el gyűjtéseivel, meséivel. A Móra Kiadónál megjelent első mesekönyve, a Ribizli a világ végén lett az elmúlt év gyerekkönyve, nem csoda hát, hogy a sikeres kezdet újabb csodaszép, értékes kiadvány megjelenését tette lehetővé. Az új kötet az előző párjának tekinthető, amit mind a tartalom, mind pedig az előző kötetet idéző külső is sugall: Herbszt László csodaszép illusztrációi teszik még különlegesebbé az egyébként is kiemelkedő színvonalú mesekönyvet.

Ez a kötet, vagyis A kalóz királylány, új vizekre evez, hogy stílusos legyek: ezúttal nem a magyar népmesék, hanem a világ meséi közül válogatott a szerző. Mint vérbeli, talpraesett kalózkirálylány, Zalka Csenge Virág is sokfelé jár virtuális vitorlásával a világban, és ahol csak kiköt, a hajójára pakol az országok legizgalmasabb kincseiből: a történeteikből. Ebből a sokládányi kincsből kapunk egy olyan válogatást, amely egyszerre kapcsolja össze a két könyvet, és mutat túl a Ribizli-köteten. Értékeit tekintve az előző válogatás tartalmát tükrözi: olyan meséket olvashatunk, amelyek tényleg a mai gyerekeknek szólnak, ahogy az alcím ígéri, és feminista értékeket helyez előtérbe – amely (a félreértések elkerülése végett) nem azt jelenti, hogy harcos, férfiakat leigázó nőkről olvasunk meséről mesére, hanem olyan világképet tükröznek, ahol a nők és férfiak egyenrangúsága, egyenjogúsága, partnersége megkérdőjelezhetetlen, alapvető érték. Ezek a történetek leányokról és fiúkról egyaránt szólnak. Többségében vannak ugyan a női főszereplős történetek, de gyakori, hogy egy pár élete vagy kalandja kerül fókuszba, és a nőkkel tisztelettel bánó, vagy akár a nők munkáját elvégezni képes férfiak nyerik el méltó jutalmukat. Egyik kedvenc történetem épp a nyitómese lett, amelyben – mint oly sok népmesében – a munka fontossága kerül fókuszba, de végre olyan csavarral, amely egyértelműsíti: a munka nemcsak a hölgyeket nemesíti meg, hanem szó szerint életet menthet, és ez nemtől független jelenség. Nem csak Hamupipőkéknek fontos a munkabíró, leleményes életmód: Anait királyné történetében egy herceg tanul szakmát, hogy elnyerje szerelme kezét, és ez aztán sokak életét menti meg később.

A legtöbb mese ebben a válogatásban szembemegy a sztereotíp nemi szerepekkel, illetve a hagyományos mesékhez képest valamivel komplexebb karakterábrázolást kapnak a szereplők: így a férfiak nemcsak bátrak, hanem egyúttal igen jólelkűek, szelídek, türelmesek vagy éppen műveltek, olvasottak; a leányok pedig nem feltétlenül a konyhában vagy a hímzés mellett találják meg a helyüket, és lehetnek harcosok, de mindenképpen aktív cselekvők, védelmezők, segítők, és persze műveltek, furfangosak. Ez utóbbira kiváló példa egy másik kedvenc, A bazsalikomlány, amely gyakorlatilag a nálunk is jól ismert okos lány történetének Puerto Ricó-i változata – és bár kevésbé pajzán, véleményem szerint sokkal kacagtatóbb, mint magyar verziói. Ha már felemlegettem ezt a mesét, megjegyzem azt is, hogy ez a kötet már csak azért is tökéletes választás a Ribizli mellé, mert jó pár olyan mese is bekerült a válogatásba, amelynek ismerjük magyar változatait, sőt, akár megtaláljuk Zalka Csenge Virág előző kötetében, azaz tökéletesen alkalmas arra is, hogy a gyerekek felismerjék egy-egy mese rokonságát, és megtanulják, mennyi közös kulturális fonal fűzi egybe ezen a Földön a különféle népeket. Így is tanít toleranciára, elfogadásra a mesegyűjtemény, de persze számos mese kifejezetten az elfogadást, mások talán furcsának tűnő életvitelének megértését teszi meg fő értékké.

Nemcsak a nemi szerepek sztereotipizálása ellen tesz ez a válogatás, de szerencsésen elrugaszkodik a negatív rokoni kapcsolatok hangsúlyozásától. Természetesen olvashatunk családi konfliktusokról itt is, de a könyv nagyon sok harmonikus párkapcsolatot és családot mutat be, ahol a történetekben nem a családon belüli viszály a fő konfliktus, hanem egy külső veszély, amely épphogy rá tud világítani arra az erőre, amely a családtagokat, házastársakat fűzi egységbe. A testvéri szeretet, a külső megjelenés irrelevanciája (sőt, akár a szépséges külső veszélyes mivolta) és a belső értékek dicsérete meghatározó elem a mesék többségében. Nagy kedvencem a gonosz mostoha helyett az okos édesanya karaktere köré szőtt történet a Marshall-szigetekről, a Loktanur találmánya. Bár ebben a történetben nagyon is fontos a családi viszály – a fivérek vetélkedése –, különleges mese ez (sok anyuka kedvence lesz szerintem): olvashatjuk a vitorla eredettörténeteként, valamint szimbolikus tartalmából kiolvashatjuk azt a nagyon fontos üzenetet, hogy az édesanyákat soha nem hagyjuk a parton csak azért, mert szárnyalásunkat visszafogó tehernek tűnnek – annak ugyanis nyilván nem lesz jó vége.

Zalka Csenge Virág jóféle kalózleány és okos leány egybegyúrva: amit elvisz a hajóján, az ott is marad, ahol találta, s többé válik, ajándékká, aminek nagyon sokan örülhetünk. (Ráadásul mindent, amit felvett hajójára, forrással együtt közöl, ami szintén igen dicséretes kalózetika!)

 

Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány. Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek. Móra Könyvkiadó, 2020., 208 oldal, 3999 Ft

 

A Zalka Csenge Virággal készített korábbi interjúm két részletben olvasható a barkaonline-on: az első rész és a második rész.

 


 

Főoldal

2020. október 13.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Átadták a Déry-díjakatHarag Anita kapta a 2020-as Margó-díjatMegnyílt a Frankfurti KönyvvásárLouise Glück amerikai költő és esszéista az idei irodalmi Nobel-díjas
Ütőér
Vári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcái
Versek
Simon Réka Zsuzsanna: GyászruhaBagi Iván verseiPoós Zoltán versei Tóth Erzsébet versei
Prózák
Nagy-Laczkó Balázs: KékszínkörMurányi Sándor Olivér: Halak közöttBene Zoltán: Isten, ítéletMárton László: Hű
Drámák
Téblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA