Olvasónapló

Szindb__d.jpg

 

Petrusák János

 

Szindbád velünk kalandozik

 Csabai László: Szindbád, a detektív

 

 

A Szindbád anyakönyvezhető férfinév hazánkban, s bár 1996-ban használták elsőnek, túl sok Szindbád azért nem mutatkozik be nekünk. Viszont az irodalomban! Szindbád élt, s élnie kell! Különös öröm, hogy egy magyar, méghozzá nyíregyházi író élteti tovább Szindbádot történeteiben.

A történet egyszerűen beszippant, s aki írással is foglalkozik, az irigykedhet igazán, hogy ezt nem ő találta ki. Az elbűvölt olvasó meg ámul, minden sorral jobban érezve a regény s hősei bűverejét, amely az övé már, mintha az ő élete lenne. Mintha itt lenne körülöttünk a zűrzavaros ötvenes évek, s benne nem is egy megfejtésre váró bűnügy, hiszen a könyv tulajdonképpen krimi, annak minden kellékével, csak éppen irodalmi igényességgel megírva, s nem is kevés társadalomkritikai hanggal fűszerezve. Bár már több helyütt is írtak a könyvről kritikát, véleményt, leginkább méltatást, de olvasói, „irodalomfogyasztói” szemszögből nem készült elemzés.

Csabai László valóban olyat alkotott a helyi, a nyírségi értékeket megmozgatva, ami példaértékű. A szülőföld szeretete, még a kritikai hangvétel esetén is, érződik a regény minden során. Persze, ahol a regény játszódik, az nem egészen a valós Nyíregyháza, nem is a valamikori, hanem egy képzelt vidék, a Nyírség, a bokortanyák, a homokdombok, a gémeskutak meg a kis ligetek világával. Ahogyan nem egészen történelmi az ötvenes évek leírása, inkább képzelet-alkotta az is.

A baloldali főbűnösöket – Rákosi Mátyást és körét – nem akarja nevükön nevezni, talán azért sem, mert őket különösen erősen karikírozza. Ezek nem ők, hanem az ő jellemükből gyúrt alakok, amelyben minden magától eltelt kicsiny- s nagyhatalom magára ismerhetne. Az emberi önteltség és mások lenézése, semmibevétele ugyanis – sajnos – kortalan. Csakhogy minden szereplő kissé túl van írva, már a neveikben is inkább Rejtő-figurák (pl. „Hekk Alfonz, a megyei PB első titkára”). S ez a komoly, sőt komolykodó irodalmi igénnyel együtt érdekes párosítást alkot. Igaz, ahogyan ezt már megszoktuk, Csabai Lászlónál mindez szándékos. Sőt az egyszerre komoly hangvétel s komoly tartalom a szarkasztikus humorral fűszerezve a nyíregyházi író első jelentkezésétől megvan. A hiéna reggelije ráadásnak úgyszintén Nyárligeten bonyolódik, ahol Korona Szálló van s Berenát utca is, méghozzá szállóépítkezéssel, ahogyan a szabolcsi megyeszékhelyen.

Csabai Szindbád-sorozata a 2010-es Szindbád, a detektívvel kezdődött, ahol a friss diplomás nyomozó (Schiffer Árpád, alias Szindbád) a 20-as évektől a második világháborúig üldözi a bűnt. A Szindbád Szibériában című folytatásban a főhős detektív „természetesen” szovjet hadifogságba esik, de a lágerben sem tagadhatja meg önmagát, s a táborparancsnok eltulajdonított puskája nyomába ered. Miután sikert ér el, a szovjet rendőrség szolgálatába lép. Innen már logikusan következik, hogy megismerve a „rendszertelen rendszert” itthon is megállja a helyét, vagyis továbbra is nyomozóként szolgálhat.

A fentiekből is látszik, egyszerre ezeregyéjszakás, krúdys és rejtős is Csabai Szindbádja. Valóság és valótlanság homogén keveréke, hiszen Szindbád sem bűntelen, s ezt érzi – írója meg érezteti. S ez az önkritikus hangvétel helyénvaló a nagyfokú társadalomkritika mellett. Természetesen remek a humor is, csak néhol kissé túladagolt, például a legfőbb hatalom, a pártvezér bemutatásánál.

Mindezekkel együtt egy, az olvasás mellett komoly elgondolkodásra sarkalló mű Csabai Szindbád-sorozata. Az ember története, aki olvasóival, velünk együtt kalandozik az élet nagy tengerén, leginkább viharokban, s látnia kell, hiába is tesz meg mindent a legjobb tudása szerint, az sokszor vagy legtöbbször nem elég. A későbbi korok által történelemnek mondott mai mindennapok terhe rá – és ránk – rakódik. Kibújni nem tudunk, mint ahogyan Szindbád sem volt képes, aki becsukja a szemét, feladja az igazságérzetét, és odáig jut, hogy belépjen a pártba, szemináriumokra járjon, és személyiségét teljesen feladva belépjen az ÁVH-ba. Csabai László Szindbádja ebben a kötetben még csupán egy belső forrongást-forradalmat él meg. Vagy ő már többet érez, többet tud, mint más? Mert a történetben 1956 előestéjén járunk… S már csak ezért is kíváncsian várjuk a folytatást.

 Csabai László: Szindbád, a detektív, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017., 867 oldal, 5499 Ft

 


 

Főoldal

2019. március 28.
Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcái Barnás Ferenc tárcáiSzakács István Péter tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Petres Kincső: Égetett szienaGulyás Gábor: Kereszteződések
Csillag Tamás verseiKiss Judit Ágnes verseiGyőrei Zsolt: Ballada hajdanvolt mestereimrőlEgressy Zoltán: A remete
Banner Zoltán: JutalomjátékZalán Tibor: Papírváros 5 – betegen-szilánkBalássy Fanni: Tebenned hittemKiss Ottó: Fekete kapu, rozsdás szög
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg