Somi Éva
Vonal alatt
A szépirodalmi lapok már régebb óta közölnek tárcanovellákat, tudják, hogy érdemes, mert a vonal alatt közölt és általában könnyedebb hangvételű rövidprózák által több olvasóra számíthatnak. Az Index tárcarovata a közéleti lapokban szerette volna meghonosítani ezt a műfajt, ezért online felületén csaknem egy éven keresztül, szombatonként hozta a novellákat. Ezekből válogattak a szerkesztők, Haász János és Zsuppán András, plusz (talán nem találtak eleget?) betettek még öt publikálatlan novellát is. Így született meg Az Istennek nehéz és más novellák című kötet, benne 17 szerzőtől 26 novella olvasható, feltehetőleg a legjobbak ebből a merítésből.
Az impozáns szerzői névsor nem tartalmaz az olvasók előtt teljesen ismeretlen neveket, legfeljebb kevésbé ismerteket. A szerzők zömmel negyvenes-ötvenes éveikben járnak, tehát a középnemzedéket képviselik. Sokuk mögött már tekintélyes munkásság áll, az olvasók így eleve bizonyos előismeretekkel és elvárásokkal olvassák a kötetet. A szerzők között mindössze három nő van – lehetne jobb a férfi-nő arány, hiszen az olvasók között éppen fordítva van. Nem gondoljuk, hogy a kötet szerkesztői inkább férfiolvasókra szabták volna a válogatást, de keletkezik egy halvány kis gyanú.
Ezek a novellák már átmentek két szűrőn. Először, amikor megjelentek, másodszor, amikor beválogatták őket a kötetbe. Külön-külön tehát kiállták a próbát. Együtt, kötetként pedig egyfajta keresztmetszetét adják a kortárs novelláknak, elég változatosak, sokféle olvasói igényt kielégíthetnek. Benedek Szabolcs Harminc évvel ezelőtt című novellája úgy is, mint a kötet nyitánya, bár E/1 személyű az elbeszélő, generációjának közös élményére világít rá: mindnyájukat a kamaszkoruk végén, felnőtt koruk elején érte a rendszerváltás. Amikor az ország „ráfordult a kikeletnek remélt tavaszra.” Hogy aztán mi lett, mi nem lett, abban már felnőttként voltak, vannak jelen. Erről szól szerintem Méhes Károly Milyen volt szőkesége, címében Juhász Gyula versét felidéző novellája, és Totth Benedek BBQ-ja is időszembesítő: a már családos, egykori barátok kerti partijának a hangulata, a kiüresedés lehet közös életérzés. Az országra kivetítve: a remélt tavaszból fojtogató nyár és posványos ősz lett, hogy folytassuk a metaforát.
Talán a történelmi útvesztésnek, megrekedésnek is lehet köze ahhoz, hogy túlsúlyban vannak a groteszk és/vagy abszurd történetek. Cserna-Szabó Andrástól a Tiger, Tiger, a Szegény ájtatos Emánuel, Dragomán Györgytől Az új főnök, az Ökolázadás, Szív Ernőtől a Bakancsos emberük, Háy Jánostól az Egy szerelmes lány, vagy Szvoren Edina Emberléptékű légycsapók című írása olvasóik számára nem okoznak meglepetést, ismerős terepen járnak. Haász János novellája (Hideg) kissé morbid, Mécs Jánosé (A merevedés) meghökkentő, provokatív. Attól függően, hogy kik tudják dekódolni ezt a kortárs prózára jellemző nyelvezetet, olvasókat nyerhetnek és veszíthetnek.
Grecsó Krisztián élete sorsfordító eseményéből táplálkozik a kötet három Grecsó-darabja is. A Negyvenkét nap, huszonhat nap, tíz óra és harminchét perc azt a pillanatot örökíti meg, amikor felfedezi a nyakán a daganatot, a kötetcímadó Istennek nehéz a sugár és a kemó előtti időt, A csíkos pizsamák kora a műtét előtti kegyetlen diagnózist. A szerző sorsok párhuzamos, olykor egymást keresztező folyásán és személyes történetén keresztül végső soron az emberi lét nagy kérdéseit érinti.
Kiss Tibor Noé három története (Milyen életünk lehetett volna, Csak tekerünk csendben, Csak megyek, hogy történjen valami) mintha az Aludnod kellene című regény mélyszegénységének világában játszódna, ahonnan nincs kiút, még csak remény sincs egy jobb életre. Hát ez is lett a rendszerváltozás utáni Magyarországon.
Üdítő ellenpontot képez Kiss László Új autónk van című írása: milyen az, ha egy bölcsész műszaki leírást olvas, és szóról szóra betartja az ott leírtakat. Lackfi János is sziporkázik, főleg ami az Állábúakat illeti, mert cseréljük csak ki a szót arra, ami le sincs írva, mégis mindenki rájön, és máris előttünk áll vegytisztán az előítéletesség. A Mi a szerelem? és a Sós kútba tesznek címűek is szellemesek: ez is szerelem, az is egy élethelyzet.
Krusovszky Dénes csomagcipelő embere egy hajléktalan Sziszüphosz, akit suhancok vernek-aláznak meg – a mai világban nem ismeretlen jelenet. A csomag itt sorsszimbólum.
A lágyabb, női vonalat legjobban Szabó T. Anna Látványkandalló című tárcája képviseli, vágy és valóság ütköztetésével: egyszerű kis vágy ez, mégsem teljesül. Mán-Várhegyi Réka egy médiaszereplést örökít meg Poszt című novellájában. A tévéstúdió művi világában még ma is szenzációt kelt, ha valaki egyszerre dolgozó nő (itt influenszer) és kétgyermekes anya.
Ami a külcsínt illeti, arról csak felsőfokban szólhatok. A finom papírra, szemnek kellemes betűformákkal nyomtatott szövegek levegős oldalakon vannak elhelyezve, a bekezdések között sorkihagyással. Minden novella külön oldalon kezdődik, híven a műfaj formai ismérvéhez, vonal alatt van elhelyezve a cím. Ám a vonal fölötti rész sem üres: Fillér Máté grafikái segítik a ráhangolódást a szövegekre, és a borítót is ő tervezte. Egy példamutatóan gondozott könyvet vehet kezébe az olvasó. Korrektora Rácz Attila, tipográfusa Szigligeti Mária. A novellákban nincs helyesírási hiba, betűcsere, elválasztási hiba – egyszerűen tökéletes munka. Méltó a nagy múltú és tragikus sorsú Kner család nyomdájából kikerülő kötetekhez, a minőségi könyvkiadáshoz, tisztelgés is a nyomda alapításának 138. évfordulója előtt.
Szív Ernő másik novellájának címe Könyvhét, melyben Szív mint szerkesztő és egy bizonyos olvasó találkozik. Hát ez az, ami az idén a járvány miatt nem lesz: szerkesztők, kiadók, írók és olvasók találkozása a könyvheti standok mellett. Virtuálisan viszont, a négy fal között, jó könyvekkel körülvéve, mint ez is, érezhetünk némi ünnepi örömöt.
Istennek nehéz és más novellák, Index.hu Zrt., Budapest, 2020., 2599 Ft
