Olvasónapló

Szindb__d.jpg

 

Petrusák János

 

Szindbád velünk kalandozik

 Csabai László: Szindbád, a detektív

 

 

A Szindbád anyakönyvezhető férfinév hazánkban, s bár 1996-ban használták elsőnek, túl sok Szindbád azért nem mutatkozik be nekünk. Viszont az irodalomban! Szindbád élt, s élnie kell! Különös öröm, hogy egy magyar, méghozzá nyíregyházi író élteti tovább Szindbádot történeteiben.

A történet egyszerűen beszippant, s aki írással is foglalkozik, az irigykedhet igazán, hogy ezt nem ő találta ki. Az elbűvölt olvasó meg ámul, minden sorral jobban érezve a regény s hősei bűverejét, amely az övé már, mintha az ő élete lenne. Mintha itt lenne körülöttünk a zűrzavaros ötvenes évek, s benne nem is egy megfejtésre váró bűnügy, hiszen a könyv tulajdonképpen krimi, annak minden kellékével, csak éppen irodalmi igényességgel megírva, s nem is kevés társadalomkritikai hanggal fűszerezve. Bár már több helyütt is írtak a könyvről kritikát, véleményt, leginkább méltatást, de olvasói, „irodalomfogyasztói” szemszögből nem készült elemzés.

Csabai László valóban olyat alkotott a helyi, a nyírségi értékeket megmozgatva, ami példaértékű. A szülőföld szeretete, még a kritikai hangvétel esetén is, érződik a regény minden során. Persze, ahol a regény játszódik, az nem egészen a valós Nyíregyháza, nem is a valamikori, hanem egy képzelt vidék, a Nyírség, a bokortanyák, a homokdombok, a gémeskutak meg a kis ligetek világával. Ahogyan nem egészen történelmi az ötvenes évek leírása, inkább képzelet-alkotta az is.

A baloldali főbűnösöket – Rákosi Mátyást és körét – nem akarja nevükön nevezni, talán azért sem, mert őket különösen erősen karikírozza. Ezek nem ők, hanem az ő jellemükből gyúrt alakok, amelyben minden magától eltelt kicsiny- s nagyhatalom magára ismerhetne. Az emberi önteltség és mások lenézése, semmibevétele ugyanis – sajnos – kortalan. Csakhogy minden szereplő kissé túl van írva, már a neveikben is inkább Rejtő-figurák (pl. „Hekk Alfonz, a megyei PB első titkára”). S ez a komoly, sőt komolykodó irodalmi igénnyel együtt érdekes párosítást alkot. Igaz, ahogyan ezt már megszoktuk, Csabai Lászlónál mindez szándékos. Sőt az egyszerre komoly hangvétel s komoly tartalom a szarkasztikus humorral fűszerezve a nyíregyházi író első jelentkezésétől megvan. A hiéna reggelije ráadásnak úgyszintén Nyárligeten bonyolódik, ahol Korona Szálló van s Berenát utca is, méghozzá szállóépítkezéssel, ahogyan a szabolcsi megyeszékhelyen.

Csabai Szindbád-sorozata a 2010-es Szindbád, a detektívvel kezdődött, ahol a friss diplomás nyomozó (Schiffer Árpád, alias Szindbád) a 20-as évektől a második világháborúig üldözi a bűnt. A Szindbád Szibériában című folytatásban a főhős detektív „természetesen” szovjet hadifogságba esik, de a lágerben sem tagadhatja meg önmagát, s a táborparancsnok eltulajdonított puskája nyomába ered. Miután sikert ér el, a szovjet rendőrség szolgálatába lép. Innen már logikusan következik, hogy megismerve a „rendszertelen rendszert” itthon is megállja a helyét, vagyis továbbra is nyomozóként szolgálhat.

A fentiekből is látszik, egyszerre ezeregyéjszakás, krúdys és rejtős is Csabai Szindbádja. Valóság és valótlanság homogén keveréke, hiszen Szindbád sem bűntelen, s ezt érzi – írója meg érezteti. S ez az önkritikus hangvétel helyénvaló a nagyfokú társadalomkritika mellett. Természetesen remek a humor is, csak néhol kissé túladagolt, például a legfőbb hatalom, a pártvezér bemutatásánál.

Mindezekkel együtt egy, az olvasás mellett komoly elgondolkodásra sarkalló mű Csabai Szindbád-sorozata. Az ember története, aki olvasóival, velünk együtt kalandozik az élet nagy tengerén, leginkább viharokban, s látnia kell, hiába is tesz meg mindent a legjobb tudása szerint, az sokszor vagy legtöbbször nem elég. A későbbi korok által történelemnek mondott mai mindennapok terhe rá – és ránk – rakódik. Kibújni nem tudunk, mint ahogyan Szindbád sem volt képes, aki becsukja a szemét, feladja az igazságérzetét, és odáig jut, hogy belépjen a pártba, szemináriumokra járjon, és személyiségét teljesen feladva belépjen az ÁVH-ba. Csabai László Szindbádja ebben a kötetben még csupán egy belső forrongást-forradalmat él meg. Vagy ő már többet érez, többet tud, mint más? Mert a történetben 1956 előestéjén járunk… S már csak ezért is kíváncsian várjuk a folytatást.

 Csabai László: Szindbád, a detektív, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017., 867 oldal, 5499 Ft

 


 

Főoldal

2019. március 28.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Fehér Boldizsár kapta az idei Margó-díjat Két irodalmi Nobel-díjat jelentettek beMa kezdődik a Margó FesztiválSzabó T. Anna díjátadós estje Békéscsabán
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Végh Attila versei Vári Fábián László: Fogyó holdBíró József versei Sütő Csaba András prózaversei
Prózák
Temesi Ferenc: Méretségi vizslaKötter Tamás: BosszúvágyTóth Erzsébet: Én lettem volnaSzilasi László: Kései házasság
Kritikák
A tömeg- és a bolytársadalom veszélyeiLevelek a magyar hétköznapokrólMúlt(kút)ba merülés - Oláh András verseskötetéről Kárpátalja, a halott föld
Drámák
Darvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pere
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA